OLAF-jelentés: Magyarországon átlagon felül csalnak az EU-s pénzekkel, és trükköznek, hogy ne kelljen annyit befizetni

Továbbra is az élmezőnyben van Magyarország, ami az uniós források szabálytalan felhasználását illeti – írta az Euronews az uniós csalásellenes hivatal (OLAF) éves jelentése alapján. 

Az összegzés most is négy évet ölel fel. 

A 2017 és 2021 közötti időszakban az OLAF vizsgálatai alapján 

• 18 esetben kérték a magyar hatóságokat eljárás lefolytatására,
• ebből 12 esetben a magyar hatóságok semmit sem tettek, 
• 6 esetben megindult a vizsgálat,
• ebből kettőt ejtettek, négy eset jutott el a vádemelésig.

Az uniós szerv közvetlenül nem végezhet a tagállamokban nyomozati cselekményt, és nem emelhet vádat, erre az Európai Ügyészség lenne jogosult, ennek a szervnek azonban Magyarország nem tagja. 

Egy másik táblázatból az derült ki, hogy az OLAF kilenc olyan ügyet zárt le tavaly Magyarországgal kapcsolatban, ahol EU-s pénzekkel csaltak, ebből öt esetben fogalmaztak meg ajánlást a magyar ügyészség felé.

Trükközés a befizetésekkel is

Az Unió felé történő befizetésekkel kapcsolatban is sok a gond: 

az OLAF szerint a valóságosnál jóval kisebb importot jelent le sok cég a hatóságok felé, így sok adót és vámot nem utal tovább Magyarország a közös költségvetésbe.

Magyarország esetében 21,59 százalékos büntetés javasolt kiszabni az OLAF, még ennél is több a szlovák adat, 42,79 százalék, ami viszont arra utal, hogy a két ország között változatlanul virágzik a termékek színlelt ide-oda utaztatása és a határon átnyúló áfacsalás. (Az uniós átlag 1,4 százalék.)

A kohéziós és mezőgazdasági pályázatokkal kapcsolatban négy év alatt 26 vizsgálat zárult le olyan eredménnyel, amelyben az javasolják az Európai Bizottságnak, hogy pénzügyi szankciókat alkalmazzanak. 

Nyitókép: Ville Itala OLAF-főigazgató – Fotó: Thierry Monasse/Getty Images