A gazdaság rovására megy a magyarok pocsék egészségügyi állapota

Egy helyet romlott a magyarok egészségi állapota versenyképességi szempontból, a jegybank friss jelentése szerint Románia után a második legrosszabbnak számított a tagállamok között 2023-ban. Kuti Zsolt, az MNB főközgazdásza a jelentést idézve azt mondja, nálunk többen halnak meg megelőzhető betegségekben, mint máshol.

A jegybank szerint egy átlagos magyar nő alig 64, egy férfi pedig kevesebb mint 62 életévre számíthat egészségben. Vagyis a kilátásaik alulmúlják az uniós átlagot.

„Ma Magyarországon napi szinten 110 ezer ember esik ki a munkából táppénzre kerülve. Ez jelentősen, majdnem harmadával nőtt az elmúlt években. Ennek komoly hatása van a napi munkára, a GDP alakulására és egyéb gazdasági tényezőkre is” – magyarázta Kuti Zsolt.

A jegybank úgy számol, Magyarországon költik a hatodik legalacsonyabb összeget egészségügyre az Unióban: nálunk a GDP 7,4 százalékát, szemben a 10,9 százalékos uniós átlaggal. 

Pedig a kormány valamivel többet fordított az ellátásokra.

„Egészségügyre 2023-ban 2669 milliárd forintot fordítunk, így több mint 100 milliárd forinttal gazdálkodhatnak többel majd az egészségügyi intézmények, mint 2022-ben” – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter 2022 júniusában.

A jegybank teljes versenyképességi fordulatot sürget. Már a koronavírus-járvány idején bírálták a kormányt az egészségügy elmaradt reformja miatt.  

„Az egészségügyi rendszerünk hősökkel rendelkezik, megmentettek minket, de le kellett állítani a normális egészségügyi működést, mert azt már nem bírta” – mondta Matolcsy György jegybankelnök már 2021-ben.

Kérdeztük a kormányt, mit gondolnak a jegybank jelentéséről, illetve, hogy mikorra felelhet meg a magyarok egészségi állapota az uniós átlagnak, de adásunkig nem válaszoltak.