Ezermilliárdos árbevételt hozhatnak a kormányközeli cégeknek a Kínával aláírt megállapodások

Egy-két éven belül ezermilliárdos árbevételt hozhatnak az Orbán-kormányhoz közel álló cégeknek azok a megállapodások, amelyeket Hszi Csin-ping budapesti látogatásán írtak alá – írja a hvg360.

Orbánék Kínával kötött megállapodásainak egyikét a legnagyobb kínai mozdony- és motorvonatgyártó, a CRRC-vel kötötték a közös gyártási kapacitás létrehozásáról. A megállapodás egyik, neve elhallgatását kérő szereplője a lapnak elmonda: egy éven belül már kínai mozdonyt szerelhetnek össze azokban a járműjavítókban, amelyekben eddig vagy korábban a MÁV szerelvényein dolgoztak.

A lap szerint a jellemzően olcsóbb terméket kínáló CRRC piacszerzése nem példa nélküli Európában: négy évvel ezelőtt komplett mozdonygyárat vett a német Vossloh AG-től Kielben. Mint írják, a magyar szerződő partner az Acemil Zrt., amelynek 

tulajdonosait a hvg szerint egy magántőkealap fedi el.

A hvg forrásai szerint az Acemil vezetőségében helyet foglaló üzletemberek és üzletasszonyok az elmúlt évek alatt remek kapcsolatokat építettek ki Kínában. A lap úgy tudja, a vasútijármű-gyártásba a Magyar Vagon is beszállhat, amely leginkább Hernádi Zsolt Mol-vezérhez kötődik. Azt írják, a vasúti járművek itthoni összeszerelése évente akár több százmilliárd forint árbevételt is hozhat.

A lap megjegyzi, az egyezségek jelentős része a kritikus infrastruktúrákat érinti. A Globsec friss elemzése szerint a 2022-es 21 százalékról már 34 százalékra ugrott azoknak a magyaroknak az aránya, akik Kínára, mint hosszú távú stratégiai partnerre tekintenek, a környező országokban ez az arány csupán tíz százalék körül mozog.

2010 előtt a Fidesz szavazói voltak a leginkább Kína- és kommunistaellenesek. Ezt sikerült megfordítani, amit nem a kínai média ért el, hanem a magyar állami kommunikáció

– magyarázta a lapnak Matura Tamás Kína-kutató. Hozzátette, véleménye szerint a kelet-közép-európai régióban Magyarországon javult a leglátványosabban Kína megítélése, a magyar kormány pedig konzekvensen barátságos kommunikációt folytat Pekinggel az elmúlt években. A szakértő így folytatta:

Orbánnak már nagyon régóta nagyon sok minden tetszik a kínai társadalmi, politikai berendezkedésből, de leginkább a hatalomgyakorlás módja és könnyedsége az, ami megkapó számára.

Matura ezt azzal indokolja, hogy Peking – állítása szerint – úgy hoz gazdasági fellendülést, hogy a Nyugattal szemben nem szól bele az ország belügyeibe, nem kell óvni a demokráciát, védeni az emberi jogokat, ráadásul a kínai állampárt vezetői a korrupciótól sem jönnek zavarba.

Polyák Gábor médiakutató pedig a lapnak felidézte, hogy Hszi közvetlenül is megszólította a magyar népet a Magyar Nemzetben közölt publicisztikájával. Szerinte „nem példátlan, hogy egy külföldi politikus direkt módon szólaljon meg egy újság hasábjain”, ugyanakkor ezt egy abszurd helyzetként értékeli, mert „egy olyan állam vezetője szólítja meg a magyarokat, akinek az országában nyoma sincs a sajtószabadságnak.”

Hszi Csin-ping Budapesten

Mint arról beszámoltunk, 20 év után érkezett a kínai elnök Magyarországra. Hszi Csin-ping háromnapos budapesti látogatása független sajtó egy részének kizárásával zajlott, az RTL Híradó például egyetlen eseményre sem kapott meghívást. Egy momentumos képviselő szerint kínai követségi önkéntesek járták a várost és ellentüntetőkre, tibeti és tajvani zászlókra vadásztak.

A nyugati sajtó eközben azt találgatta, hogy mik lehetnek Kína céljai Európában, Magyarországon keresztül. Ahogy arról nemrég szintén hírt adtunk, szakértők szerint a magyar kormány Kínában láthatja a gazdasági növekedés fenntartásának lehetőségét, miután az európai támogatások nagy részéről lényegében lemondott.

Nyitókép: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher