Vlagyimir Putyin is elismerte, van hatásuk a szankcióknak – 22 napja indultak meg az orosz tankok Ukrajna ellen

Már 22 nap eltelt azóta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megindította az Ukrajna elleni inváziót. Az elmúlt órák történései:

• Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön rendkívüli nyílt ülést tart hat nyugati ország kérésére. Az Egyesült Királyság ENSZ-missziója a Twitteren azt írta: „Oroszország háborús bűnöket követ el, és civileket céloz meg. Ez az illegális háború mindannyiunk számára fenyegetést jelent”. Az ENSZ BT-ülésről itt olvashat bővebben.
• Az ENSZ Nemzetközi Bírósága (ICJ) arra utasította Oroszországot, hogy állítsa le invázióját, mert a szervezet álláspontja szerint semmi sem bizonyítja azokat az állításokat, amelyek miatt Moszkva háborút indított. Csak a bíróság orosz és kínai bírái szavaztak a végzés ellen. A Nemzetközi Bíróság ítéletei elvileg kötelező erejűek, de semmilyen eszköz nincs a betartatásukra. Ha egy ország nem tartja be a bíróság utasítását, a testület az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhat, ahol azonban Oroszország állandó tagsággal és vétójoggal rendelkezik. A Nemzetközi Büntetőbíróság is vizsgálódik a háború miatt. 
• Az invázió kezdete óta 43 támadást hajtottak végre az ukrán egészségügyi intézmények és dolgozók ellen – mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője. 
• Az orosz erők tíz kenyérért álló embert agyonlőttek az észak-ukrajnai Csernyihiv városában – közölte az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége. Az orosz védelmi minisztérium tagadta az esetet és azt állította, hogy egyetlen orosz katona sem tartózkodott Csernyihivban. Az eset utáni videóról ebben a cikkünkben írtunk.
• Szerdán a hivatalos közlések szerint közeledtek valamelyest az álláspontok a béketárgyalásokon. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is azt sugallták, hogy az egyeztetések jól haladnak, annak ellenére, hogy a folyamatos vérontás. Egyes uniós vezetők attól tartanak, hogy a Kreml csak játszik Kijevvel és valójában időt nyer, hogy átszervezze seregét egy újabb támadáshoz. Lavrov mindenesetre azt mondta: „Van némi remény a kompromisszum elérésére”. Ehhez Ukrajnának vállalnia kellene, hogy semleges marad, lemond a hadserege egy részéről, a NATO-hoz való csatlakozási törekvéseiről, de biztonságát más államok (például Egyesül Államok, Nagy-Britannia és Törökország) garantálhatnák. Az ukrán tárgyalók szerint csak Moszkva álláspontját mutatja az a 15 pontos béketerv, amelyről a Financial Times számolt be. 
• Az orosz erők lebombáztak egy színház- és uszodakomplexumot, ahol civilek szálltak meg a körülzárt ukrán kikötővárosban, Mariupolban – közölték tisztviselők. Pavlo Kirilenko, a donyecki regionális adminisztráció vezetője azt mondta, hogy terhes nők és gyerekek mentek a medencénél és „tiszta terrorizmusnak” nevezte a támadást. 
• Joe Biden amerikai elnök háborús bűnösként emlegette Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Azt is bejelentette, hogy az USA 800 millió dollár értékű biztonsági segítséget nyújt Ukrajnának, hogy további fegyvereket és katonai felszereléseket vásárolhasson. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Biden megjegyzései „elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan”. Erről itt olvashat bővebben. 
• Az orosz erők szabadon engedték az ukrán Melitopol város polgármesterét – közölte az ukrán elnök. Zelenszkij azt mondta, hogy a politikust március 11-én rabolták el az orosz erők, akik megpróbálták rávenni az együttműködésre, de „emberünk ellenállt. Nem adta fel.”
• Vlagyimir Putyin beszédében elismerte, hogy van hatásuk az Oroszországra kivetett nyugati szankcióknak, de kitartott amellett, hogy az ország ellenáll.

Nyitókép: Az Ukrajna Szálloda megsemmisült épülete egy orosz légicsapást követően Csernyihivben – Fotó: Szerhij Sztarodavnij/MTI/EPA