Van, akinek a libamáj és a lazac sem drága, másnál idén a bejgli is kimarad – így karácsonyoznak szegények és gazdagok 2022-ben Magyarországon

December elején már készül a karácsonyra Botosné Rácz Klaudia, igaz, egyelőre csak fejben. Férjével három gyereket nevelnek a Nógrád megyei Nagybárkányban, a házukat nemrég újították fel, hitelből.

A kiadásunk sok sajnos, mert fizetjük a házat, ahogy megvettük szocpolra, és fel kellett vennünk hozzá a jelzáloghitelt. Meg személyi kölcsönt is felvettünk, hogy tudjunk venni dolgokat, amikor beköltöztünk. A férjem keres 250 ezret, és kapjuk a családi pótlékot

– von mérleget az asszony.

Mire mindent befizetnek, 70-80 ezer forintjuk marad egy hónapban. Félretenni az ünnepekre nem tudnak, a karácsonyi menüt és az ajándékokat is ebből kell kihozni. Még nem vettek semmit, Klaudia most írja össze a bevásárlólistát.

Töltött káposzta lesz a menü. Két fej káposztát és két kiló darált húst vesz hozzá, utóbbiból egy kis fasírtnak is lecsípne.

Az előétel húsleves lesz, karajcsontból, a második pedig rántott hús és franciasaláta. Klaudia túrós lepényt is szokott készíteni, meg mákos és diós bejglit is, bár ez utóbbi lehet, hogy idén elmarad, annyira drága lett a dió, és az sem biztos, hogy a túrós lepény belefér a keretbe. Ajándékot idén egymásnak nem, csak a gyerekeknek vesznek. 

„Vannak kívánságok, nem is olcsó. A kicsinek, a 3 évesnek egy tabletre lenne szüksége, neki az kell, azt mondta. A nagyobb gyereknek meglett most a telefonja, azt kérte. A középső meg ezt a PS-t, de most neki is telefon kell. Nem tudom, hogy idén meglesz-e” – sorolja Klaudia a gyerekek kéréseit.

A fővárosban is slágertermék karácsonykor az okostelefon. Az egyik műszaki lánc vezetője azt mondja, jól fogynak az átlagosan félmillió forintos készülékek is. A 90 kilométerre lévő Nagybárkányban élő Botosék ezt nem engedhetik meg maguknak.

Az áruházlánc karácsonykor az elmúlt években megszokott mértékű forgalommal számol, de az üzletvezető szerint érezhető az átrendeződés. Televízióból például már kevesebb fogy, de aki vesz, az jellemzően nagyképernyőst választ. Pedig ezek is félmillió forintba kerülnek alsó hangon.

A szintén Nagybárkányban élő Puja Jánosék legutóbb a házuk tetejére költöttek ennyi pénzt. Tévét biztosan nem fognak idén karácsonykor venni, de már készülnek ünnepre. A család 270 ezer forintból él havonta. Edit gyárban dolgozik, János rokkantnyugdíjas. A születésnapja épp karácsonyra esik, egyben fogják megünnepelni. Úgy tervezik, hogy húszan lesznek szenteste a vacsoraasztalnál.

Rántott hal, halászlé, töltött káposzta, bejgli, zserbó és krémes lesz a karácsonyi menü. A kérdésünkre, hogy hogyan tudják kigazdálkodni mindezt, Edit azt mondja, megkapják a fizetést, és abból megvesznek mindent. Teljesen mindegy, hogy mennyire nehéz a hétköznapokban. Mert a karácsony az náluk is karácsony.

Pujáék évente vágnak disznót – így legalább a hús nagy része megvan az ünnepre. Sőt a januári fizetésig kihúzzák a szalonnából, zsírból. Hitelt ők is törlesztenek. Csak a villanyszámlájuk 17 ezer, ezen kívül kell takarmány a disznónak, nekik étel az asztalra. Családi összefogással tudják mindezt előteremteni.

„Ahogy a miniszterelnök mondja, előre megyünk, nem hátra” – mondja Edit. Megkérdezzük, mennyit éreznek ebből, a férj válaszol, szerinte nem sokat. Editnek nagyon oda kell figyelnie, mire költenek. Keresi az akciós árukat, cukorból például már jó előre bespájzolt.

Úgy spórolunk, ahogy tudunk. De azért nem panaszkodhatok annyira, mert gyógyszerre megvan, lábbelire megvan, azért valahogy öltözünk, ha nem is túl menőn, inkább szegényesen  

– mondja az asszony. Karácsonyfát is állítanak, ha nem is igazit – a műfenyő már évek óta szolgálja a családot. Szaloncukor is lesz rajta, bár csak az olcsóbbat tudják megvenni, de úgy érzik, abból az olcsó is, a drága is ugyanazt a célt szolgálja.

Karácsonyi díszbe öltözött a Budapesti Nagyvásárcsarnok is. A pultoknál különleges, drága ételek, például a hízott libamáj. Nagyjából 60 dekás csomagokban mérik a prémium csemegét, ami az árus szerint nem marad a nyakukon. 17 ezer forintba kerül, ez jó árnak számít, mert van olyan piac, ahol 20 ezret is elkérnek érte. A libán kívül a kacsa is kelendő, pedig a mellnek tízezer forint kilója.

A halas azt mondja, az emberek jóformán csak karácsonykor esznek halat, a vásárlói leginkább az olcsóbb halféléket keresik. A legnépszerűbb a ponty és harcsa. 

Olyan vásárlóval is találkoztunk, akit inkább a minőség érdekel. Hegedűs Lajosék sokáig Máltán éltek, az ottani ízeket pedig itthon is szeretek megidézni.

Lesz pulyka, polip, rántott rák és őzpörkölt

– sorolja az ételeket a férfi. És fácánt is vettek, igaz azt nem karácsonyra, csak a hétvégére. 

Karácsonyra csak ételre költenek közel annyit, mint a nagybárkányi családok összjövedelme, közel kétszázezer forintot, és arra jönnek még az ajándékok.

Szinte minden áru kilója öt számjegyű egy különleges halételeket árusító üzletben. Mégsem aggódnak, hogy a nyakukon maradna bármi. 

Kétgyerekes család érkezik a boltba, kagylót, lazacot vásárolnak – majdnem 30 ezer forintért, és nem karácsonyra. Az apuka azt mondja, náluk halászlé, lazac, rák és bejgli a szokásos menü. Megkérdeztük, mennyit költöttek az ünnepre, azt mondja, nem meri összeszámolni.

Nem tudni, hogy hasonló karácsonyi menüt hányan engedhetnek meg maguknak az országban. Azt viszont a legfrissebb statisztikai adatokból kiderül, hogy 

körülbelül kétmillió ember él ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt. 

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja törődéssel és közfoglalkoztatással próbál küzdeni a leszakadás ellen. A szervezet nagybárkányi munkatársa szerint a hátrányos helyzetű településeken már az is nagy eredmény, ha egy családban legalább az egyik szülő dolgozik. Nagybárkányban 240 család él, ebből negyvenet támogat rendszeresen a szervezet. 

Az élelmiszercsomag-osztásnál negyven családdal egészen biztosan számolnunk kell. Tartós élelmiszereket fogunk nekik adni, több kiló cukrot, lisztet, olajat, száraztésztát. Ezt a negyven családot minden esetben, amikor lehetőségünk van rá, támogatnunk kell, mert ők nélkülünk nem biztos hogy meg tudnák vásárolni az alapvető élelmiszereket 

– mondja Milák Kriszta, a Szeretetszolgálat munkatársa.

A GKI gazdaságkutató igazgatója azt mondja, a rekordmagas infláció jövőre tovább nyithatja az ollót a különböző jövedelmi rétegek között. 

„A szegények szegényebbek lesznek, a gazdagok pedig tovább fognak gazdagodni. Ez részben amiatt is igaz, mert a tőkejövedelmek jellemzően csak a gazdagoknál vannak, tehát állampapír-befektetés, részvénypiaci befektetés vagy más olyan befektetés, ami viszonylag nagy kamatozású. Míg a szegényeknek hozzá kell nyúlniuk a megtakarításaihoz” – magyarázza Molnár László.

A nagybárkányi Puja család egyelőre nem gondol arra, mi lesz jövőre. Azt mondják, nekik már az is jónak számít, ha nem lesz rosszabb a helyzet,