Féltek a magyar kormány megtorlásától, nem mertek nyilatkozni német cégek a zaklatásukról érdeklődő lapnak
2023. augusztus 1. 8:53
A Frankfurter Rundschau cikke szerint „hihetetlen dolgok történnek az EU közepén”.
A Frankfurter Rundschau cikke szerint „hihetetlen dolgok történnek az EU közepén”. Egyre több Magyarországon aktív külföldi cég számol be egy olyan politikailag vezérelt rendszerről, amelynek célja kisajátításuk. A rendszerrel összefüggésben például olyan diszkriminatív különadókat említenek, amelyek csak a külföldi cégeket sújtják.
A lap több céggel is beszélt: építőanyagban érdekelt, energiaipari, távközlési, élelmiszeripari és kereskedelmi, szállítási vállalkozások képviselőivel. Legtöbbjük csak úgy vállalta a megszólalást, hogy nevüket nem említik.
Többen teljesen elutasították a nyilatkozattételt – félve a magyar kormány megtorlásától és attól, hogy helyzetük tovább romolhat
– írja a lap.
Az érintett cégek közül sokan már a Szovjetunió összeomlása után Magyarországra merészkedtek. Mások a 2000-es években érkeztek, jóval azelőtt, hogy az ország Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével illiberális demokráciává vált, írják. Orbán felemelkedésével eleinte nagyon kevés dolog változott a vállalatok számára, de ők is látták, hogy mi történik:
a médiát oligarchák vásárolták fel és pszeudo-államosították, az igazságszolgáltatást aláásták, Orbán barátai és családtagjai pedig fontos pozíciókba kerültek. De az ország alapvetően vonzó maradt a külföldi befektetők számára.
A lap szerint 2021-ben változott a helyzet, amikor Orbán Viktor kihasználva a helyzetet, rendeleti kormányzást vezetett be – így még most, 2023-ban is kormányozhat rendeletileg, mivel a kormány parlamenti jóváhagyás nélkül meghosszabbíthatja a veszélyhelyzetet.
A cikkben bemutatják a Heidelberg Materials ügyét: a cég már az 1990-es években megkezdte a cement értékesítését Magyarországon. 2022-ben vételi ajánlatot kaptak, amelyet elutasítottak. A lap úgy fogalmaz, hogy cserébe 90 százalékos bányajáradékot vetettek ki a Heidelberg Cementre, így a magyar leányvállalat veszteséges lett. Ráadásul a cementtermékek árát is gyakorlatilag az állam szabja meg. Hogy ezt meddig tudja a vállalat fenntartani, az még nem tudni.
De készen állunk a harcra
– idézik a cég egyik vezetőjét.
Az E.ON energiavállalat is beszélt a problémákról. Az EON Hungária Csoport vezérigazgatója, Guntram Würzberg 2023 májusában a Portfoliónak azt mondta: készek egymilliárd eurót befektetni a magyar infrastruktúra korszerűsítésébe – ésszerű és tisztességes befektetési feltételek mellett. Egy szóvivő a Frankfurter Rundschau megkeresésére azt mondta, hogy jó a kapcsolatuk a magyar kormánnyal.
Pedig az EON-t 2022-ben rendelet kötelezte arra, hogy a gazdaságilag gyengélkedő Dunaferr acélipari vállalatot – Würzberg szerint lényegében ingyen – energiával lássa el. Az EON számára ez az éves bevételének tíz százalékát kitevő veszteséget jelent. Az esetleges kártérítésről folytatott tárgyalások állítólag eddig nem vezettek eredményre, írja a lap.
Több, névtelenség mellett nyilatkozó cég is hasonló tapasztalatokat szerezett: felvásárlási ajánlat érkezett, amelyet elutasítottak, majd megkezdődött a zaklatás. Szerintük rendeletek akadályozzák őket a növekedésben. Egyes cégekről ismert, hogy az ügyészség átkutatta az irodáikat is és privát területeiket is.
Az Ostausschuss der Deutschen Wirtschaft nevű német lobbiszervezet úgy látja, hogy egyre több vállalat és ágazat érintett. A magyar kormány intézkedései miatt veszélybe került a magyarországi befektetések biztonsága a német, de az osztrák, francia cégek számára is, magyarázta a lapnak a magyarországi ügyekért felelős személy.
Sok cég teszi fel magának most Magyarországon a kérdést: kívánatos vagyok-e Magyarországon? Ha igen, meddig?
– idézik.
Áprilisban a német Spiegel írt arról, hogy Orbán Viktor hadat üzent a német cégeknek, maffiamódszerekkel vennék át őket. Szijjártó Péter tárcája erre úgy reagált, hogy a német-magyar gazdasági együttműködés egyértelmű sikertörténet:
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnököt fogadja Olaf Scholz német kancellár Berlinben 2022. október 10-én. – Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI