Magyarok százezrei léptek már az infláció miatt, de sokan nem tudják, mit tehetnének

Sokkolta a magyar lakosságot az infláció. Azok is keresni kezdték a megtakarítási lehetőségeket, akik korábban ezzel nem foglalkoztak, és készpénzben vagy lekötetlen betétben tartották a pénzüket. Több százezer értékpapírszámla nyílt az elmúlt években, és egyre jobban látszik, hogy a lakosság elkezdte felszámolni a semmit sem kamatozó lekötetlen betétállományát, sőt készpénzből is egyre kevesebbet tart. 

A folyószámlabetétekből 2022 áprilisa óta ezer milliárd forintos nagyságrendben ment ki pénz, az idei első negyedévben már a készpénzállomány is csökkent, csaknem 150 milliárd forintnyi készpénzt forgattak át másba a magyar háztartások.

Lenne azonban még mit befektetni, megvédeni az infláció ellen. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint még március végén is volt „a párnacihákban” 6600 milliárd forintnyi készpénz, ami háztartásonként átlagosan 1,6 millió forintnál is többet jelent, emellett 

lekötetlenül állt a bankszámlákon bő 10 ezer milliárd forint, ami azt feltételezi: egy átlagos háztartás 4 millió forinttal rendelkezik, amire nem kap kamatot. 

(Ez persze egy statisztikai átlag, nem azt jelenti, hogy egy átlagos magyarnak tényleg ennyi pénze hever készpénzben vagy a folyószámláján.) 

Ez a pénz egy év múlva jó, ha 3,3 millió forintot ér majd. Érthető, hogy ezek után a kormány is igyekszik mindenkinek felhívni a figyelmét arra, érdemes valamilyen befektetést választania, lehetőleg persze állampapírt. Az erről szóló kötelező felvilágosító levelet ősszel ki is fogják küldeni a bankok az ügyfeleiknek.

Sokan cselekedtek már az infláció láttán

Egyre többen vannak persze, akiket már nem kell meggyőzni, mert pusztán az inflációs adatok láttán értékpapírszámlát nyitottak. Az idén az első félévben rekord mértékben, 140 ezer fővel nőtt  a Magyar Államkincstárban értékpapírszámlát vezető ügyfelek száma. Most már 800 ezernél is több értékpapírszámlát vezet a kincstár, ebből 480 ezren a felnőtt lakossági ügyfélkör állampapírjai vannak, a maradék 320 ezer pedig úgynevezett Start-számla, amin Babakötvény van a 18 év alatti gyerekek számára. A kincstárban lévő lakossági számlákon lévő állampapírok állománya júliusra elérte az 5700 milliárd forintot.

Nem csak az államkincstárnál, a bankoknál és brókercégeknél is folyamatosan nyílnak az értékpapírszámlák. A jegybank adatai szerint március végén már 1,98 millió ügyfélnek volt értékpapírszámlája Magyarországon, igaz ebben benne vannak a nem természetes személyek is, de a számlák többsége magánszemélyé. 

Csak az idei első negyedévben majdnem 50 ezer új értékpapírszámlát nyitottak a befektetési szolgáltatóknál. 

A nagy számlanyitási bumm azonban nem is az idén, az infláció berobbanásával indult el, hanem még 2020-ban a járvány idején, amikor az olcsó részvények láttán kezdett sok kisbefektető spekulálni. 260 ezernél is több új értékpapírszámla nyílt a bankoknál, brókercégeknél és fióktelepeknél három év alatt, ehhez jönnek még az államkincstárnál lévő számlák, amelyekről egyébként nem vezet nyilvántartást az MNB.

Aki már megnyitotta, használja a számláját

A több százezer frissen nyitott értékpapírszámlára valóban özönlik a pénz. 2020-ban csaknem 1300 milliárd, 2021-ben majdnem 1400 milliárd, tavaly megközelítőleg 1650 milliárd forintnyi nettó értékpapír-vásárlást mért a háztartásoknál az MNB, az idén pedig csak január és május között több mint 2100 milliárd forintnyi friss pénzből vásároltak valamilyen értékpapírt a kisbefektetők. Érdekesség, hogy bár 2019-ben nem nyitottak igazán sok új értékpapírszámlát a bankoknál és brókercégeknél, abban az évben is volt több mint 1940 milliárd forintnyi új lakossági értékpapír-vásárlás. Ennek oka akkor egyértelműen a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) bevezetése volt.

A MÁP+ csillaga azóta leáldozott, alig ezer milliárd forintnyi maradt meg az egykor 6-7 ezer milliárd forinton tetőző állományból. Az elmúlt években értékpapírszámlát nyitó több százezer kisbefektető a statisztikák szerint inkább a befektetési alapokat, a részvényeket, valamint az inflációt követő kamatozású állampapírokat keresi. Jól látszik az is, hogy a MÁP+ befektetők többsége gyorsan belátta, nem éri meg tovább tartani az alacsony kamatozású kötvényt, és lecserélte másra. Vagyis az, aki egyszer kipróbálta az értékpapír-vásárlást, az tudatos, aktív befektetővé válik.

Mire várnak a többiek?

Van azonban egy széles réteg, amelynek tagjai még nem léptek, holott lenne miből állampapírt vásárolniuk. Ennek több oka is lehet. A 6600 milliárd forintos készpénzállomány egy része feltehetően olyan forrásból származik, hogy a pénzmosási szabályok alapján nem tudnák a tulajdonosaik bevinni a bankokba, befektetési szolgáltatókhoz. Pedig feltételezhető, hogy a magas infláció láttán sokak zsebét égetik a szürke vagy fekete forrásból származó milliók. Az elmúlt évtizedekben volt néhány adóamnesztiás program, amelyeknél állampapírt vásárolva néhány (jellemzően öt) év alatt ki lehetett fehéríteni az ilyen pénzeket, most azonban nincs ilyen lehetőség. Ha szüksége van az államnak több lakossági megtakarításra, akkor ezen is érdemes lehet elgondolkodnia.

A másik ok a pénzügyi ismeretek hiánya lehet. Az MNB szakértői nemrég megvizsgálták, mik a legfontosabb akadályai annak, hogy a kisbefektetők belépjenek az állampapírpiacra. A kevés vagy nem létező megtakarítás mellett olyan indokok is elhangzottak, hogy túl alacsony a kamat vagy pedig kockázatos a termék. A hosszú futamidő is sokakat elriaszt, a többség maximum kétéves, de legfeljebb 3-5 éves befektetésekben gondolkodik. Ehhez képest az ÁKK most egy 10 éves Prémium Magyar Állampapírral (PMÁP) próbálja megnyerni a kisbefektetők kegyeit augusztustól.

Nem segít az állampapírpiacnak az sem, hogy a pénzügyekben kezdő ügyfeleket a Magyar Államkincstár nem megfelelő módon szolgálja ki. 

Értékpapírszámlát ugyan lehet nyitni az ügyfélkapun keresztül is, de a folyamatot követni nem lehet, előfordul, hogy heteket kell várni arra, hogy maga a számla elkészüljön. Nincs protokoll arra, mennyi idő alatt kell megnyitni a számlákat, a telefonos ügyfélszolgálaton nincs információ, a személyes ügyfélszolgálatokon fél napokat kell várni, hogy az ember sorra kerüljön. Ha végre elkészült a számla, akkor pedig a Webkincstár szolgáltatás rendszeres lefagyásai, lassulásai bosszantják az ügyfelet.

Sok lehet a téves előítélet

A bankoknál, brókercégeknél ez egyszerűbb. Ha odamegy az ügyfél, azonnal nyitnak neki értékpapírszámlát, sőt sok helyen már online vagy akár a mobilbankban is el lehet intézni a számlanyitást. Az ügyfelek azonban gyakran még ezt is bonyolultnak érzik, ezért el sem kezdik a folyamatot.

Nincs erről felmérés, de valószínűleg sokan vannak, akik azzal sincsenek tisztában, hogyan változik az állampapírok árfolyama, és hogyan lehet kiszállni egy hosszabb idejű kötvényből a lejárat előtt. Általános az is, hogy a lekötött betétekkel keverik a konstrukciót, és hasonló büntetéseket feltételeznek a futamidő lejárta előtti eladásnál, mint a betétek feltörésénél. Azok közül, akik még nem vettek állampapírt, sokan éppen attól tartva nem teszik ezt meg vagy nem fektetnek ebbe többet, mert félnek attól, hogy nem marad pénzük váratlan kiadásra.

A most legnépszerűbb PMÁP esetében például az árfolyam folyamatosan emelkedik a kamatfizetés napjáig, és nagyjából 1 százalékot vonnak le, ha a vásárló a lejárat előtt eladja az értékpapírt, amit jelenleg bármikor megtehet az államkincstárnak is. Vagyis ha valaki vásárolt egy aktuálisan 15,5 százalékos kamatú PMÁP-ot, fél év múlva már 7,75 százalékos kamat lesz a papírján, amit ha elad, 6,5 százalékot megtarthat belőle. 

Egyáltalán nem nullázódik le a kamat, mint egy feltört lekötött betétnél.

Feltehetően azzal sincsenek sokan tisztában, hogy az állampapírok névértéke mekkora. Vannak tízezer, ezer, de egyforintos névértékű kötvények is, ez pedig azt jelenti, hogy ha egy ügyfél kétmillió forint értékben vásárolt például állampapírt, és hirtelen szüksége van 200 ezer forintra, akkor nem kell eladnia az összes értékpapírt, csak egy részét. A többi kötvény ugyanúgy kamatozik tovább, vagyis nem bukja az ügyfél az összes kamatot, mint például akkor, ha egy lekötött betétet törne fel.

Viszik a megtakarításokat a bankbetétekből

Hatott a magas infláció és a szochós fenyegetés: júniusban újabb százmilliárdokat menekítettek ki a háztartások a bankokból. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint csaknem 280 milliárd forintnyi háztartási betétállomány távozott a hatodik hónapban a bankokból, az első félévben pedig összesen 821,5 milliárd forint volt a kivétel. A háztartási betétek teljes összege így kétéves mélypontra esett vissza, bőven 12 ezer milliárd forint alá. Ezen belül a lekötések volumene már a 2300 milliárd forintot sem éri el. Az nem derül a jegybank statisztikájából, hogy mikor volt utoljára Magyarországon ilyen alacsony a lekötött betétek összege, mert ezt az adatot csak 2001 óta közli az MNB.

A szerző a Bank360.hu munkatársa

Nyitókép: MTI / Balogh Zoltán