Szijjártó Péter elárulta, mi a magyar EU-elnökség egyik fontos célja

Magyarországnak fontos célja a közelgő európai uniós elnöksége idején a nyugat-balkáni csatlakozási folyamat felgyorsítása, ezért a kormány egyebek mellett kormányközi konferenciákat kíván tartani mind az öt nyugat-balkáni tagjelölttel, illetve újabb fejezeteket akar megnyitni Szerbiával – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Párizsban.

A tárcavezető a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) konferenciáján ismertette a magyar EU-elnökség vonatkozó terveit az idei év második felére: 

• kormányközi konferenciákat kívánnak tartani mind az öt nyugat-balkáni tagjelölttel, 
• újabb csatlakozási fejezeteket kívánnak megnyitni Szerbiával, 
• legalább hét fejezetet le akarnak zárni Montenegróval, 
• meg kívánják nyitni az első fejezeteket Albániával, 
• el akarják fogadni az egyeztetések megkezdését lehetővé tevő tárgyalási keretet Bosznia-Hercegovinával, 
• illetve cél az érdemi tárgyalások megkezdése is Észak-Macedónia új, erősen integrációpárti kormányával.

Ezt követően aláhúzta, hogy ezen országok minél előbbi belépése nem csupán politikai vagy biztonsági, hanem gazdasági érdek is. Erre példaként említette, hogy a térségbeli magyar beruházások értéke mára elérte a 2,5 milliárd eurót, és a kereskedelmi forgalom is négyszeresére nőtt 2010 óta, értéke meghaladta a hétmilliárd eurót.

Szijjártó Péter arra is emlékeztetett, hogy hazánk integrációs szakértők küldésével is segíti a bonyolult csatlakozási eljárást, illetve képzést nyújt a régióból érkező tisztségviselőknek a folyamat előmozdítása érdekében.

„Úgy gondolom, hogy ebből a mostani turbulens, válságokkal teli időszakból az jelenthetné a kiutat, ha megpróbálnánk visszatérni a kölcsönös tiszteletre alapuló kelet-nyugati együttműködéshez” – mondta. „Ehhez hidakra van szükség, márpedig Közép-Európa, Délkelet-Európa, a Nyugat-Balkán betöltheti ezt a szerepet” – tette hozzá, kiemelve, hogy Magyarország jól demonstrálja, hogy milyen előnyökkel jár a kelet-nyugati együttműködés.

„Készek vagyunk hídszerepet betölteni, és megadni minden lehetséges támogatást a nyugat-balkáni országok számára ahhoz, hogy hídként működhessenek egy jobb, előremutatóbb és békésebb európai jövő érdekében, ahol a gazdaság fejlődésére tudunk összpontosítani végre a szomszédságunkban dúló háborúk helyett” – jelentette ki.

Nyitókép: Sergey Kulakov/Roscongress Foundation via REUTERS