A debreceni állatkerttől Zanzibárig – ismerje meg a „magyar Mauglit”, aki kézből eteti az oroszlánokat és pár hetes puma kölyköket nevel

Athénban voltam, amikor a zanzibári vadállat menhely megkeresett és megkérdezték, hogy nincs-e kedvem csatlakozni a csapathoz. Mondták, hogy sokat nem tudok hezitálni, mert azonnal kéne kezdeni, így hát bele is ugrottam és nem bántam meg. Sőt, szerintem életem egyik legjobb döntése volt, hogy idejöttem 

– árulta el Dani.

A két fehér oroszlán, Timba és Ráti a mai napig ragaszkodik Dánielhez. Mindössze egy hónaposak voltak, amikor a mamájuk beteg lett és nem tudta ellátni a kölyköket. Dani mentette meg a kicsiket, etette és gondozta őket. 

Az oroszlánok a gondoskodást és a finom falatokat egy kis „mosdatással” hálálják meg. Ahogy Sharky, a gepárd is így kedveskedik gondozójának, ami Daninak inkább kellemetlen, mint jó érzés. Őt nyolc hetes korában próbálták kicsempészni az országból. 

Nagyon-nagyon fájdalmas, ahogy nyalják a lábamat, mert szarutüskés nyelvük van, körülbelül olyan, mint a smirglipapír. Bár nagyon kedves, de fájdalmas a szeretet  

– árulta el a gondozó.

Rögös, de izgalmas út vezetett Tanzániáig. Dani már gyerekkorában tudta, hogy állatokkal szeretne foglalkozni. Tizenhét évesen már a New York-i állatkertben önkénteskedett, majd elvégezte az állatgondozói képzést. Ezután dolgozott Debrecenben és Athénban is. 

Jelenleg két kölyök pumával osztja meg a szobáját, persze ezt ő egyáltalán nem bánja. A kicsik háromhetes korukban kerültek Danihoz, azóta cumisüvegből eteti őket. 

Az alapítványnál van olyan állat, akit mindössze órák választottak el a haláltól. Csekkát, a tizenhat éves zebrát egy vágóhídról hozták el, miután egy német állatkert már nem tartott rá igényt. Dani szerint ő az egyik legokosabb zebra, akit valaha látott.