Gazdaság

Huszonkét éve vezeti az Iparkamarát a kata ellen kardot rántó kereskedő, aki Orbán tanácsadójából lett politikai tényező

Molnár RichárdMolnár Richárd

2022. július 14. 11:29

A pedagógusként induló, de jogászként végzett Parragh László az ellehetetlenített katás vállalkozók célkeresztjébe került, de korábbi, nagy port kavart nyilatkozatai, illetve az 5000 forintos kötelező kamarai hozzájárulásért nyújtott ellenszolgáltatás miatt sem szívlelik egyesek. De vajon tényleg tőle indult például a kata és a szakképzés átalakítása, vagy csupán az üzleti szféra arcaként asszisztál a kormány intézkedéseihez?

A nagyobb társadalmi, gazdasági megrázkódtatáshoz vezető intézkedéseiket az Orbán-kormányok 12 éve hasonló koreográfia alapján viszik keresztül. Egy civil szereplő vagy szervezet (de a vasárnapi boltzár esetében például a KDNP) bedob a közvéleménybe egy merész, nagy hullámokat verő javaslatot. Ezt aztán felkarolja az állami és a kormányközeli média, amire reagál a független média, így minden választói réteghez eljut az üzenet.

Ezután a javaslat eléri a nagypolitika szintjét, a feladatra kijelölt kormánypárti politikusok tematizálják a közvéleményt, amire reagálnak az ellenzéki politikusok és civil szakértők, felszínen tartva a témát. Elemzők szerint ezután nem nyilvános közvélemény-kutatások segítségével az Orbán-kormány és a Fidesz háttérintézményei felmérik a tervezett intézkedés politikai hatásait, azt vagy elvetik, vagy kilúgozva, gyengítve vezetik be, esetleg éppen ellenkezőleg: sokkal szigorúbb formában viszik keresztül a parlamenten, mint az eredeti javaslat.

Az utóbbi forgatókönyv valósult meg a katatörvény esetében, amiben Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke volt a civil kezdeményező.

Varga Mihály pénzügyminiszter először május 19-én a parlament Költségvetési Bizottságában, a miniszterjelölti meghallgatásán hozta szóba a kata lehetséges átalakítását, mert „az MKIK már régóta mondja, hogy ebben a formában nem tűnik célravezetőnek ez az adó”, ugyanis nem életszerű, hogy 450 ezer vállalkozás adózik ilyen formában.

A finomkodásnak ezután Parragh vetett véget május 26-án, amikor a Népszavának adott interjúban már azt mondta, hogy a kamara támogatná a kata megszüntetését és egy új adónem bevezetését. Az időzítés aligha volt véletlen, hiszen ugyanazon a napon Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kormányinfót tartott, ahol újságírói kérdésre kijelentette: nem tervezi a kormány a kata kivezetését, de szűkítenék azt a kört, akik igénybe vehetik. Vagyis Parragh a „jó zsaru-rossz zsaru” felállásban egyértelműen megkapta a rossz zsaru szerepét, de csak nagyon rövid időre.

Július 9-én ugyanis még arról beszélt a kormányközeli Magyar Nemzetnek adott interjújában az MKIK elnöke, hogy a fizetendő adót a minimálbérhez kellene igazítani, növelni az összegét és jövő januárra tolni a változások hatályba lépését. Ehhez képest két nap múlva, július 11-én már a parlament elé került, 12-én pedig el is fogadták a kata olyan szintű szigorítását, amihez képest Parraghék javaslata még teljesen elfogadhatónak tűnt sok százezer katás vállalkozó számára.

Arról, hogy a kamara egy „puhább verziót” javasolt a katatörvény módosítására, de az érvei ezúttal nem hatottak a kormányra, maga Parragh László is beszélt szerdán az RTL Híradónak adott interjújában.


Kérdés, hogy a 2000-ben az MKIK elnökévé választott, vagyis 22 éve a kamara élén lévő Parragh László tényleg autonóm szereplője és alakítója a magyar gazdaságpolitikának, vagy pedig puszta fogaskereke, hivatkozási alapja, kommunikációs támogatója az Orbán-kormány törvénygyárának.

A fürdőszobaszalontól Orbán Viktor dolgozószobájáig

Az idén 60 éves Parragh László Pécsen történelem-orosz szakon kezdte egyetemi tanulmányait, de azt nem fejezte be, jogászként szerzett diplomát. Mégis a kereskedelmet választotta, bár első munkahelyén, egy háztartási és szórakoztató elektronikai cikkeket forgalmazó osztrák cégnél még csak szerződéseket írt. Első, fürdőszoba-berendezéseket forgalmazó saját üzletét 1989-ben alapította Budapesten. A Magyar Narancs cikke szerint 1991-ben egy becsődölt osztrák cégtől kapott tulajdonrész, valamint némi megvásárolt állami vagyon révén a Belváros-Parragh Kereskedelmi Kft. nagy fejlődésnek indult. 2001-ben viszont a szaniterkereskedelmből kiszállt a cég, tevékenysége ingatlanhasznosításra korlátozódott. A 2000-es években más vállalkozásainak is egyre rosszabbul ment, a Parragh Kereskedelmi Holdingot például 2009-re teljesen felszámolták.

A politikához szorosan kapcsolódó vállalkozói érdekképviselet területén Parragh jóval sikeresebbnek bizonyult az 1990-es, majd a 2000-es években, mint üzletemberként. 1994-ben, egy évvel a taggá válása után már a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke lett, ami megnyitotta számára az utat felfelé.

Orbán Viktor első miniszterelnökké választása után alig egy évvel, 1999-ben Parragh a kormányfő gazdasági tanácsadója lett. Innen pedig már nem volt megállás: az MGYOSZ jelöltjeként 2000-ben az MKIK elnökévé választották.

Az első Orbán-kormány első felében a miniszterelnök még nem melengette keblén az Iparkamarát: eltörölték a kötelező kamarai tagdíjat, és többé nem az MKIK adta ki a vállalkozói engedélyeket. Parragh elnökké válása után következetesen képviselte a kötelező kamarai tagdíjat, amit végül 2012-ben, kamarai hozzájárulásként a második Orbán-kormány idején vezettek be ismét, évi 5000 forint összegben minden vállalkozás számára. Azonban a jogosítványait egyáltalán nem kapta vissza az MKIK, ennek fényében pedig a mai napig sok vállalkozó megkérdőjelezi a kamarai hozzájárulás létjogosultságát.

Az Iparkamara elnökeként Parragh fontos eredménye volt az első Orbán-kormányban a vállalkozóknak kedvezményes államilag támogatott hiteleket biztosító Széchenyi Kártya bevezetése, a rendszer működtetésében az MKIK is közreműködött.

Parragh vagy Orbán a forrás?

A 2010-es kétharmados Fidesz-győzelem, majd a kötelező kamarai hozzájárulás bevezetése után az MKIK vagyona és látszólagos politikai befolyása drasztikusan nőni kezdett. Formálisan azonban az Iparkamara mint a vállalkozók érdekképviseleti szerve lényegében súlytalan maradt. Nem lett kötelező a kamarai tagság, jogszabály nem írta elő az MKIK kötelező részvételét például a gazdasági vonatkozású törvények előkészítésében, vagy a munkaadók és a munkavállaló közötti érdekegyeztetésben.

Az évi 5000 ezer forintos kamarai hozzájárulásért az MKIK a törvény szövege alapján a következő térítésmentes kamarai alapszolgáltatásokat biztosítja:

  • tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben;
  • üzleti partnerkeresés;
  • pályázatfigyelés.

Az Iparkamara és megyei szervezetei emellett továbbra is gyakorolják a Széchenyi Kártyához kapcsolódó ügyintézést, bizonyos képzéseket, például gazdasági mediátorképzést finanszíroznak, valamint békéltető testületeket működtetnek a fogyasztók és a gazdálkodó szervezetek közötti vitás helyzetek bíróságon kívüli megoldására. Ugyanakkor azok a vállalkozók, akik a fenti szolgáltatások közül egyet sem vesznek igénybe, rendszeresen kritizálják a kötelező tagdíjat.  

Bár formális jogokkal nem, de informális befolyással látszólag mindenképpen rendelkezik Parragh László, legalábbis Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadójaként és közvetlen bizalmasaként, aki például a kötcsei Polgári Piknik állandó résztvevője is.

Huszonkét éve vezeti az Iparkamarát a kata ellen kardot rántó kereskedő, aki Orbán tanácsadójából lett politikai tényező
Parragh László és felesége érkezik a kötcsei Polgári Piknikre 2018. szeptember 8-án. - Fotó: Varga György / MTI

Ennek fényében érdemes mérleget vonni, hogy 2010 óta, érdekképviselőként az MKIK elnöke hogyan, milyen sikeraránnyal képviselte a magyar vállalkozók érdekeit, mikor karolta fel az Orbán-kormány Parragh javaslatait, vagy éppen ellenkezőleg, Parragh mikor állt ki teljes mellszélességgel az Orbán-kormányok egy-egy intézkedése mellett.

A 2010-ben bevezett, a többek között bankokra és kiskereskedelmi cégekre kivetett különadókat (amelyet jelenleg extraprofitadónak nevez a kormány) Parragh határozottan támogatta, mert szerinte a különadókkal a nagy cégeket, a „monopóliumokat” és a multicégeket korlátozza a kormány, így a magyar kis- és középvállalkozás számára káros piaci torzulások javíthatók.

Parragh elképzelései tűnnek fel a köz- és felsőoktatás 2011 után átalakításában, amelyet az MKIK elnöke a hazai vállalkozások érdekeivel magyarázott. A duális szakképzés bevezetésével például lehetővé vált, hogy a szakiskolák tanulói már 15 éves kortól vállalkozásoknál dolgozhatnak, vagyis szakmai gyakorlatot végezhetnek. A gimnáziumi férőhelyek számának csökkentése, illetve a tankötelezettség korhatárának 16 évre való leszállítása is Parragh azon sokat hangoztatott (és Orbán Viktor által is átvett) álláspontját tükrözte, hogy a munkaerőhiány miatt a felsőoktatás helyett sokkal több diáknak kellene megcéloznia a szakmaszerzést, illetve a mihamarabbi munkába állást. 2017-ben például egyenesen óriási hibának nevezte, hogy „a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat”.

A felsőoktatás állami ösztöndíjas férőhelyeinek csökkentése kapcsán a kamarai elnök azt is kifejezte, hogy sok képzést feleslegesnek tart.

Engem senki nem fog meggyőzni arról, hogy ma az andragógia az egyik legfontosabb szak. Szerintem azért választják sokan, mert az a legegyszerűbb. Ha oda bejutok, bármi lehet belőlem. Ez az a tücsök szak

– hangzott Parragh egyik, klasszikussá érett mondata 2013-ban.

Az MKIK elnökének részéről hangzott el először 2020. november 8-án, hogy találkozójukon azt javasolta Orbán Viktornak: a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak kivédése céljából két évre függesszék fel a magyar vállalkozósok iparűzésiadó-kötelezettségét. A kormány még év vége előtt gyorsan keresztül is verte a törvényhozáson a módosítást, így az önkormányzatokat lényegében a legfontosabb bevételüktől fosztották meg (bár egyes települések állami kompenzációban részesültek).

Huszonkét éve vezeti az Iparkamarát a kata ellen kardot rántó kereskedő, aki Orbán tanácsadójából lett politikai tényező
Parragh László és Orbán Viktor találkozója a Karmelita kolostorban 2020. november 8-án, középen Rogán Antal. - Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

A járványvédelmi intézkedések és lezárások miatt meggyötört cégek egy része ugyan jól járt adóelengedéssel, ám mivel az iparűzési adó árbevétel-alapú, a minimális vagy nullás bevételt elérő vállalkozók (például a járványzárlat alatt a vendéglátósok, szállodások, rendezvényszervezők) semmiféle segítséget nem kaptak ezzel.

Beszélni, beszélni, de minek

Parragh anyagi helyzetével kevésbé foglalkozik a sajtó, bár 11 millió forintos órája azért hírértékűnek bizonyult. Az Iparkamarától nem kap fizetést, ám cégei bevételei, igazgatósági tagsága a Molban, felügyelőbizottsági tagságai más cégekben szépen jövedelmeznek számára. Nyilvános vagyonnyilatkozat híján a valós anyagi helyzetéről nem sokat tudni.

Kevésbé tartoznak a vállalkozói érdekképviselet körébe Parragh különféle, sokat kritizált nyilatkozatai. Nem világos például, hogy miért érezte úgy, kamarai elnökként meg kell nyilvánulnia a tanárok és a tűzoltók fizetése kapcsán. A kata megszüntetését belengető Népszava-interjúban azt mondta, a tanárokat a szabad nyár, a tűzoltókat pedig az adrenalinlöket hajtja a fizetésük helyett.

2021 augusztusának végén azonban világosan látszódott, hogy Parragh a kormányzati kommunikációs célokhoz igyekszik igazítani mondandóját. A lassan beinduló „gyermekvédelmi” kampány árnyékában, amely végül a kiskorúak nemátalakító műtéteiről is szóló népszavazáshoz vezetett 2022 tavaszán, az MKIK elnöke ezt mondta az Országos Szakmai Tanévnyitón:

Erős vívódás volt bennem a hétvégén, hogy ezt szóba hozzam-e, nehogy elrontsam az ünnep hangulatát (…) Azt már nehezen viselem, amikor mondjuk a 9 éves kisfiamat a tanár úgy segíti fel a létrán vagy a kötélen, hogy egyébként tudom róla, hogy a fiúkhoz vonzódik

– fogalmazott Parragh, akinek szavait még Novák Katalin későbbi köztársasági elnök is bírálta. 

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján az Intercontinental Budapest szállóban 2020. március 10-én. – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

#Gazdaság#parragh lászló#kata#ma#magyar kereskedelmi és iparkamara#mkik#Belföld