Mire juthat Orbán az új társaságával az Európai Parlamentben?

Vasárnap, Bécsben jelentette be Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, Andrej Babiš korábbi cseh kormányfő, az ANO párt elnöke és Orbán Viktor, hogy Patrióták Európáért néven új európai pártszövetséget hoznak létre, amelyhez további pártok csatlakozását várják.

Egy új jelentkező máris akadt, méghozzá Portugáliából: a populista Chega elnöke, André Ventura bejelentette, hogy pártja része kíván lenni a „szuverenista” erők összefogásának, ez két plusz képviselőt jelentene.

Azonban egy frakció létrehozásához legalább 23 képviselő kell 7 tagországból. A hétfő délutáni állás szerint egyelőre 4 ország van meg (Csehország, Ausztria, Portugália és Magyarország) és 26 képviselő. 

A tömörülésbe ezért várják még a Jarosław Kaczynski vezette lengyel Jog és Igazságosság (PiS) pártot is, amelynek 20 képviselője van, és jelenleg az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakcióját erősítik. A Politico csütörtökön arról írt, hogy a PiS azt fontolgatja, hogy mégsem marad a Giorgia Meloni-féle Olasz Testvériséggel alkotott frakcióban az Európai Parlamentben, ehelyett inkább tárgyalásokba kezd a populista jobboldali pártokkal egy új képviselőcsoport létrehozásáról. Ez utóbbi lenne az Orbán-féle frakció. 

Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök elmondta, hogy ez a terv nemcsak azért fogalmazódott meg benne, hogy javítsa az alkupozícióját az ECR-en belül. Azt ugyanakkor elismerte, hogy továbbra is tárgyalnak az ECR-rel, és szerinte ugyanannyi az esélye annak, hogy végül az oda ülnek be, mint annak, hogy új frakciót hoznak létre.

Ugyanakkor a brüsszeli pletykák szerint a PiS már lejátszotta a meccset Melonival,  megkapták azokat a pozíciókat, amiket kértek, ennélfogva maradnak az ECR-ben. 

Az is igaz viszont, hogy komoly feszültség van Meloni és Morawiecki között, ráadásul a lengyel politikus a Politicónak már arról is beszélt, hogy akár a litván ECR-tag, Waldemar Tomaszewski is csatlakozhat Orbánékhoz. Az viszont már megint a  lengyel párt csatlakozása ellen szól, hogy a Patriótákban jelen állás szerint erőteljesen oroszbarát pártok képviselői landolnának, ami rendkívül távol áll a PiS-től.

Kit húzhatnak még be Orbánék?

Három nagyvad még maradt a „piacon”, akiktől nem áll távol az oroszbarát politika. A Le Pen-féle francia Nemzeti Tömörülés, ami jelenleg az Identitás és Demokrácia frakció tagja 30 képviselővel. Orbán Viktor azonban azt mondta a közmédiának adott hétfői interjúban, hogy nem sikerült velük megegyezni. Ott van még azonban Matteo Salvini Liga pártja (8 képviselő), akik az ANSA szerint hétfőn már be is jelentették, hogy jó esélye van a csatlakozásuknak, és Orbán Viktor is arról beszélt, hogy rövidesen egy olasz párt is beáll melléjük.

A harmadik a német Alternatíva Németország (AfD) lehetne, akik az Identitás és Demokrácia (ID) frakcióból repültek még az EP-választás előtt, mert a listavezetőjük, Maximilian Krah egy interjúban azt mondta: az SS nem minden tagja volt bűnöző. Vasárnap azonban Alice Weidel, a párt társelnöke azt mondta az Orbán-frakcióról, hogy „nem fogunk hozzá csatlakozni rövid távon, de ki tudja, mit fogunk tenni közép és hosszú távon”. Arról is beszélt, hogy most egy új frakció létrehozásán dolgoznak, mivel az ID-be nincs visszaút.

A Népszava múlt heti híre szerint Orbánék Robert Fico pártjával is tárgyaltak, Jiří Pehe cseh politikai elemző szerint azonban meglehetősen kockázatos húzás lenne a Smer részéről egy erősen jobboldali frakcióhoz csatlakozni, hiszen még mindig szocialistáknak vallják magukat, tehát egy ilyen lépéssel saját identitásukat kompromittálnák – idézte a Privátbankár.

Szó volt arról is, hogy a magyar miniszterelnök szlovén populista barátjának, Janez Jansának a pártja is csatlakozna, de ennek kicsi az esélye, mivel az Európai Néppártban most kaptak egy alelnöki helyet, amivel az EPP magához kötötte némiképp a populista pártot – egyben alaposan megnehezíti az Orbán-féle csoport létrehozását. 

Feledy Botond, külpolitikai szakértő az rtl.hu-nak azt mondta, még a spanyol VOX is szóba jöhetne, velük Orbán jó kapcsolatot ápol, de az észt EKRE is ilyen. 

Orbán Viktor hétfő este azt mondta a Patriótákról, hogy gyűlnek a képviselők a zászló alá. „Gyorsabban leszünk nagy parlamenti képviselőcsoport, mint azt most bárki gondolná, még 4-5 nap, és sokan fognak meglepődni”. Az alakuló ülésük egyébként július 8-án lesz.

Érdemes egy pillanatra azon is elgondolkodni, miért akarja a magyar miniszterelnök, hogy a Fidesz 10 képviselője (és talán az egy szem KDNP-s) beüljön egy frakcióba.

Az EP-frakciók a méretük szerint kapnak szerepet az intézményi politikában, eszerint számolják, hogy melyik pártcsaládnak hogyan járnak helyek a döntéshozatalban. A méret tehát számít, ennyiben a Fidesz a legnagyobbat az EPP-ből való kilépéssel vesztette, hiszen az EPP maradt a legnagyobb frakció a mostani választáson is – mondta Feledy.

Hozzátette, a frakció nagyobb pénzügyi forrásokkal és több megszólalási lehetőséggel is jár, ami az EP házszabályából, működésből következik. Emellett pedig természetesen presztízskérdés az is, hogy ki dominál egy frakción belül, hiszen ez fontos hátteret biztosíthat informális hatalmi játszmákban, márpedig ebben a formációban a Fidesz lenne a legmeghatározóbb párt.

A Fidesz ugyan frakción kívül is ugyanúgy szóhoz jutna a plénumon, ám például elesne attól, hogy a frakciótársaktól több információhoz jusson, hogy egyszerűbben szerezzen meg magasabb pozíciókat a parlamenti hierarchiában, vagy éppen fontos jogszabályok jelentéstevői lehessenek a képviselői. Ez még akkor is igaz, ha a Patrióta-frakció létszámánál fogva akkor is csak marginális szerepet tölthetne be az EP-ben a nagy csoportosulásokhoz képest, ha végül sikerül megalakulnia. (Sőt, bár Orbán szerint a Patrióták Európáért szövetség „nagyon gyorsan a harmadik, aztán a második legnagyobb képviselőcsoport lesz Brüsszelben”, valójában egyelőre még a jobboldali frakciók között is csak a megyedik lenne a sorban.) 

Ezzel együtt sokak számára talán meglepőek lehetnek a Fidesz erőfeszítései a frakciótagságért, hiszen Orbán Viktor korábban többször is lesajnálóan beszélt az Európai Parlamentről, hangoztatva, hogy teljesen át kellene alakítani a működését. Most azonban a jelek szerint nagyon fontos lett számára az EP-s frakció, Feledy szerint ennek az az oka, hogy a magyar kormány számára csak itt maradt mozgástér. 

A Tanácsban majd az osztrák választás után lehet egy FPÖ-s kancellár Orbán mellett, de Andrzej Babiš ugye nincs kormányon Prágában, Geert Wildersből pedig nem lett miniszterelnök Hollandiában, tehát ott a mozgástér továbbra is szűk, szemben a korábbi fideszes várakozásokkal. 

A szakértő szerint nagy kérdés, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés jelöltjéből, Jordan Bardellából lesz-e miniszterelnök Franciaországban. 

Le Pen pártja az 577 fős francia parlamentben 230-280 képviselői helyet szerezhet meg, a baloldali szövetség 125-165 helyet, míg Macron koalíciója 70 és száz közötti képviselőt küldhet az országgyűlésbe. A pontos szám azonban csak a július 7-ei második forduló után válik biztossá.

Az Európai Parlament tehát most az a terep, ahova a Fidesznek érdemes még energiát csatornázni, hogy a következő öt évre megpróbáljon kicsit visszakapaszkodni az EU struktúráiban, hiszen ezeket legközelebb csak két és fél év múlva, félidőben tárgyalják újra – mondta Feledy.

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke (k) és Andrej Babis korábbi cseh kormányfő, az Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) párt elnöke kezet fog, miután aláírták a Patrióta kiáltvány az európai jövőért című közös nyilatkozatot Bécsben 2024. június 30-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán