Összeomlás-kutató: Ez lehet az utolsó évtized, ami még hasonlít a magunk mögött hagyott aranykorra
2022. június 21. 7:11
Rohamosan növekvő átlaghőmérséklettel, emberek százmillióit érintő éhínséggel, életveszélyes járványokkal, értelmetlen háborúkkal, migrációs válsággal, valamint energia- és nyersanyaghiánnyal küzd jelenleg is az emberiség. Vajon még van visszaút? A Fókusz a Pannon Egyetem rektorát és egy összeomlás-kutatót kérdezett arról, hogy még meddig bírja a Föld az emberi pusztítást.
Néhány évtizeden belül összeomlik a civilizációnk – mondta a Fókusznak Gelencsér András vegyész-légkörkutató, a Pannon Egyetem rektora. Stumpf-Bíró Balázs összeomlás-kutató szerint is ez az utolsó évtized, ami egyáltalán még hasonlít az ezelőtti évtizedekhez.
A Pannon Egyetem rektora a problémák gyökerét az egyre nagyobb népességnövekedésben látja: jelenleg csaknem 8 milliárd ember él a Földön, ehhez képest bő kétszáz éve csupán egymilliárdan, míg 1900-ban alig kétmilliárdan éltek a bolygón. Az ENSZ adatai szerint a kétezres évek környékén ugrott meg a népességszám hatmilliárdra, ami azóta is változatlan intenzitással növekszik:
Azzal, hogy 8 milliárd embernek folyamatosan gondoskodni kell az életfeltételeiről – ráadásul nemcsak az életfeltételeiről, hanem annál többről, tehát a jólétéről, kényelméről is –, ez az, ami nagyon igénybe veszi a Földet.
– magyarázta Gelencsér András. A légkörkutató elmondta, a tengerszint ,már elkerülhetetlen emelkedése számos part menti területet és szigetet fenyeget. Így belátható időn belül jócskán beszűkül majd az életterünk, a Golf-áramlat esetleges leállása pedig Európa éghajlatát is nagyban átrendezné – ahogyan arról nemrég az rtl.hu-n Allaga Tamás meteorológus is beszámolt.
Gelencsér András szerint azonban a legnagyobb veszélyekkel az erőforrás- és nyersanyagválság fenyegeti az emberiséget.
Nem fogyhat el, az egészen biztos, hogy ezekhez a nem konvencionális forrásokhoz még sok ideig hozzá lehet férni. Kérdés, hogy milyen áron.
– fogalmazott a kutató, aki szerint az olyan fenntartható vagy megújuló energiaforrásokkal is akad néhány probléma, mint a nap vagy a szél.
Ezek 25-30-40 év múlva elavulnak, tönkremennek, és maguktól nem fognak újra működőképes állapotba kerülni.
A rektor szerint a napelemek és -kollektorok, szél- és vízerőművek lényegében egyszerű háztartási berendezések, akárcsak a porszívó vagy a vasaló.
Gelencsér éppen ezért a megoldást nem a megújuló energiahordozókban látja: szerinte ha egyes régiók külön-külön a sajátosságaikhoz mérten alakítanának ki stratégiákat, az életképes lenne a jövőben. Így például lehet, hogy valahol egy vízerőmű, valahol egy szélerőmű, máshol pedig egy biomasszaüzem működhet gazdaságosan.
A szakértők szerint lehetetlen pontosan megmondani, hogy mikor következik be az összeomlás; csak annyi biztos, hogy előbb-utóbb megtörténik. Ekkor pedig muszáj lesz változtatni az eddigi szokásainkon; és nem azért, mert ezt akarjuk, hanem mert nem lesz más választás.
Ne egy eseményre várjunk, ami majd bekövetkezik, inkább események sorozata lesz. (…)Nagyjából elértük az ipari civilizáció fejlettségének, békés fejlettségének és növekedésének a csúcsát.
– mondta Stumpf-Bíró Balázs összeomlás-kutató a Fókusznak. A negatív események sorozata már elkezdődött a világjárvány kitörésével: ekkor a társadalom rájött, hogy működési modellje annyira összetett és kiszolgáltatott, hogy egy hiba esetén képtelen azonnal reagálni. A világjárvány mellett a háború is kiszámíthatatlan károkat okoz: Ukrajna a világ egyik legfontosabb gabonaexportőre volt, Oroszország azonban most blokkolja a szállítást. Az elhúzódó háború globálisan is beláthatatlan károkat okoz.
Én ennek nagyon hosszú következményére számítok, akármikor is érjen véget a háború. Minden egyes hét több év extra problémát jelent
– fogalmazott Gelencsér András, aki abban látja a kiutat, ha visszafogjuk a fogyasztást, és a tulajdon helyett inkább a szolgáltatásokra koncentrálunk. Ilyen például a már Magyarországon is júl működő autómegosztó rendszer.
A légkörkutató szerint olyan döntéseket kell meghoznunk a jövőben, hogy például melyik eszközbe kerüljön (a már az elmúlt néhány évben is hiánycikknek számító) chip: okostelefonba vagy lélegeztetőgépbe?
Az élelmezés kapcsán pedig azzal kell majd szembenéznünk, hogy mit teszünk majd akkor, ha üresen állnak az élelmiszerboltok polcai. Mennyi ideig tudjuk majd önerőből ellátni magunkat élelmiszerrel?
Talán az a legjobb hasonlat, hogyha arra gondolunk, hogy léghajóban ülünk. És kezdjünk el azon gondolkodni, hogy mit dobálunk ki a léghajóból, hogy ne essünk bele az óceánba, vagy hogy ne zuhanjunk le? Tehát úgy vegyük számba, hogy mi az, amiről le tudunk mondani.
Gelencsér András szerint ha nem leszünk hajlandók lemondani a kényelemről, azért az egész emberiség súlyos árat fog fizetni.
Aggódni azonban nincs ok a szakértők szerint: nem pusztul el a Föld, és az élet feltételei sem szűnnek meg. Az aranykornak azonban hamarosan vége, mi pedig mindössze annyit tehetünk, hogy felkészülünk a változásokra, és alkalmazkodunk a kialakuló új világhoz.
A közelgő katasztrófa lehetőségéről beszélt az rtl.hu-nak adott interjúban nemrég Szathmáry Eörs evolúcióbiológus is.