Valóban veszélyt jelentenek az idős sofőrök a forgalomban?
2024. június 8. 21:27
Magyarországon 17 éves kortól lehet jogosítványt szerezni, felső korhatár nincs – viszont időről időre fellángol a vita: kell-e szabályozni, hogy hány éves korig ülhetnek volán mögé a sofőrök? De tényleg nagyobb kockázatot jelentenek az utakon a 60 év fölötti autóvezetők, mint a friss jogsis huszonévesek? Melyik korosztály tagjai okoznak több balesetet? Egy vezetéstechnikai szakértővel és a naponta akár 600 kilométert is levezető Oszvald Marikával ennek jártunk utána a Fókuszban.
Egyre több 60 év feletti magyar dönt úgy, hogy megszerzi a jogosítványt. Bár a próbálkozók többsége 20 és 30 év közötti, akadnak idősebbek is, akik nekivágnak a tanulásnak. N: A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. legfrissebb adatai szerint az elmúlt 5 évben egy 89 éves jelentkező volt a legidősebb, aki 3 alaklommal próbálkozott a B kategória elméleti vizsgájával – sikertelenül. 2020 legidősebb sikeres forgalmi vizsgát tett jelentkezője 82 éves volt, de ebben az évben még egy 81 éves vizsgázónak is sikerült megszereznie elsőre a jogosítványt.
A magyarországi jogszabályok szerint 17 éves kortól tehetnek a fiatalok forgalmi vizsgát, felső korhatár azonban nincs. Ezért időről időre fellángol a vita, hogy vajon nagyobb kockázatot jelent-e, ha idős sofőr ül a volán mögött.
Kortól független, ki alkalmas mentálisan a vezetésre
Csörgő László vezetéstechnikai szakértő szerint a kérdés túlmutat a sofőr korán: „Szerintem nem igazán korhatárhoz van kötve, hogy ki képes biztonságosan és megfelelően közlekedni az utakon. Nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy középkorúak, fiatalok egyszerűen pszichikailag nem képesek arra, hogy feldolgozzák azt a környezetet, amiben vezetnek.”
Vannak, akik képesek vezetni közúton, és elfogadni ezt a társasjátékot, és vannak, akik nem, és ez nem korhatárhoz kötött
– fogalmazott.
Oszvald Marika 72 éves, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő 24 éves kora óta vezet. Munkája miatt is sokat ül a volán mögött, azt mesélte, néha úgy érzi magát, mint egy kamionsofőr: ha kell, 600 km-t is levezet egy nap. Oszvald Marika is amellett érvelt, hogy nem lehet korhoz kötni a vezetésre való alkalmasságot, de természetesen fontos, hogy az időseket rendszeresen orvosi vizsgálatnak vessék alá. „Én elég jól látok még, meg hogyha nem vagyok túl ideges, akkor jól is vezetek. Elég sportosan, de nem brahi módon” – mondta Oszvald Marika.
Csörgő László vezetéstechnikai szakértő hozzátette: úgy kell szigorítani az egészségügyi feltételeket, és megváltoztatni a jogosítvány megszerzésének vagy megtartásának a szabályait, hogy ne vegyék el a lehetőséget azoktól az idősektől, akik még alkalmasak arra, hogy részt vegyenek a közúti közlekedésben.
A közúti balesetek nagy részét a fiatalok okozzák. A 18-21 éves korosztály az, aki kicsit néha többet képzel magáról, mint ami valóban benne van. Az idősebbek már megfontoltabbak, tapasztaltabbak, tehát valószínűleg náluk a közlekedési balesetek száma kicsit csökken. Viszont az a nagy baj, hogy ha már van baleset, akkor súlyosabb, hiszen nagyobb hibát vétenek
– magyarázta.
A szakember szerint azoknak érdemes örökre szögre akasztani a slusszkulcsot, akik gyakran elfelejtik, hol parkoltak, nem emlékeznek arra, hogy elindulásnál milyen színű volt a jelzőlámpa, bizonytalanok sötétben és hosszabb utakra sem szívesen vállalkoznak. A hozzátartozóknak pedig nagy felelősségük van abban, hogy rámutassanak a problémára: ha látják idős családtagjukon a lassulás jeleit, akkor próbáljanak számára olyan környezetet teremteni, ahol autó nélkül is elboldogul a mindennapokban – tanácsolta a szakértő.
- Volt-e már karambolja Oszvald Marikának?
- Mi befolyásolja a sofőrök reakcióidejét?
- Mit figyel az orvos az idős sofőrök vizsgálatakor?
A Fókusz cikkünk elején megtekinthető riportjából mindez kiderül.