Már itthon sem versenyképes a magyar munkaerő a kivándorlás miatt

Az Egyensúly Intézet, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös kutatásuk nyomán összeállítottak egy szakpolitikai javaslatcsomagot, amely a külföldön dolgozó magyarok egy részének hazacsábítását segíthetné – számolt be róla a Népszava.

Azt írják, jelenleg sem a magyar kormánynak, de egyetlen más hasonló helyzetben lévő EU-s országnak sincs egységes, ezt a célt segítő létrehozott programja. A VOSZ célja a kutatás elindításával az volt, hogy az el- és visszavándorlás egyensúlya megmaradjon, jelenleg ugyanis évente közel annyian távoznak az országból, mint ahányan visszajönnek. És hogy miért mennek ki a fiatalok? A kutatásban a személyes interjúk során 

a kivándorlás okaként tízből heten a kiszámíthatatlan magyarországi jövőt említették. A megkérdezettek 58 százaléka a kedvezőtlen politikai helyzetet, 53 százalék a hazai mentalitást, míg 44 százalékuk az anyagi okokat nevezte meg.

A kutatók szerint a helyzet nem reménytelen: jelenleg 770 ezer magyar él külföldön, ami a munkavállaló korú népesség 4,4 százalékát teszi ki. Ez némileg meghaladja az uniós 3,3 százalékos átlagot, ugyanakkor alatta marad a régiós átlagnak – mondta Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója. Mint írja a lap, a legnépszerűbb munkavállalási célország Németország, ahol 220 ezer idehaza született magyar él, majd 80-80 ezer fővel Ausztria és Nagy-Britannia következik.

Az Egyensúly Intézet kutatói arra jutottak, hogy azon idősebb munkavállalókat lehetne sikerrel hazacsábítani, akiket a gyerekeik már nem kötik választott országhoz, ugyanakkor idehaza még tudnának és akarnának dolgozni. A karrierben való előrelépés is jó hívószó lehetne, mert ma még jellemzően a kivándoroltak a képzettségükhöz mérten egy fokozattal alacsonyabb presztízsű munkát végeznek, vagy ilyen beosztásban vannak.

Hozzátették, pénzügyi ösztönzőkre is szükség lesz, hiszen ez az egyik legfontosabb ok, amiért a magyarok a külföldi munkavállalás mellett döntenek. Azt írják, az Egyensúly Intézet kérdőíves kutatásában a hazatérést fontolgató válaszadók 43 százaléka 4 millió forintos egyszeri hazatérési támogatást, 35 százaléka kötelező 13. havi fizetést, 32 százaléka pedig a külföldi bére felét elérő magyarországi jövedelmet jelölt meg motiváló tényezőként kiemelt helyen a hazatelepüléshez.

A javaslatok között szerepel, hogy a külföldön élő, hiányszakmákban dolgozó munkavállalókat foglalkoztató vállalatok is kapjanak egyszeri hazatérési és/vagy bérkiegészítésre fordítható támogatást, ha az érintettek vállalják, hogy meghatározott ideig Magyarországon fognak dolgozni. Azt is javasolják, hogy az állam ösztönözze adókedvezményekkel a külföldről hazatért magyar munkavállalók foglalkoztatását a hazai kkv-szektorban. A kutatók azzal számolnak, hogy

a munkavállalási célból kivándorolt, aktív korú állampolgárok 10 százalékának hazatérése 2028-ig évi 0,02–0,12 százalékpontos, 25 százaléknak visszacsábítása 0,05–0,3 százalékpontos GDP-többletet, vagyis nettó 300–1500 milliárd forintot eredményezne négy év alatt.

Romlik a magyar munkaerő versenyképessége 

Eközben a lap arról is ír, hogy a hazai munkaerőpiac veszít nemzetközi versenyképességéből, sőt már idehaza már a magyar dolgozó sem mindig a a legversenyképesebb, a külföldi munkaerő alkalmazása sem véletlen a gyériparban. Legalábbis erről számolt be a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) munkaerőpiaci szakosztálya konferenciáján. Csaba László közgazdász, a CEU professzora szerint a munkaerőpiac át fog alakulni, ugyanakkor 

ez együtt jár majd a reálbérszínvonal emelkedésével, mivel nem lesz fenntartható az alacsony bérszínvonalra épülő gazdasági modell.

Mihályi Péter, a Corvinus professzora pedig arról beszélt: az elmúlt hónapok vitái – különösen az akkumulátorgyárak terén– rámutattak a magyar munkaerővel kapcsolatban egy másik problémára is. Az a hit, vélekedés vagy nevezhetjük akár legendának, hogy a magyar gazdaságnak jól képzett munkaereje van, és ez versenyelőnyt jelent számára, már régen nem igaz – fogalmazott.

Nyitókép: Pexels