Erősödött a szélsőjobb Európában, de a nagy áttörés elmaradt

Kék fényben úszott az Európai Parlament előtti tér vasárnap este. Brüsszel nem csak az európai parlamenti szavazás miatt égett választási lázban, a belgák szövetségi és regionális választást is tartottak. Bent a legtöbben mégis az új európai parlament összetételére voltak kíváncsiak.

A legfrissebb adatok alapján

• az Európai Néppártnak 185 mandátuma lesz, korábban 182 volt,
• a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége 137 helyet kap, ők 17 helyet veszítettek;
• a liberális Renew Frakcióba 79 politikus ülhet, 29-cel kevesebb, mint az előző ciklusban;
• a zöldek 52 képviselővel kezdhetik meg a munkát, ők 22-vel lesznek kevesebben;
• az euroszkeptikus pártok közül az Európai Konzervatívok és Reformerek 73 helyet kapnak, 12-vel többet, mint korábban;
• az Identitás és Demokrácia frakciója 15 fővel csökken, 58 képviselőjük lesz.

A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint a szélsőjobboldali fordulat várhatóan elmarad.

„Ahogy eddig is, most talán még inkább töredezettek ezek a politikai csoportok, tehát nem fognak egymással teljeskörűen együttműködni. Az is lehet, hogy a jelenlegi két szélsőjobboldali frakció helyett három lesz, az igazi nagy kérdés pedig az, hogy ezekből a politikai erőkből lesznek-e olyanok, akiket az Európai Néppárt esetleg szövetségesnek meg tud nyerni – magyarázta Arató László, az Eurológus brüsszeli tudósítója.

Manfred Weber, a néppárt elnök-frakcióvezetője mindenesetre a választás estéjén mondott beszédében elsősorban korábbi partnereihez, a szocialistákhoz és demokratákhoz, illetve a liberálisokhoz fordult szövetségi ajánlattal. Beszélt a Tisza Pártról is.

Beszéltem már Magyar Péterrel, és a következő napokban folytatjuk az egyeztetést, a Néppárt ajtaja nyitva áll előttük

– mondta Manfred Weber. Hozzátette, jó üzenete van annak, hogy ennyien demonstráltak Budapesten egy európai Magyarországért, a jogállamiságért, és a korrupció ellen.

Ursula von der Leyen, az Európai Néppárt csúcsjelöltje azt mondta, két üzenete volt a választásnak: a középen álló pártok továbbra is többségben vannak, ami elengedhetetlen egy stabil, erős Európához. Ugyanakkor a szélsőséges pártok is megerősödtek, de nem hagyják, hogy destabilizálják a társadalmakat és gyengítsék Európát.

Az uniós választás eredményét Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is értékelte. Azt mondta, a 11 fideszes képviselő bármelyik szuverenista, békepárti képviselőcsoportban meghatározó szerepet játszhat majd.

„Örülünk annak, hogy az Európai Unió számos országában a szuverenista, patrióta, háborúellenes pártok nagyon sikeresen tudtak szerepelni, ennek láthatóan Európa nyugati felében már vannak politikai következményei is” – állapította meg Szijjártó.

Franciaországban Marine Le Pen szélsőjobboldali pártja, a Nemzeti Tömörülés több mint kétszer annyi szavazatot szerzett, mint Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Reneszánsz. Az államfő még este bejelentette, előrehozott választásokat írnak ki.

A kormánypártok Németországban sem szerepeltek jól. 30 százalékot szereztek az ellenzéki konzervatívok, míg a kormánykoalíció 3 pártja összesen 31-et. Megerősödött a szélsőjobboldali AfD is, 10 százalékkal javítottak az 5 évvel ezelőtti eredményükön, és másodikak lettek a választáson.

A választások után először június 17-én találkoznak az uniós állam- és kormányfők egy informális csúcson Brüsszelben, itt már valószínűleg szóba kerül, hogy ki vezetheti az Európai Bizottságot. A hivatalos javaslatot a hónap végi rendes csúcson teszik meg, és döntenek arról is, hogy mely tagállam milyen portfóliót kaphat az új bizottságban. A végső döntést az új parlament mondja ki, aminek július 16-án lesz az alakuló ülése Strasbourgban, de a szavazás a bizottságról valószínűleg később várható.