Magyarország rosszabbul teljesít: lesújtó uniós jelentést tettek közzé

Az Európai Bizottság közzétette a legfrissebb konvergenciajelentését, ami meglehetősen súlyos megállapításokra jutott a magyar gazdaságról a versenyképességről és a korrupcióellenes keretrendszer és a jogalkotás minőségéről is – írja a Portfolio.

A jelentés szerint Magyarország gazdasága hullámvasútra került, a 2022-es erőteljes bővülést 2023-ban visszaesés követte. A költségvetési hiány 2023-ban a GDP 6,7 százalékát tette ki, és bár az államadósság csökkenő pályára állt, tavaly a GDP 73,5 százalékát érte el, de ez is meghaladja a Stabilitási és Növekedési Paktum által megkövetelt 60 százalékos célszintet. Mindezért azt javasolták az Európai Tanácsnak, hogy indítsanak túlzottdeficit-eljárást, miután a hiány 3 százalék fölött volt.

Az üzleti környezetről is lesújtó véleménnyel van a jelentés, Magyarország általában rosszabbul teljesít, mint számos euróövezeti tagállam a nemzetközi rangsorokban. Kiemelték, hogy a kiszámíthatatlan szabályozói környezet növeli az üzleti tevékenység költségeit. Példaként hozták a ágazatspecifikus adókat és a testre szabott jogszabályokat. Emellett egyes cégeknek, iparágaknak bőkezű állami támogatásokat adtak, ezek együtt csökkentették a versenyt.

Úgy véli az Európai Bizottság, hogy aggodalomra ad okot a korrupcióellenes keretrendszer és a jogalkotás minősége, ami negatív hatással van az üzleti környezetre.

Pozitívumként értékelték, hogy a foglalkozási ráta történelmi csúcsot ért el és a bérnövekedés is felgyorsult. Ezen felül azt is megállapították, hogy a magyarországi infláció 2024-ben 4,1 százalékra, 2025-ben pedig 3,7 százalékra csökkenhet. A testület szerint idén a gazdasági növekedés is beindul, 2,4 százalékot jósolnak, míg jövőre ez 3,5 százalék lehet.

A beragadt uniós forrásokkal kapcsolatban megjegyezték, hogy ugyan 10,4 milliárd eurót kap Magyarország a 2021-2026-os időszakra, de a helyreállítási terv végrehajtása jelentős késésben van, amivel további pénzt hívhatnának le. Ennek okaként azt jelölték meg, hogy a magyar kormány még nem nyújtott be kifizetési kérelmet, miközben a határidő közeleg. Mindennek az az oka szerintük, hogy a 27 előírt szupermérföldkövet, amely a források lehívásának feltétele, még mindig nem teljesítette a kormány. Az Európai Bizottság továbbra is átláthatósági, korrupcióellenes és az igazságszolgáltatást erősíti reformokat vár el - olvasható a Portfolio cikkében.

Nyitókép: Reuters/Johanna Geron