„A kilátóból még abszurdabbnak tűnik az egész” – Litkai Gergellyel kipróbáltuk a lomb nélküli lombkoronasétányt és ikertestvéreit

Litkai Gergely humoristának erdészeti végzettsége is van, ráadásul nagy természetjáró és természetvédő. A zord időjárás ellenére a hózivatarban is gyorsan megtalálta Nyírmártonfalva jelenleg legnépszerűbb látványosságát a Házon kívül riporterével, Moskovics Judittal. 

Ezt ahhoz tudom hasonlítani, amikor tinédzser koromban megérkeztem Orlandóban Disneylandbe 

– mondta Litkai, mikor meglátta a hírhedt lombkoronasétányt. Egyelőre egyetlen fa sem zavarja a kilátást a nyírségi tájra. 

1 fok volt, esett a hó, hordta a szél, mégis már messziről látszott, hogy az új sétány tövében szorgos munka folyik. 

Öt férfi fákat ültetett, de azonnal abbahagyták, amikor a riporter és a humorista kiszálltak az autóból, és észrevették a kamerát. Nem engedték, hogy felvegyék őket, és bezsúfolódtak egy kis kék Suzukiba. 

Megnéztük, milyen lesz a helyi fideszes polgármester, Filemon Mihály uniós pénzből tervezett élményparkja. A szomszédos kisvárosban, a 7000 lélekszámú Nyíradonyban ugyanis már elkészült nem is egy, hanem mindjárt kettő, kilátóval összekötött lombkoronasétány.

Ahhoz képest, hogy a turizmus fellendítése a cél, nincs könnyű dolga egy messziről jött embernek – egyetlen tábla sem jelzi, hogy merre is kellene keresgélni, és a nyíradonyiak sem tudták útba igazítani a stábot. 

Végül mégis megtaláltuk a Kokashegyi kilátót, amely „Tasi Sándor erdőgazdálkodó megrendelésére Ványi Zoltán tervei alapján épült 2015-ben. 160 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, ligetes erdőket lehet megtekinteni róla, és a klasszikus nyírségi tájat.”

Tasi Sándor, a kilátó és a hozzá tartozó lombkoronasétány tulajdonosa egyben a megyei közgyűlés fideszes alelnöke is. A Házon kívül próbálta elérni a mobilján, hátha segít megtalálni a lombkoronasétányát, és kérdeztük volna arról is, hogy miért szerette volna, ha van ilyen az erdejében, de hiába hívtuk, nem vette fel a telefont.

A lombkoronaösvény lépcsőinek fadeszkái kissé meghajlanak a stábtagok léptei alatt, mert a fokok nincsenek alátámasztva. Persze az is lehet, hogy a sétány még nincsen teljesen készen. 

És hogy mit látunk, ha körbenézünk? Fegyelmezett erdőt, ültetett fákat, és persze a szemközti kilátót.

A lombkoronasétány mellett egy kisebb játszótér is készül, látszik, hogy még zajlik az építkezés. Van egy kis pihenőhely, és egy úgynevezett lószárszék is, amire 6,7 millió forintot kapott az építtető. Hogy mi az a lószárszék? Aki lóháton túrázik itt az erdőben, az esőben ki tudja kötni ide a lovait, így nem áznak meg az állatok. 

Örülök, hogy sikerült egy olyan beruházást végrehajtani, amely a közjólétet szolgálja. Vannak olyan uniós pályázatok, amellyel a természet értékeit, kincseit a magánerdőkön keresztül is be tudjuk mutatni

– népszerűsítette egy videóban Tasó László, a helyi fideszes országgyűlési képviselő a másik nyíradonyi lombkoronasétányt, amit ő építtetett.

Ezt is megkerestük, nem is kellett messzire mennünk. Az attrakció itt is egy kilátóval indul Nyíradony másik végében. Az úgynevezett Dinnyés kilátó kísértetiesen hasonlít a tőle 9 kilométerre fekvő Kokashegyire. Tasó László le is írja az ide látogatóknak, hogy milyen céllal épült. 

Mint fogalmaz, „a méztermelő akác hazájában, a kocsányos tölgyek árnyékában, titokzatos erdei hangulat várja az erdők szerelmeseit és az ismeretre vágyó túrázókat. Szeretné megmutatni „ennek a tájnak a szépségét, az itt élők szorgalmából és munkájából keletkezett épített világot.”

A kilátótól tanösvény is indul, de két percet sem kell sétálni egy kis akácoson keresztül, hogy az ember elérje végét, a tanösvény végén pedig a lombkoronasétányt. A tulajdonos által tanösvény, pihenő és játéktérnek nevezett komplexumban szinte teljesen ugyanúgy néznek ki az épített elemek, mint a politikustársáéban, az erdő másik oldalán. 

Mindkettőt a turizmusfejlesztés érdekében odaítélhető 60 milliós uniós támogatási szerződés birtokában építették. A képviselő szerint azért vannak kisebb különbségek.  

Nem dicsekvésképpen mondom, de ha kell 5 lóca, nekem 10 lóca van, ha kell 10 pad, nekem 12 van

– nyiltakozta Tasó László korábban az RTL Híradónak.

Nem véletlen a két lombkoronasétány egyformasága, hiszen ugyanaz a cég csinálta mind a kettőt, sőt, ma már tudjuk, hogy mind a hármat a 15 kilométeres körzetben. Nyírmártonfalva fideszes polgármestere is ezen a pályázaton indult, és nyert. A 60 millió forintról szóló támogatási szerződést tavaly kötötték meg vele. Az építkezés akkor indult – mondta nemrégiben az RTL Híradójának, az pedig állítása szerint egyáltalán nem szerepelt a kiírásban, hogy lomb is kell a lombkoronaösvényhez. 

Közben ez az erdő nőtt. Az erdészeknél, erdőgazdálkodóknál van egy ütemterv, és ez a nyárfaültetvény vágásérett lett közben. Ez azt jelenti, hogy ha egy erdő vágásérett, azt le kell termelni, és fel kell újítani

– magyarázta Filemon Mihály, hogy miért nincsenek lombok.

A pályázó politikusok szerint az sem jelenthet semmi problémát, hogy egymáshoz ennyire közel három egyforma „élménypark” is épült. A pályázatot felügyelő minisztérium szerint az a szabály, miszerint azonos helyre nem lehet támogatásokat nyújtani, valójában nem egy településre vonatkozik, hanem egy helyrajzi számon nyilvántartott területre. 

„Arra ugyanúgy nincs semmi, mint erre”

A Nyírmártonfalván ránk köszöntött áprilisi tél nem akadályozta meg, hogy felfedezzük az egyelőre pusztasággal övezett élményparkot. A kilátóból elé táruló panorámát Litkai Gergely ekképpen festette le: „Arra ugyanúgy nincs semmi, mint erre. Vannak ezek a gazdasági jellegű erdők, és látok egy szinte-dombot is, meg van egy villanyvezeték. Nem mondom, hogy nem lehet betelni a táj szépségével, mert nagyon hamar be lehet. Innen föntről még abszurdabbnak tűnik az egész.”

Nem volt könnyű séta, de végigmentünk a sétányon is. 

Egyszerűbb lenne úgy lombkoronaösvényt csinálni, hogy van lombkorona is. Tehát nem utólag. A szőrös deszkákat nem sikerült eldolgozni százszázalékosan, a kapaszkodást én nem javaslom

– mondta Litkai, miközben végigment a sétányon. 

„A sétányról ugye a kilátó látszik, a kilátóról meg a sétány. Lehet, hogy emiatt épült ide a sétány, mert nem látszott addig semmi a kilátóról” – találgatott a humorista.

A sétány tövében egyelőre cserépben lévő, illetve frissen elültetett csemeték sorakoznak, most rajtuk a világ szeme. Ezek azok a fák, amik három év múlva lombbal egészítik ki a sétányt. Legalábbis a polgármester ígérete szerint. 

Az élményparkot sem akartuk kihagyni, hiszen „kombinált fitneszsor, akadálypálya, kéttornyú játékvár és függeszkedő” is található itt. 

A kalandpark és a játszótér szinte kihagyhatatlan elem a lombkoronák köré álmodott attrakciók világában. Nagykörűre is terveztek ilyet a festői Tisza-parton, egy 8 méter magasan futó lombkoronasétány és a magasban fekvő 200 négyzetméteres étterem mellé, de épült volna csillagvizsgáló is. 2016-ban megnyerték rá az uniós pénzt: 203 millió 580 ezer forintot, amit meg is kapott az önkormányzat az utolsó fillérig. 

Ami elkészült: egy betontorzó 100 millió forintból. Másfél évvel ezelőtt azt mondta a polgármester hogy igyekezniük kell ezt a projektet befejezni, különben a 200 millió forintot vissza kell fizetni. Néhány hete azonban már azt jelentette be az 1500 lelkes kistelepülésen élőknek, hogy az állam plusz pénzt ad a nagy projektre. 

Túri Tibor polgármester a Házon kívül riporterével is megosztotta a friss hírt: plusz 440 millió forintot kap Nagykörű az államtól a beruházásra, amelynek összköltsége így már 600 millió forintra rúg. Az álom egy valóságos gasztrosétány, amelyhez az évszakok váltakozása nyújt majd változatos hátteret. A kis betonnyúlványon pedig egy örökmécses is lesz, éjszaka is titokzatos fénybe vonva majd a Tisza-parti látványosságot. 

Az építkezés állítólag néhány héten belül el is kezdődhet. A polgármester azt ígérte: az idei év végére befejeződik a lombkoronasétány építése. 

Így néz ki egy igazi lombkoronasétány

Ugyan nem uniós pénzből, hanem a helyi erdőgazdaság megrendelésére épült Tardoson egy másik lombkoronasétány öt évvel ezelőtt. A Vértes természetes erdejében jól látható, hogy pontosan mi is az értelme egy sétánynak a lombok között.  

Az építész, Szabó Péter azt mondja: alapvető elvárás volt, hogy egyetlen fa se sérüljön. 

Megépítjük a terepet, illetve a fákat is behelyezzük egy számítógépes modellbe. A terep-lejtéseket számítógépen megépítjük, tehát tudjuk modellezni azt az irodában, hogy a tervezett lombkorona-tanösvényt hogyan kell mozgatni, hogyan kell csavarni, hogy kell pozicionálni a területen, hogy kikerülje szépen a fákat

– magyarázta Szabó Péter. Így épült meg a szabályos biciklikereket formázó tanösvény, aminek 11 és fél méter a legmagasabb pontja, és időtálló anyagokból készült. 2018-ban kicsivel több mint 100 millió forint volt a bekerülési értéke, és előreláthatólag évtizedekig itt lesz még. 

Elméletileg ez lenne a célja az elmúlt 10 évben szétosztott, a vidék felzárkóztatását célzó uniós pályázatoknak is. Mégis milliárdok mentek el kilátókra, sosem használt vendégházakra, sehova nem vezető bicikliutakra, vagy kötöttek ki kormányközeli beruházóknál – mondja a korrupciót kutató Transparency Magyarország munkatársa, Zeisler Judit. 

A hatóság szúrópróbaszerűen, mintavételes eljárással ellenőriz ezeken a helyszíneken.

Sokszor előtérbe kerülnek azok a projektek, amelyeknek nagy a költségvetése, így az olyan kisebb projektek, amelyeknél talán teljesen nyilvánvaló az indokolatlanság, elsikkadhatnak az ellenőrzések során

– állítja Zeisler Judit.