XVI. Benedek bocsánatot kér a papi molesztálások kezeléséért

XVI. Benedek bocsánatot kért kedden a papi szexuális visszaélésekkel kapcsolatos ügyek kezelésében elkövetett súlyos hibákért, jelentette az Associated Press hírügynökség. A nyugalmazott pápa ugyanakkor nem ismerte el, hogy személy szerint ő maga vétkezett volna. A volt pápa bocsánatkérésére az után került sor, hogy egy független jelentés bírálta őt négy olyan ügyben tett lépései miatt, amikor München érseke volt.

Nagy volt az én felelősségem a katolikus egyházban. Annál nagyobb most a fájdalmam a visszaélések és a hibák miatt, amelyek megbízatásom idején történtek

– mondta a nyugalmazott pápa.

A 94 éves Benedek egy német ügyvédi iroda január 20-i jelentésére reagált, amely a német katolikus egyház megbízásából vizsgálta, hogyan kezelték a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos eseteket a müncheni érsekségben 1945 és 2019 között. Benedek (azaz Joseph Ratzinger) 1977 és 1982 között állt az érsekség élén.

A jelentés készítői kifogásolták ahogy Benedek érsekként négy konkrét esetet kezelt, és kötelességszegéssel vádolták, amiért nem korlátozta az ügyekben érintett papok szolgálatát még akkor sem, amikor már büntetőjogi felelősségre vonásuk után elítélték őket. A jelentés hibáztatta Ratzinger érsek elődjeit és utódait is. A becslések szerint az évtizedek során a papi visszaéléseknek legalább 497 áldozata és legalább 235 feltételezett elkövetője volt.

Gyónás és bocsánatkérés

A Vatikán kedden nyilvánosságra hozta XVI. Benedek válaszlevelét, valamint ügyvédi csapatának 82 oldalas technikai jellegű előzetes válaszát. Benedek ügyvédei határozottan állítják, hogy Ratzinger érsek nem vett részt a visszaélésekkel kapcsolatos cselekmények eltussolásában. Bírálták a jelentés szerzőit, amiért félreértelmezték beadványukat, és azt állították, hogy nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy Benedek tudott volna a szóban forgó négy pap bármelyikének bűnügyi múltjáról.

Benedek válasza sokkal árnyaltabb és személyesebb volt. A levélben Benedek meggyónt és bocsánatot kért, emlékeztetve arra, hogy a mindennapi szentmise is azzal kezdődik, hogy a hívek meggyónják bűneiket, és bocsánatot kérnek hibáikért, sőt súlyos hibáikért is. Benedek megjegyezte, hogy pápasága idején a visszaélések áldozataival való találkozásai során első kézből látta a legsúlyosabb hibák hatásait.

„Megértettem, hogy mi magunk is belesodródunk ebbe a súlyos hibába, valahányszor szemet hunyunk fölötte, vagy nem szállunk szembe vele a kellő határozottsággal és felelősséggel, ahogy ez túl gyakran történt és történik” – írta. 

Ahogy azokon a találkozókon, szeretném most is kifejezni a szexuális visszaélések minden áldozatának mélységes szégyenemet, mélységes fájdalmamat és szívből jövő bocsánatkérésemet.

Az áldozatokat képviselő ügyvédi iroda jelentése négy olyan esetet azonosított, amelyben Ratzingert azzal vádolták, hogy nem lépett fel a visszaélőkkel szemben. 

• Két esetben olyan papokról volt szó, akik Ratzinger érseki működése idején követtek el vétséget, és akiket a német bíróságok elítéltek, de lelkipásztori szolgálatban maradhattak, anélkül, hogy a szolgálatukat korlátozták volna. 
• A harmadik eset egy olyan papé, akit egy Németországon kívüli bíróság ítélt el, de Münchenben folytathatta szolgálatait.
•  A negyedik eset egy elítélt pedofil papé, akinek 1980-ban az egyház engedélyezte, hogy Münchenbe helyezzék át, ahol később szolgálatba is állították. A pap 1986-ban felfüggesztett büntetést kapott egy fiú molesztálásáért.

Ő volt az első pápa, aki találkozott a visszaélések áldozataival

Benedek csapata pontosított egy korábbi tévedést, amely szerint Ratzinger nem volt jelen azon az 1980-as találkozón, amelyen a pap Münchenbe való áthelyezéséről tárgyaltak. Szerintük Ratzinger ott volt, de a papságba való visszatéréséről nem esett szó. Benedek azt mondta, hogy mélyen megbántotta, hogy a jelenlétével kapcsolatos félreértést arra használták fel, hogy kétségbe vonják az őszinteségét és hazugnak bélyegezzék. 

A Vatikán már az ügyvédi iroda jelentése után határozottan védelmébe vette XVI. Benedeket, emlékeztetve arra, hogy ő volt az első pápa, aki találkozott a visszaélések áldozataival, hogy szigorú szabályokat hozott a gyermekeket megerőszakoló papok megbüntetésére, és arra utasította az egyházat, hogy az alázat útját járja, amikor bocsánatot keres a papjai által elkövetett bűnökért.

A Vatikán védekezése azonban elsősorban Benedeknek a Szentszék doktrínahivatalának vezetőjeként eltöltött idejére összpontosított, 1982-től 2005-ös pápává választásáig. Ratzinger 2001-ben, amikor még a doktrínai hivatal prefektusa volt, elrendelte, hogy a papi szexuális visszaélésekkel kapcsolatos összes ügyet az ő hivatalába küldjék feldolgozásra, miután látta, hogy a püspökök világszerte plébániáról plébániára szállítják az erőszaktevőket ahelyett, hogy az egyház belső kánonjogának megfelelően megbüntetnék őket. Pontifikátusának utolsó két évében Benedek közel 400 papot buktatott le visszaélés miatt.

Nyitókép: Sven Hoppe/dpa/picture alliance via Getty Images