Költséghatékony, egy ház árának töredékéből is megépül, és otthonos – miért esküsznek egyre többen a jurtára?

Sokan a természetközeliség, a fogyasztói társadalomtól való eltávolodás vagy egyszerűen csak a költséghatékonyság miatt keresik a jurtát. Átmeneti lakként és állandó otthonként is megállja a helyét, betöltheti akár a műhely, meditációs központ vagy épp a múzeum funkcióját is.

Adorján Gábor 21 éve épít jurtákat, kezdetben csak a maga számára, majd egyre több ismerőse kezdett el érdeklődni a különleges építmény iránt. Azt mondja, főleg a covid alatt indult be a jurtaépítési láz, sokan költöztek vidékre, egy jurtát pedig sokkal gyorsabban egy egyszerűbben fel lehet építeni, építési engedély sem kell hozzá.

Leginkább a vándorló nomád török és mongol népek nemezsátra volt ez, de elődeink a honfoglalás idején is használták vándorláshoz a jurtát, ami egészen a 14. századig népszerű volt Magyarországon. Bernáthné Országh Vandáék a házuk építkezése közben szerettek bele a jurta gondolatába.

Költséghatékony volt, mert amíg építkeztünk, nem kellett albérletet fizetnünk. Kitaláltunk egy önálló fűtést a jurtának, a meleget egy szőnyeg alatti infrapanel, valamint egy elektromos panel biztosítja. A kettő együtt  pedig 22 fokot is tudott nekünk télen produkálni

–  mesélte Vanda.

A Fókusz három éve forgatott Szildával, aki négygyerekes özvegyként költözött jurtába. Szerinte hiába vannak már összkomfortos lehetőségek, a jurta egyáltalán nem való mindenkinek.

„Ha ahhoz vagyunk szokva, hogy megnyomunk egy gombot, és meleg lesz, ha fúj a szél, azt nem halljuk, ha esik az eső, azt sem, és ugye nincs fürdőszoba, akkor nem való nekünk a jurta.”

Adorjáni Gábor szerint a jurta egy alternatív életforma, és szerinte azért döntenek sokan mellette, mert a jelenlegi építőanyagárak mellett egy jurtát egy ház árának töredékéből ki lehet hozni.

Egy kb. 28-30 négyzetméteres jurtát ötmillió forintból is fel lehet építeni.

A jurtaépítő azt mondja, a körforma  olyan otthonos, belsőséges teret ad, ami nem hasonlítható egy szögletes lakótérhez. Lehetőség pedig ma már akad bőven, az egyszerű puritán sátorformától a luxusig. Olyan kétszer 50 négyzetméteres ikerjurtát is mutatott nekünk, ahol például hálószoba és elkülönített fürdőszoba is lesz.

Csillagok és madárcsicsergés

Varga Viktor építkezése jelenleg szünetel, ezért költözött mongol jurtába, ez viszont megváltoztatta az életét. Azt mondja, sarkos kockaépületben már el sem tudná képzelni a mindennapjait.

Soha nem szerettem a falakat és az ajtókat sem, az előző albérletemben is mindenhol levettem az ajtót. Azt gondoltam, ez nagyon idegen lesz mindenkinek, hogy viszolyognak majd tőle, de nem, annyira különlegesnek találja mindenki, hogy szeretne eltölteni itt egy-két éjszakát is. Olyan érzés itt lenni, mintha hadvezér lennél, bejössz ide, és te vagy Attila, a hunok királya

– áradozott Viktor.

Viktor azt mondja, télen a fűtést fatüzelésű kályhával és klímával fogja megoldani. Mivel csak áramot használ, minden más adott a természetben, az általa csak sámánfészeknek hívott otthon sokkal költséghatékonyabb, mintha lakásban élne.

Az Esztergom melletti Búbánat-völgyben találta meg a boldogságot és a békés, kiegyensúlyozott életet Ambrus Attila. A kazah jurta valódi menedék, aludt már itt mínusz 17 fokban is, igyekszik visszatérni a gyökereihez, és fenntartható módon élni.

Ha nagyon meleg van, lehúzzuk a tetőt, megvan a szellőzés, ha hideg van, bekapcsoljuk az elektromos fűtőrendszert. Lehet itt bulizni, a gyerekek is jól érzik magukat. Ha úgy érezzük, hogy elegünk van a világból, akkor kijövünk ide, és itt megnyugszunk

 – mondja Ambrus Attila 

Amikor vendéglátóink betekintést engednek otthonukba, valóban magával ragad minket valami különös hangulat. Talán a múlthoz való visszatérés, a kerek tér varázsa és a szimbolika mind hozzájárulnak ahhoz, hogy valaki úgy döntsön, a konvenciókkal szakítva inkább visszatér az ősi életmódhoz. Amikor Ambrus Attilát arról kérdezzük, hogy miért jó jurtában élni, azt mondja:

Amikor az ember lehúzza a tetőt, és látja a csillagokat, az valami olyan érzés, amit csak az őseink tudtak.