Gigászi béremelés kéne ahhoz, hogy valóra váljon Orbán Viktor vágya

Magyarországon maradt a legnagyobb a drágulás az Unióban – az Eurostat legfrissebb adatai alapján. A trappista sajtért 6%-kal kevesebbet, a sárgarépáért viszont 81%-kal többet kértek júliusban, mint egy évvel korábban. Tavaly szeptember óta képtelen lépést tartani a magyar átlagfizetés az inflációval a KSH szerint. A kormány most augusztusban remél fordulatot.  

Most, hogy az inflációt lejjebb törtük vagy visszavágtuk, és a bérek emelése pedig folyamatos a gazdaságban, ezért az év második felében bekövetkező béremelések, azok ellensúlyozhatják mindazt a rosszat, ami az első félévben történt

– mondta Orbán Viktor pénteken az állami rádióban.

Akkora béremelés kéne, amire esély sincs

A miniszterelnök arról beszélt, hogy a kormánytagok egy része szerint viszont csökkenhet a reálbér idén. De hozzátette, hogy ő növekedést akar, és emiatt fizetésemelésekért kell harcolniuk. „A növekedés tekintetében és a reálbérek tekintetében az év végére hát – be van tiltva a miniszterelnök számára a jóslás, ezért óvatos vagyok, de – egy pozitív nullát azért szeretnék elérni” – mondta a miniszterelnök.

Magyarországon az állam a legnagyobb munkáltató. Ezért az RTL Híradó megkérdezte a tisztviselők és a közalkalmazottak szakszervezetét, mekkora emelés kellene ahhoz, hogy a fizetésük ismét annyit érjen, mint tavaly.  

25%-os közszolgálati keresetnövelés az, ami a reálkereseti pozitív elvárását, a miniszterelnöki elvárását tudja teljesíteni. Ennyit kellene emelni a közszolgálat dolgozóinak keresetén

– mondta Boros Péterné a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke.

A szakszervezetnél azt mondják, az államnak dolgozók egy része egyáltalán nem kapott fizetésemelést idén. Tavasszal a rezsicsökkentés fenntartásával indokolta ezt a kormány.  

Ez a legnagyobb problémánk, hogy nincs már tartalék idő arra, hogy várjunk, mert már márciusban is feszültség volt, meg már tavaly is feszültség volt. Mondok egy példát, szociális ágazgat, nettó átlagkeresetük 200 ezer forint

– mondta Boros.

A versenyszférában sem lesz emelés

A versenyszférában a cégek kisebb része emelheti a fizetéseket az év második félében – ezt a legnagyobb szakszervezeti szövetség elnöke mondta az RTL Híradónak. Például ahol bérfejlesztésre kényszeríti a vállalatot a munkaerőhiány, illetve, ahol erős a munkavállalók érdekképviselete. Amúgy a dolgozók kevesebb mint 10%-a szakszervezeti tag Magyarországon.

Biztos, hogy nagyon sok cég, na jó akkor még egy tízes még egy húszas, a legrosszabb esetben így, ahogy én mondom, kézbe, megtörténik, megtörténhet, de én félek attól, hogy ez nem általános és nem jellemző, hogy ez megtörténik. Én meg kell mondjam, hogy szakszervezeti vezetőként a saját kollégáimnál sem tudok abban most gondolkodni, hogy évközben még valamilyen plusz bérfejlesztést megvalósítsunk

– mondta Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

A drágulás ellenére minimálbéremelés sem lesz

Múlt héten derült ki, a minimálbérek évközi emelését is jövő év elejére halasztanák a kis- és közepes vállalkozások. Egyelőre átlag alatt nőttek a kötelező legkisebb fizetések idén.  

„Ebben az évben ne tegyük rosszabbá a helyzetüket a KKV-knak, mert akkor bezárnak esetleg és megszűnnek a munkahelyek, hanem ezt az évet, idézőjelbe téve valahogy húzzuk ki év végéig” – mondta még a hónap elején Perlusz László, a VOSZ főtitkára.

Kerestük a kormányt is, hogy tovább emelik-e az állami dolgozók keresetét a második félévben, illetve szándékukban áll-e visszaállítani a költségvetési szférában fizetett bérek vásárlóértékét. Azt írták: „nőtt az orvosok, az ápolók, a pedagógusok, a rendőrök, a katonák bére és a béremelések folytatódnak”.