„Vagy Felcsútra kellene vinni, vagy a Vár mellé!” – Debrecenben félnek, hogy „eltérő kultúrájú” munkások lepik el a környéket az akkumulátorgyár miatt

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly nyáron Tusványoson beszélt arról, hogy Magyarországot akkumulátorgyártó nagyhatalomként képzeli el a jövőben, augusztus elején pedig Magyar Levente külügyi államtitkár be is jelentette a legújabb beruházást, miszerint a kínai CATL, a világ legnagyobb akkumulátorgyártója Debrecenben hozza létre második európai üzemét. Azt ígérték: a beruházással közel kilencezer embernek adnak majd munkát.

A debrecenieket és a környező településeken élőket január elején tájékoztatták részletesen a beruházásról, de a közmeghallgatás káoszba fulladt. A résztvevők változatos módokon jelezték, hogy nem szeretnének egy akkumulátorgyár szomszédságában élni, a polgármester és a kínai cég képviselője pedig órákon át folyamatos pfujolás közepette próbált érvelni.

Elmondták, hogy milyen biztonságos az akkumulátorgyár – akkor vagy Felcsútra kellene vinni, vagy a Vár mellé! Nagyon tiszta vizet ad, és még az atomerőművet is tudná hűteni

– mondta indulatosan az egyik lakos, amit hatalmas taps fogadott.

Három nappal a gyűlés után a Házon kívül stábja Debrecenbe és Mikepércsre utazott, hogy a helyiek elmondják, miért is tiltakoznak ilyen hevesen a beruházás ellen. 

Néhány emberre számítottunk, ehelyett nagyjából 50 fős csoport várta stábunkat – mindenki el akarta mondani a véleményét.

Kiderült, a legtöbben a gyár vízigénye és a veszélyes anyagok kezelése miatt aggódnak.

„Ahogy elkezdett épülni a BMW-gyár, a vízrétegünk eltűnt. Ha ez itt megépül, mi lesz a vízrétegben? A kiskertesek, akik a paradicsomot, a salátát termelik maguknak, azokkal mi lesz?” – vetette fel egyikük.

Nem akarunk innen elköltözni, és félünk attól, hogy zaj lesz, nehézfém-szennyeződés, hogy beszennyezik, elhasználják a vizet

– folytatta egy másik lakos. Szerintük a beruházás esetleges egészségkárosító hatásaival senki nem foglalkozik.

A gyár Debrecen déli iparterületén épülne meg, három település, Debrecen, Mikepércs és az alig fél kilométerre lévő Szepes közvetlen közelében. A Civil Fórum Debrecen Egyesület képviselője stábunknak azt mondta, a lakók leginkább a rossz kommunikáció miatt utasítják el a gyárat.

„Az a fajta kommunikáció, hogy ez egy borzasztó nagy beruházás lesz, megijesztette az embereket. Minél magasabbra srófolták, hogy ez lesz Európa vagy az ország legnagyobb beruházása, annál inkább gond lett belőle” – magyarázta Gondola Zsolt Zoárd.

Debrecen fideszes polgármestere többek között azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket a közmeghallgatáson, hogy már előírták a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítését, és az engedélyezési eljárás alapján a gyárnak olyan paraméterei vannak, amelyek nem szennyezik a város környezetét. A Debrecentől 11 kilométerre délre található

Mikepércs kormánypárti polgármestere azonban nem lelkesedik az újabb akkumulátorgyárért. 

„Én attól féltem magunkat, hogy ha ez a gyár vagy bármelyik másik szennyezést tud kibocsájtani, akkor azt nem tudjuk megakadályozni” – fogalmazott Tímár Zoltán, aki azt mondja, politikai hovatartozásánál fontosabbnak tartja a lakók biztonságát. „Amikor a mi közmeghallgatásunk volt itt, Mikepércsen, akkor én két dolgot fogadtam meg. Az egyik, hogy ha nem megfelelő lesz az engedély, akkor azt bíróságon meg fogjuk támadni, a másik pedig, hogy saját monitoringhálózatot fogunk létrehozni.”

Mikepércsnek van ugyan három saját kútja, önálló rétegvízzel, vagyis az ivóvíz itt nincs veszélyben, de a talajvízbe átszivároghatnak veszélyes anyagok. Tímár Zoltán bízik benne, hogy ha bármi olyat tapasztalnak majd, „ami eltér a jogszabályban megengedettől”, akkor azt jelezhetik a hatóságoknak, akik pedig meg fogják hozni a szükséges intézkedéseket.

A helyiek bizalmán az sem segít, hogy szemük előtt lebegnek a gödi akkumulátorgyár körüli anomáliák – annak a létesítménynek működési engedélye sincs. Ráadásul a napokban az is kiderült, hogy a gödi talajvízszennyezést 2016 óta nem mérik. Az Átlátszó azt is kiderítette, hogy a gyár saját monitoring kútját 2018-ban be is temették. A Katasztrófavédelem a Híradóval azt közölte, hogy az ő méréseik szerint a gödi vízben a szennyező anyagok mennyisége nem haladja meg a határértéket, és a Pest Megyei Kormányhivatal szerint sem jár az üzem működése jelentős környezeti hatással – hiába nincs monitoring kút.

„Ha megépül a gyár, akkor kell egy civil kontroll, ez a kérés elhangzott hozzáértő emberektől a meghallgatáson Debrecenben” – figyelmeztetett a helyiek kérésére az egyik asszony. „Azt válaszolták, hogy majd a Debreceni Egyetem csinál egy önálló mérő-ellenőrző rendszert. 

De a Debreceni Egyetem alapítványi, és sajnos elkötelezett fideszes emberek ülnek az élén, ezért mi nem fogadjuk el, hogy ez független. Ha itt tiszta minden, miért nem lehet beengedni a civileket?

– tette fel a kérdést.

Bár a debreceni polgármester új munkahelyeket ígér a beruházás által, a helyiek úgy tudják, hogy magyarok nem is fognak ott dolgozni. Egy férfi stábunknak megjegyezte: saját munkahelyén sem találnak szakképzett, hozzáértő dolgozókat, csak folyamatosan adják fel a hirdetéseket.

Ezen a ponton a kormány idegenellenes kommunikációjának a hatása is érezhetővé vált. 

Több lakos arról kezdett el beszélni, hogy mivel nem lesz magyar szakképzett munkás, külföldiekkel fogják feltölteni a gyárat, akik „ha szerencsénk van, családdal jönnek”, ami már 36 ezer „eltérő kultúrájú” embert jelentene.

„Hol fog lakni 2500, a végére 9000 munkavállaló? Őket hogy fogják mozgatni Debrecen és a gyár között? Ezek az emberek mit fognak csinálni a szabadidejükben Debrecenben vagy itt a környéken az eltérő kultúrájukkal? (…) Más kultúra, más szokások. Eddig is az volt a baj, hogy magyarok vagyunk, őrizzük meg a magyarságunkat” – hangzott el.

A lakók azt is sérelmezik, hogy a gyár a legjobb minőségű fekete földre épül, ahol korábban mindig jó volt a termés. Az egyedüli megoldást a népszavazásban látják, szerintük csak az segíthet.

Január 20-án a kormányhivatal közmeghallgatásán még elmondhatják a véleményüket, de reményük kevés van. Ahogy az egyik lakos fogalmazott:

Igazából egy nemzetközi beruházó kezében van a sorsunk, gyakorlatilag nincsenek jogaink. Próbálunk utánajárni, szakértőt keresünk, hogy a hatástanulmány bizonyos pontjait meg tudjuk támadni.