Az állam még egyet teker az adóprésen, nem csoda, hogy ütemesen drágul a bankolás

A törvény két ingyenes készpénzfelvételt garantált havonta, 150 ezer forintig. A folyószámlák viszont ütemesen drágulnak. A kártyás fizetés is díjtalan, ám egy átlagos bankkártyáért már évi 5-8 ezer forintot kérnek. 

A legtöbb ügyfél költségei egyelőre 5-18 százalékkal emelkedtek idén a jegybank friss kimutatása szerint. Pedig már tavaly 11 százalékkkal drágult a bankolás, vagyis már 2023-ban 25 milliárddal többet vontak az emberektől. Az MNB azt írja,

akár az inflációt meghaladó mértékben nőnek az ügyfelek költségei.

„Ha ennél nagyobb mértékű díjemelés történt egyes ügyfeleknél, az esetleg annak köszönhető, hogy bizonyos kedvezményeket vagy akciókat kivezettek, például az első évben ingyenes bankkártya a második évtől fizetőssé vált” – magyarázza Herman Bernadett, a Bank360.hu pénzügyi szakértője.  

A jegybank szerint kevés a fix díj, és sok a tranzakciókkal arányos tarifa. Ami

jelentős többletköltséget okoz az ügyfeleknek a szolgáltatások gyakoribb használata esetén.

Kerestük a Bankszövetséget, hogy megkérdezzük, miért emeltek ekkorát az áraikon, de egyelőre nem nyilatkoztak.

A Híradó által kérdezett szakértő azt mondja, a tranzakciós illeték miatt áraznak így bankok.

Amíg a bankoknak minden utalásnál és készpénzfelvételnél be kell fizetniük ezt a tranzakciós illetéket, ráadásul a tranzakciós illeték mértéke is nő augusztus elsejétől, így nagyon nehéz kialakítani egy olyan fixdíjas csomagot, amin a bankok nem fognak bukni

– mondja Gergely Péter, a Biztosdöntés.hu pénzügyi szakértője.

Két hete jelentette be a kormány, hogy másfélszeresére emelik augusztustól a tranzakciós illetéket, amit átmenetinek szántak, amikor több mint 10 éve bevezették. Most egyidejűleg díjemelési stopot is hirdettek a lakossági bankszámlára. Legalábbis év végéig.  

„Ez jelentős plusz teher a bankszektornak, és előbb-utóbb az ügyfelekkel fogják megfizettetni” – jósolja Gergely Péter.

A jegybank szerint az elektronikus fizetés terjedését hátráltatja a költséges bankolás. Korábbi kutatásuk alapján a dolgozók nagyjából 20 és a nyugdíjasok majdnem 40 százaléka 2020-ban még készpénzben kérte illetve kapta a jövedelmét Magyarországon.