Ez történt kedden: Ukrajna és Oroszország egy lépésre a háborútól

1. Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a két szakadár kelet-ukrajnai népköztársaság függetlenségét, ezzel utat nyitott a háború felé.
2. Nem sokkal ezután, elrendelte, hogy orosz csapatok vonuljanak be „békefenntartóként” a szakadár területekre.
3. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő éjjel videóüzenetben közölte: Ukrajna nem ad fel területet.
4. Helyi beszámolók szerint éjjel robbanásokat lehetett hallani a szakadár területekről és a környékről.
5. Az Egyesült Királyság öt orosz bank és három orosz oligarcha ellen hozott szankciókat kedden.
6. Az Európai Unió tagállamai, köztük Magyarország, szintén szankciókat jelentett be. Ezekben befolyásos oroszokat vagyonuk befagasztásával sújtották. 
7. Kedden, magyar idő szerint este fél kilenckor Joe Biden amerikai elnök is szankciókat jelentett be Oroszország ellen. 

Az USA elnöke invázióról beszélt

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke kedden, magyar idő szerint este fél kilenckor beszédet mondott a Fehér Házban, reagálva az ukrán krízis eszkalálódására. Joe Biden a várakozásoknak megfelelően inváziónak nevezte Oroszország lépéseit, az orosz csapatmozgásokat, és újabb büntetőintézkedéseket jelentett be. Az Oroszország elleni szankciók első körében az alábbi intézkedésekről beszélt Biden:

• az USA blokkolni fogja az orosz Külkereskedelmi Bank (VEB) és az orosz katonai költségvetéshez kötődő bank tevékenységét (ez utóbbi a Promszvjazbank lehet),
• elvágják Oroszországot a nyugati pénzügyi forrásoktól, az orosz kormány nem vehet fel kölcsönöket sem az USA-tól, sem Európától, az orosz államadósságot nem ütemezheti át,
• szankciókkal sújtják az orosz politikai és gazdasági felső vezetés tagjait és hozzátartozóikat,
• Németországgal egyetértésben felfüggesztik az Északi Áramlat-2 gázvezeték engedélyezését.

Putyin szerint katonailag is segíteni fogják a szakadárokat

Már aláírták a megállapodást a Donyecki és a Luhanszki Népköztársasággal, így Oroszország készen áll katonai segítséget nyújtani nekik, ha konflitkusra kerül a sor – jelentette be kedden Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin még számít arra, hogy megoldódnak a nézeteltérések, de ez szerinte most lehetetlen. Azt azonban közölte: a 2015-ben kötött minszki békemegállapodás már nem létezik. Az orosz elnök szerint Ukrajna jelenlegi vezetőjét, Volodomir Zelenszkijt megvásárolták, utalva arra, hogy a Nyugat fizette le az ukrán elnököt.

Szankciókat vetett ki az Európai Unió

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője bejelentette és ismertette az Európai Unió mind a 27 tagállama, így Magyarország által is elfogadott szankciókat Oroszország és a kelet-ukrajnai szakadárok ellen.

Egyelőre ezeket a szankciókat vezették be: utazási tilalommal és az EU területén lévő vagyonuk befagyasztásával sújtják az orosz parlament képviselőit, akik megszavazták a szakadár népköztársaságok elismerését; az orosz hadsereg, az üzleti élet és a média több prominens képviselőjét; valamint az orosz hadsereget finanszírozó bankokat.

Navalnij: csak figyelemelterelésre jó a háború

„Megnéztem tegnap a nemzetbiztonsági tanács ülését, a tolvajok és vén trotlik gyűlését. Úgy láttam, hogy minden egy tagjuk korrupciós ügye után nyomozott már a Korrupcióellenes Alapítványunk” – írta az ülésről (ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a szakadár kelet-ukrajnai köztársaságok elismerését) a Twitteren Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus.

Navalnij szerint az egykor Afganisztán ellen, 1979-ben háborút indító szovjet és a jelenlegi orosz vezetőknek is csak egy dologra volt szükségük: elterelni az orosz nép figyelmét a valódi problémákról, a gazdaság helyzetéről, az áremelkedésekről, az országban uralkodó törvénytelenségről, és birodalmi hisztériát kelteni helyettük.

Putyin megígérte: jönni fog gáz Európába

Megszakítás nélkül folytatódik Oroszország gázszállítása a világpiacokra, ezt írásos üzenetben ígérte meg Vlagyimir Putyin orosz elnök, amit egy kedd délelőtti, Katarban tartott földgáz konferenciára küldött.

Ez azért is fontos, mert az orosz energetikai miniszter figyelmeztetett a RIA hírügynökség szerint: ha nagyobb volumenben kiesnének orosz gázszállítások az ukrán válság miatt, akkor Európa nem lenne képes ezt teljesen pótolni más forrásból, például az Egyesült Államokból vagy Katarból származó cseppfolyós földgázból (LNG).

Döntött a magyar kormány: honvédek és fegyverek mennek a keleti határra

Fel kell készülni minden helyzetre a keleti határ mentén, a humanitárius feladatokra, a határvédelemre, ezért csoportosítunk át katonákat és haditechnikai eszközöket az ország keleti térségébe – erről Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszélt kedden Szentendrén.

A miniszter közölte: a nemzetbiztonsági kabinet reggeli ülésén Orbán Viktor miniszterelnöktől a Honvédelmi Minisztérium azt a feladatot kapta: meg kell akadályozni, hogy Magyarország területére fegyveres csoportosulás tudjon bejönni, az ország területén manővereket hajtsanak végre. Benkő szerint fel kell készülni arra, hogy a háború kiterjed a magyar határ közelébe, és arra is, hogy menekültek érkeznek.

Ukrán nagykövet: Számítunk Magyarországra!

Ebben a háborúban Ukrajna nem csak saját területét, de az egész Európát védi a nyugati értékek előretolt védoszlopaként – mondta egy interjúban Nepop Ljubov, Ukrajna budapesti nagykövete. Ljubov szerint számítanak arra, hogy Magyarország támogatni fogja az Oroszországgal szembeni uniós szankciók szigorítását.

Ljobov szerint az az állítás, hogy Ukrajna semlegessége segítene megoldani az orosz-ukrán konfliktust, az orosz propaganda egyik mítosza. Ha Ukrajna a NATO tagja lett volna, Oroszország nem merte volna már 2014-ben sem megszállni a Krím-félszigetet és katonákat küldeni Kelet-Ukrajnába.

Meghozták az első brit szankciókat Oroszország ellen

Az Egyesült Királyság öt orosz bankot és három tehetős magánszemélyt szankcionál az eszkalálódó ukrán válság miatt, jelentette be Boris Johnson kedden. Az öt orosz bank, amely ellen a szankciók irányulnak: az Oroszország Bank, az IS Bank, a General Bank, a Promszvjazbank és a Fekete-tenger Bank. A három orosz oligarcha, akik ellen a szankciók irányulnak: Gennagyij Timcsenkó, Borisz Rotenberg és Igor Rotenberg.

„Minden, az Egyesült Királyságban lévő vagyonukat befagyasztjuk, az érintetteknek megtiltjuk a beutazást, és minden brit magánszemélynek és szervezetnek megtiltjuk, hogy bármilyen kapcsolatban álljon velük” – közölte Boris Johnson.

Német válaszcsapás: felfüggesztik az Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezését

A német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog súlyos megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét – jelentette be Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.

A kancellár elmondta: felkérte a gazdasági minisztert, hogy tegye meg a már elkészült vezetékrendszer üzembe helyezéséhez nélkülözhetetlen tanúsítványok kiadásának felfüggesztéséhez szükséges közigazgatási jogi lépést.

A Balti-tenger alatt lefektetett Északi Áramlat-2 közvetlenül, Ukrajna megkerülésével köti össze Oroszországot Németországgal, és évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas. 

Éppen Ukrajna megkerülése miatt olyan fontos a gázvezeték Oroszországnak: így ugyanis az ukránok nem tudják zsarolni a tranzit elzárásával. Az ukrán tranzit nélkül pedig több szállítási kötelességének nem tudna eleget tenni Oroszország, sokáig éppen ez tartotta vissza az Ukrajnával szembeni agressziótól.

Az oroszok szerint Kijev rúgta fel a minszki megállapodást

Moszkva szerint Kijev többé nem tekinti érvényesnek a minszki megállapodásokat, amelyeket a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintettek – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

Zaharova azt hangoztatta, hogy Oroszország hét éven át mindent elkövetett a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások végrehajtásáért. 

A minszki megállapodások a rendezés lépéseit rögzítik a csapatszétválasztástól a Donyec-medence különleges státusának alkotmányos rögzítésén át a helyi hatalom szerveinek megválasztásáig. A megállapodások azt követően születtek, hogy az ukrán vezetés 2014-ben és 2015-ben sikertelen kísérletet tett a konfliktus fegyveres megoldására. A szakadárok az ukrán offenzívákat orosz fegyverszállítmányoknak köszönhetően és „önkéntesek” támogatásával állították meg.

Sok ország kiállt Ukrajna mellett

többek között Dél-Korea, Japán, Ausztrália, Kanada, India, Törökország, Észtország, Lettország és Litvánia is az elsők között tiltakozott az ellen, hogy Oroszország úgy döntött: elismeri a délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaságot” és „Luhanszki Népköztársaságot”.

Nanaia Mahuta új-zélandi külügyminiszter azt emelte ki, hogy a nemzetközi jog nem ad alapot a szakadár területek elismeréséhez, és Oroszország ezzel még jobban aláássa Ukrajna szuverenitását. Scott Morrison ausztrál kormányfő szerint Oroszországnak feltétel nélkül ki kellene vonulnia az ukrán területekről, és fel kellene hagynia a szomszédos országok fenyegetésével.

A három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia is határozott hangon bírálta Moszkva lépését, és szankciókat követelt.

Márki-Zay Péter azt üzeni Orbánnak, hogy határolódjon el az orosz agressziótól

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje azt mondta a Facebookra feltöltött videójában: Felszólítom Orbán Viktort, hogy határolódjon el az orosz agressziótól, álljon ki Ukrajna területi épsége, a NATO és a nyugati szövetségeseink mellett.

Videó is készült a Donyeckben vonuló orosz tankokról

Orosz tankokat láttak a Donyeck közelében, írja a The National nevű portál A járművekről egy videót is közzétettek, amit itt lehet megnézni.

Összeült a magyar nemzetbiztonsági kabinet

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével kedden reggel a Karmelita kolostorban összeült a magyar kormány nemzetbiztonsági kabinetje az ukrán válsághelyzet áttekintése és a szükséges döntések meghozatala céljából.

Eredmény nélküli ENSZ BT-ülés

Rendkívüli ülést tartott hétfő este az ENSZ Biztonsági Tanácsa Ukrajna, az Egyesült Államok, Mexikó és öt európai ország kérésére. A tanács soros elnöki tisztét jelenleg Oroszország tölti be és az ország amúgy is vétójoggal rendelkezik, így érdemi hatása nem volt az ülésnek.

Szerhij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete orosz kollégájának küldött levelében azt írta, Kijev azért kéri a sürgős találkozót, mert Putyin tettei sértik Ukrajna szuverenitását és területi integritását, az ENSZ Alapokmányát és az ENSZ Közgyűlésének 2014-es határozatát.

„A Biztonsági Tanácsnak követelnie kell Oroszországtól, hogy tartsa tiszteletben Ukrajna, az ENSZ tagállamának szuverenitását és területi integritását” – mondta hétfőn Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. A diplomata szerint Moszkva mai lépése „a minszki megállapodások teljes elutasítását” jelenti.

Oroszország ENSZ-nagykövete szerint meg kell védeni Ukrajna oroszok által támogatott szeparatista területeit „az ukrán agresszióval szemben”. 

Orbán: Magyarország a közös uniós álláspont részese

A Facebookon tett hitet Orbán Viktor hétfő éjjel Európa mellett. Posztjában azt írta:

Ma este telefonon egyeztettem az Európai Tanács elnökével a kelet-ukrajnai helyzetről. Világossá tettem, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak. Az egyeztetések folyamatosak

Robbanások a szakadár területeken

Robbanásokat hallottak Donyeckben és Luhanszkban, állítják a Twitterre posztoló ukránok. A posztok tanúsága szerint több közösségi médiumban is erről beszélnek a környéken élők, valamint több, fegyverre utaló hangról.

Kedd hajnalban több városból  – többek között a szakadár területen lévő Azovból és Leninskéből, valamint a Donyeck megyében lévő, de Ukrajna által ellenőrzött Mariupolból – is ilyen hírek érkeztek a környékről. Mások arról posztoltak, hogy a dörrenések a határhoz közel fekvő orosz területekről is hallatszódtak.

Hivatalos források egyelőre nem erősítették meg, hogy történtek volna összecsapások.

Hadoszlop indult a frontvonalra

Nagy létszámú hadoszlop indult el a Moszkva által támogatott szakadárok ellenőrzése alatti Donyeck városából a Donyec-medencei frontvonal felé, vagyis az ukrán fegyveres erők állásai irányába. A harckocsikból, egyéb páncélozott járművekből és katonákból álló oszlop Donyeck központján kijevi idő szerint este tíz óra körül haladt át, és északnyugati irányba tartott, azaz a frontvonal felé. 

Nyitókép: Alexander Reka / TASS via Getty Images