Tovább drágultak az élelmiszerek, maradnak az árstopok, azt viszont nem tudni, hogy Orbán ígéreteiből lesz-e valami

A burgonya árát csak a boltokban maximálták. A piacokon, ahol korlátozás nélkül árulják, egyre többet kérnek érte az eladók. Márciusban már átlag 408 forintba került kilója az országban, 16 százalékkal többe, mint fél éve, az ársapka bevezetése előtt. Kevés van belőle a tavalyi aszály miatt és drágulásnak nincs vége.

„Most kell majd emelnünk az árát, mert már drágább a beszerzési ára” – mondta a Híradónak Gyuricza Ági kereskedő.

A burgonya és a – piacokon szintén szabadáras – tojás kivételével tavaly február óta nem drágultak az árstopos termékek. Sőt van, ami az elmúlt hetekben olcsóbb lett, miután sorra hirdettek akciókat nagy áruházláncok. A héten derült ki, hogy összességében mégis tovább drágultak az élelmiszerek márciusban, átlag másfél százalékkal februárhoz képest.    

„Hogy ami eddig történt inflációs ügyben elegendő-e ahhoz, hogy az ársapkákat kivezessük, erre a kérdésre egyenesen azt kell mondanom, hogy nem” – közölte Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban.

A Portfólió kérdésre az Igazságügyi Minisztérium ma azt közölte, idén nagyjából 2400 esetben ellenőrizték az üzleteket, és összesen majdnem 564 millió forint bírságot szabtak ki árstoppal kapcsolatos szabálytalanságok miatt. A miniszterelnök reggel részben a fogyasztóvédelem fellépésére hivatkozva azt mondta, tovább küzdenek az infláció ellen.  

„Május-júniusban egy határozott esésre is számítok” – mondta az inflációról.

Márciusban mindössze két tized százalékpontot csökkent a pénzromlás üteme februárhoz képest, vagyis 25 százalék felett maradt. 

A GKI szerint júniusra tényleg határozottan csökkenhet, 15 százalék környékére, ugyanis a tavalyi, már akkor magasabbra ugrott árszinthez képest egyre kisebbnek tűnik majd a drágulás. 

De azt mondják, még így is nagyobb lehet az infláció, mint amekkorával korábban a kormány számolt és Orbán Viktor többször is elmondott.  

„A kormányfő számára talán a legkellemetlenebb üzenet az, hogy kérdésessé vált, megvalósulhat-e az egy számjegyű infláció legkésőbb decemberre. Ez persze még továbbra sincs kizárva, de a világpiacon olyan folyamatok indultak be, például az olajár emelkedése, amelynek igen kellemetlen következményei lehetnek

– magyarázta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.

A kereskedők azt mondják, nem tudnak engedni az árakból, és egyre nagyobb a veszteségük az árstop miatt. Ők azt akarták, hogy vége legyen a szabályozásnak.

„Nagyon rossz hír ez a kiskereskedelem számára, 15. hónapja ezt a politikai jótékonyságot a kiskereskedők kárára valósítják meg. Sajnáljuk, hogy az árstop kivezetése még nem következhet be. Mi mindent megtettünk azért, hogy az árak csökkenjenek, azonban további lehetőségek nincsenek” – szögezte le a Híradó kérdésére Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Megkérdeztük a kormányt, mennyi ideig hosszabbítják meg az egyelőre április 30-ig tartó élelmiszerárstopot. Azt írták, „a kormány soron következő ülésén foglalkozik a kérdéssel”.