A valaha mért harmadik legmelegebb július volt az idei a Földön

A Meteorológiai Világszervezet a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat friss elemzésére hivatkozva írta meg, hogy az idei július volt a világon a valaha megfigyelt harmadik legmelegebb. Tehát nem csak itthon, de Földünk számos pontján távol estek a klímaviszonyok attól, amit normálisnak hívunk.

Annak ellenére volt ilyen meleg, hogy egy elhúzódó La Niña periódusban vagyunk, ami azt jelenti, hogy a Csendes-óceán egy igen tekintélyes része hidegebb a szokásosnál, 

de még ez a „nyitva hagyott hűtőszekrény” sem volt elég ahhoz, hogy ellensúlyozza az erőteljes felmelegedést. 

Az óceánok éghajlatra gyakorolt szerepéről korábban itt írtunk. 

Az északi féltekén jelenleg nyár van, így a pozitív hőmérsékleti eltérések hőhullámokként jelentkeznek. Nem is volt belőlük hiány: elsősorban az Egyesült Államokban, Európában, Kínában és Japánban alakult ki rekordokat döntögető hőség, de az éppen téli félévét töltő déli félgömbön is voltak átlagnál melegebb térségek. Nem csak mi, emberek, de a jégmezők is izzadtak a nagy melegben. 

Az Alpokban a legtöbb gleccseren üzemelő síterepet bezárták a hó hiánya miatt, az olaszországi Dolomitokban jégomlás okozta több ember halálát, az Antarktisz jegének júliusi kiterjedése pedig idén a legkisebb a 44 éves műholdas megfigyelések történetében. 

Ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy rendkívül nagy az évek közötti változékonyság, tavaly például ugyanebben a hónapban átlagon felüli kiterjedést mértek.

Koncentráljuk azonban inkább Európa extrém viszonyaira, hiszen tekintélyes a lista. Júliusban számos országban mértek 40 Celsius-fok feletti hőmérsékletet, amely ráadásul féléves aszállyal párosult. Az ilyen összetett, egymást erősítő kombinációk kiemelt veszélyt jelentenek, az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) szerint pedig a jövőben gyakoribbak és pusztítóbbak lehetnek. Franciaországban például olyan mértékű volt a szárazság, hogy a júliusi csapadékhiány elérte a 85%-ot. Spanyolország hőmérsékleti rekordot döntött, a mérések kezdete óta az eddigi legmelegebb hetedik hónapját tudja maga mögött, a havi átlagos országos hőmérséklet 25,6 fok volt. Ez annak köszönhető, hogy egy közel 20 napig tartó hőhullám gyötörte a félszigetet, így nem csoda, hogy már nevet is adtak neki.

A hazai viszonyokat talán már nem is kell bemutatni. A pontos havi számokra ugyan még várni kell, de azt már tudjuk, hogy az idei első 7 hónapra vonatkozó csapadékösszeg a valaha, tehát 1901 óta mért legalacsonyabb. Erről a drámai helyzetről nem a jégkármérséklő rendszer vagy a chemtrail tehet, hanem egy makacs anticiklon, amit itt mutattunk be.

Nyitókép: Riccardo De Luca / Anadolu Agency via Getty Images