Hatalmas különbségek vannak itthon a bérekben, egy budapesti ember majdnem kétszer annyit keres, mint egy szabolcsi

Rácz Réka felszolgáló Békés megyében, ahol az országos átlag kétszerese a munkanélküliség. Kevesebb mint havi nettó 200 ezer forintért dolgozik. A szakmunkás bérminimumért, amelyet kötelezően, 14 százalékkal emeltek idén. 22 éves, a fizetése nagy részét lakbérre költi.

„Nagyon jó lenne, hogyha havonta minimum egyszer el tudnék menni kirándulni, más városokat megnézni, látványosságokat szeretnék megnézni, viszont ezt sajnos nem tudom megtenni abból a fizetésből, amit most kapok” – mondta a Híradónak.

Horváth Károly recepciós. A piacvezető állásportál irodájában, Budapesten. 34 éves, azt mondja, többet keres az országos átlagnál. Cafetériát is kap, és 18 százalékkal emelték a fizetését idén.  

Az ember egy kicsit nyugodtabb szívvel tud bemenni a boltba, hogy na jól van, azért marad is, jobban be tudom osztani, vagy többet tudok félretenni.

A KSH friss adatai szerint tavaly 18 százalékkal nőtt az átlagkereset, és a havi nettó a 343 ezer forintot közelítette. Az ország 18 megyéjében viszont ennél kevesebbet vittek haza az emberek. 

Budapesten kívül csak az osztrák határ közelében, Győr-Moson-Sopronban érték el a fizetések az országos átlagot.

„Van egy ipari üzem mondjuk Győr-Moson-Sopron megyében és egy hasonló ipari üzem mondjuk Nyíregyházán, a kettő között az eltérés akár 40-50 százalék is lehet a bérben. Mert az egyik helyen nincs munkaerő, így a munkaadó kénytelen megfizetni azt, akit talál” – magyarázza a különbség okát Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.

Budapesten mérték a legmagasabbra, havi nettó 422 ezer forintra az átlagkeresetet, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a legalacsonyabbra, 242 ezerre. Mindenfelé emelkedtek a fizetések, de maradt a bérkülönbség a régiók között. A GKI szerint a kormány gazdaságpolitikája akadályozza a bérfelzárkózást.

Az újraiparosítási program, amely 2014-ben elindult, és amelynek az lett volna a lényege, hogy idehozunk nagy multikat, amelyek majd jól fizető munkahelyeket hoznak létre, az megbukott. Magyarországra jellemzően az összeszerelőüzemeket hozzák, amelyek alacsony hozzáadott értéket képviselnek

– mondta Molnár László

A Híradó kérdezte a kormányt, hogyan értékelik a bérfelzárkózás országon belüli ütemét, de nem válaszoltak.