Német kancellár: Svédország számíthat az EU-tagállamokra, ha megtámadná Oroszország

Svédország számíthat a többi EU-tagállam védelmére egy esetleges orosz támadás ellen

– ezt a német kancellár jelentette ki a svéd miniszterelnökkel közös berlini sajtótájékoztatóján. Olaf Scholz közölte, hogy „nagyon komolyan vennék” a lisszaboni szerződésbe foglalt kölcsönös segítségnyújtási záradékot, ha támadás érné Svédországot. Az Ukrajna elleni orosz támadás miatt ugyanis felmerült az aggály, hogy akár Finnország és Svédország is lehet a következő célpont, miután egyik ország sem tagja a NATO-nak – írja a Politico.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök és finn kollégája, Sanna Marin három hete levélben fordultak az Európai Tanács elnökéhez, arra figyelmeztetve Charles Michelt, hogy az EU-tagállamok vezetőinek egységesnek és világosnak kell lennie abban, hogy az Európai Unió védelmi közösséget is jelent a tagjai számára. Az ugyanakkor a Politico szerint is kérdéses, hogy az EU mit tud tenni Svédország védelméért, miután – a NATO-val ellentétben – nincsenek a tagjai között olyan katonai szuperhatalmak, mint az Amerikai Egyesült Államok, vagy az Egyesült Királyság.

A kölcsönös segítségnyújtási záradék szerint amennyiben az Európai Unió valamely tagját a saját területén fegyveres agresszió éri, a többi államnak kötelessége minden rendelkezésre álló módon segítséget nyújtani számára. A svéd kormányfő szerint ebbe beletartozik a katonai segítség is, amit Svédország is megadna bármely megtámadott EU-tagállamnak. „Azzal, hogy beléptünk az Európai Unióba, már nem vagyunk igazán semlegesek” – mondta Magdalena Andersson.

Bár a svéd miniszterelnök pártja, a Svéd Szociáldemokrata Párt eddig szkeptikus volt a NATO-tagság iránt, Magdalena Andersson kérdésre válaszolva azt is elmondta: látják, hogy a biztonsági helyzet megváltozott, és a svéd politikai pártok vitáznak a kérdésről.

Nyitókép: John MacDougall-Pool/Getty Images