Ukrán gerillákkal és chipekkel próbálják jobb belátásra bírni Putyint

Az Amerikai Egyesült Államok pénzügyi, technológiai és katonai következményeket is kilátásba helyezett Oroszország számára egy Ukrajna elleni támadás esetére. A New York Times kormányzati körökből úgy tudja, hogy a Biden-kormányzat olyan büntetőcsomagot állított össze, ami órákon belül hatályba léphet, ha Vlagyimir Putyin katonákat küld át a határon.

A lapnak nyilatkozó tisztségviselők épp azelőtt részletezték a tervet, hogy hétfőn Genfben tárgyalások kezdődtek Oroszország és az Egyesült Államok közt. Amerikai részről a tárgyalásokat az a Wendy R. Sherman külügyminiszter-helyettes vezeti, aki a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás tárgyalásain is az amerikai delegáció élén állt.

A tervezett intézkedések közt szerepel, hogy Oroszország legnagyobb pénzintézeteit elvágják a nemzetközi tranzakcióktól, embargót hirdetnek az amerikai gyártású vagy tervezésű technológiára, egy esetleges katonai megszállás esetén pedig ukrán felkelőket fegyvereznének fel, akik később aztán gerillaháborút folytathatnak az orosz megszállók ellen.

A New York Times megjegyzi, hogy ilyen lépésekről ritkán szoktak előre üzenni, de 

a terv most az, hogy előre jelezzék az orosz elnöknek, hogy mire számíthat. 

Abban bíznak, hogy ez majd befolyásolja döntéseit az elkövetkező hetekben. Az orosz fél várhatóan nyomatékosítani fogja „biztonsági garanciákra” vonatkozó követelését, köztük azt, hogy a NATO ne állomásoztasson fegyverzetet vagy haderőt a korábban szovjet érdekszférába tartozó államokban, és ne telepíthessenek olyan rakétákat Európában, amelyek elérik Oroszországot.

Szerdán a NATO-Oroszország tanács ülésezik Brüsszelben, másnap Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tanácskozik a helyzetről. A Biden-adminisztráció jelezte, hogy hajlandó tárgyalni Oroszország aggályairól, de a New York Times-nak megszólaló amerikai tisztségviselők

tartanak attól, hogy a sűrű hét után az oroszok kijelenthetik, hogy nem kaptak megnyugtató válaszokat,

és a kudarcot egy katonai beavatkozás igazolására használhatja fel.

Nem biztos, hogy az oroszoknak fájna az amerikai szigor

A Fehér Ház elemezte azon büntetőintézkedések hatását, amelyekkel az Obama-kormányzat 2014-ben a Krím-félsziget orosz megszállására válaszolt. Megállapították, hogy a szankciók ugyan kárt okoztak az orosz gazdaságnak és a rubel leértékelődéséhez vezettek, de nem érték el azt a stratégiai célt, hogy Putyin visszavonulót fújjon. Ezek a szankciók kisebb orosz bankokat és olyan személyeket érintettek, akik közvetlenül részt vettek a Krím megszállásában.

Ezúttal viszont 

a legnagyobb orosz pénzintézeteket szigetelnék el,

amelyek működése a nemzetközi pénzügyi tranzakcióktól függ. Kérdéses azonban, hogy Oroszország számára a SWIFT rendszerről való leválasztás valóban olyan nagy csapást jelentene-e, amekkorát Amerika remél. Az oroszok ugyanis sok százmilliárdnyi dollár- és aranytartalékot halmoztak fel, és saját nemzetközi átutalási rendszerük is van, amelyhez a Bank of China is csatlakozott.

A technológiai szankciók elsősorban az orosz repülőgépgyártást és hadiipart vennék célba.

Korábban a kínai Huawei-t kiütötte a világ vezető mobiltelefon-gyártói közül, hogy nem jutott fejlett chipekhez, az azonban nem nyilvánvaló, hogy az orosz gazdaság is ennyire ki van-e téve egy esetleges embargónak. További lépésként az amerikai kereskedelmi minisztérium olyan döntést is hozhat, ami a mobiltelefonoktól a laptopokon át a hűtő- és mosógépekig megtiltja minden olyan fogyasztói termék Oroszországba való eladását, amelyek amerikai gyártású vagy tervezésű részegységeket tartalmaznak. Ez az európai, dél-koreai és más külföldi gyártók termékeire is vonatkozik, ha például amerikai chipeket, vagy szoftvert alkalmaznak. Azt persze nem látni előre, hogy az orosz emberek Putyint, vagy a Nyugatot hibáztatnák-e, ha nem jutnak hozzá ezekhez a termékekhez.

Felfegyvereznék az ukránokat

A New York Times arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államok Egyesített Vezérkari Főnökségének vezetője határozott üzenetet továbbított orosz kollégájának: megszállhatják ugyan Ukrajnát és legyőzhetik az orosznál gyengébb ukrán hadsereget, de a gyors győzelem után olyan véres felkelésre számíthatnak, ami több mint három évtizede a szovjetek afganisztáni kivonulásához vezetett. Egy olyan tervre utalt, melyben

az ukrán felkelőket fejlett fegyverzettel látná el Washington,

amivel az orosz megszállók ellen harcolhatnának.

Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan által felállított törzs a lehetőségeket számba véve a legkevésbé valószínű eshetőségnek a teljeskörű megszállást tartja, amelynek során az oroszok megpróbálnák elérni az ukrán fővárost, Kijevet. Ugyanakkor szóba jöhet, hogy az oroszok nagyobb területet foglaljanak el a Donyec-medencében, vagy szárazföldi összeköttetést teremtsenek a Krímmel.

Nem várható áttörés

Vasárnap a CNN-nek nyilatkozva 

Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy az e heti találkozóktól nem vár áttörést.

Szerinte nehéz elérni bármilyen előrelépést addig, amíg Oroszország nem csillapítja a feszültséget. Úgy véli, fennáll a veszélye annak, hogy precedenst teremtenek, ha Putyin eredményt érhet el azzal, hogy haderőt vezényel a szomszédos államok határaihoz.

Blinken kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész tárgyalni például a fegyverzetellenőrzés lehetőségéről, vagy a hadgyakorlatok gyakoriságáról és méretéről, de ennek kölcsönösnek kell lennie. Azt kizárta, hogy csapatokat vonjanak ki Kelet-Európából, vagy garantálják, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább, akár Ukrajnába. Azt pedig helyénvaló kilátásnak nevezte, hogy a NATO megerősíti pozícióit a keleti végeken, ha Oroszország ismét agressziót követ el Ukrajna ellen.

Frissítés: Időközben befejeződött Wendy Sherman amerikai és Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes genfi tárgyalása, de a megbeszélés nem hozott semmilyen előrelépést. A felek voltaképpen újra csak ismertették álláspontjukat a vitatott kérdésekben, de a megoldásban nem jutottak előrébb.

Nyitókép: Joe Biden és Vlagyimir Putyin a Genfi-tó partján lévő La Grange-villában 2021. június 16-án – Fotó: MTI/AP/Patrick Semansky