Nyakunkon az EP-választás, egyre többen próbálnak becsapni – így védekezhetünk az álhírekkel szemben

A múlt hónapban a TikTokon jelentek meg olyan videók, amiken magukat a francia szélsőjobboldali politikus, Marine Le Pen unokahúgainak valló személyek szerepeltek. A videókon egyebek közt azt lehetett látni, amint a fiatal lányok alsóneműben, a tengerparton vagy síelés közben táncolnak, miközben az uniós választásokról beszélnek és gúnyolódnak a franciaországi színesbőrűeken.

Csak egy a bökkenő: Amandine Le Pen, Chloé Le Pen és Lena Maréchal Le Pen a valóságban nem léteznek. 

Őket vélhetően Marine Le Pen és valódi unokahúga, a szintén szélsőjobboldali politikus Marion Marechal arcvonásait felhasználva hozták létre. Az Euractiv cikke szerint némely videó több mint kétmillió megtekintést hozott, de a profilok legalább egy részét azóta törölték a TikTokról. Bár az üzeneteiket népszerűsítették, a francia Nemzeti Tömörülés tetszését nem nyerte el, hogy a párt alapítójának „rokonait” ábrázolták a videók. Sőt, miután ők is érintettek lettek, már az úgynevezett deepfake-ek szigorúbb szabályozására szólítottak fel, annak ellenére, hogy korábban még leszavaztak egy ezzel kapcsolatos javaslatot.

De nem ez az egyetlen: a német Deutsche Welle is arról ír, hogy a júniusi európai parlamenti választások közeledtével megszaporodtak az álhírek az online térben. Példákon keresztül bemutatjuk, hogyan próbálják megtéveszteni a dezinformációk terjesztői a választókat az uniós szavazások előtt, és azt is eláruljuk, miként védekezhet a manipulált tartalmak ellen.

Deepfake-ek, tücskös csoki és Ursula von der Leyen „náci” dédapja

A deepfake-eknek egyre nagyobb szerepe van a politikai kampányokban. A deepfake egy már évek óta létező technológia, ami a mesterséges intelligencia (MI) segítségével hamis tartalmat illeszt általában valamilyen eredeti mozgóképes alapanyagba. Ez többnyire az arc lecserélésével vagy a szájmozgás, illetve a beszéd manipulálásával történik.

2024 pedig a választások éve: több mint 60 országban tartanak szavazásokat. Azt igen nehéz megmondani, hogy egy ilyen manipulált videó mennyire tudja befolyásolni például a választópolgárokat, viszont azt látjuk, hogy vannak próbálkozások: a szlovák választásokon például deepfake hangfelvételekkel igyekeztek összezavarni az embereket a kampányban. A Lakmusz korábbi cikke szerint az egyik kamufelvételen Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke volt hallható, amint arról beszél:

pártja kormányra kerülése esetén az alkoholizmus visszaszorítása érdekében 70-100 százalékkal megemelné a sör árát.

De itt egy másik eset. A Ritter német csokoládégyártó cég 2023 januárjában egy szatirikus képet tett közzé az Instagramon egy elképzelt csokoládéfajtáról „ropogós tücsöklábakkal”. A képet viccnek szánták, de sokan komolyan vették, és több nyelven is széles körben terjedni kezdett, majd idén április végén, hamis állítások kíséretében ismét felbukkant a magyar közösségi médiában – írta nemrég megjelent tényellenőrzésében az AFP.

Az ominózus fotón egy „fehérjés kiadású” Ritter-csokoládét látni a csomagoláson egy tücsökkel és a „Ganze Grille”, azaz „egész tücsök” német felirattal, amiről többen is azt gondolták, hogy valódi termék. A Ritter azonban nem gyártja a képen látható a tücskös csokoládét: a vállalat a képet viccből tette közzé tavaly év elején, miután az EU jóváhagyott egy új rovaralapú élelmiszer-összetevőt. A cég egyébként rendszeresen megoszt képeket kitalált termékekről, ilyen volt a „vakcinás” vagy „sörös” csokoládé is. Az AFP hírügynökség arról számolt be, hogy 

az EP-választások előtt megszaporodtak a rovaralapú élelmiszer-összetevők uniós jóváhagyásával kapcsolatos hamis állítások. 

Mint írták, az ilyen álhírek részét képezik azoknak a dezinformációs narratíváknak, amiket az EU-szkeptikus és szélsőjobboldali pártok felhasználnak az EU bírálatára. Azzal riogatnak, hogy Brüsszel titokban rovarokat etetne az emberekkel, valamint azt is állítják, hogy a rovaralapú élelmiszerek eleve veszélyesek. Azt írták, 

a magyar kormány is igyekszik politikai tőkét kovácsolni ezekből a félelmekből, és „gasztronómiai hagyományainkat” fenyegető veszélynek nevezte az EU azon döntését, hogy engedélyezi bizonyos rovaralapú élelmiszer-összetevők élelmiszerként való forgalmazását.

Egy harmadik konteó azonban nem itthon, hanem a bolgár közösségi médiában bukkant fel pár hónapja. Ebben azt terjesztették, hogy az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek apai dédapja egy magas rangú náci tiszt, egy bizonyos Carl Albrecht Oberg volt. Ezt az állítást szintén az AFP cáfolta levéltári dokumentumok alapján, és kiderítette: apai ágon von der Leyen dédapját valójában Friedrich Carl Albrechtnek hívták, aki foglalkozását tekintve egy brémai kereskedő volt.

Az EU is aggódik az online dezinformáció miatt

Április utolsó napjaiban az Európai Bizottság bejelentette: hivatalos eljárást indított a Facebook és az Instagram mögött álló Meta ellen, miután aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a cég nem tesz eleget a dezinformáció ellen az uniós választások közeledtével. A testület közleménye szerint a cég megtévesztő reklámokkal, politikai tartalmakkal kapcsolatos szabályaival és gyakorlatával indokolta a vizsgálatot.

Nem csak a közösségi médiában működik a félretájékoztatás: egy áprilisi jelentés szerint a Google, a Microsoft és az OpenAI chatbotjai is terjesztettek álhíreket az európai parlamenti választásokról. A kutatás megállapította, hogy a sokak által használt, mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek a választás dátumáról vagy a szavazás módjáról is adtak pontatlan vagy hamis tájékoztatást, miközben a felhasználókat gyakran irreleváns adatokkal és linkekkel bombázták.

A jelentéstevők szerint az eredmények új bizonyítékot szolgáltatnak arra, mekkora kockázatai vannak az úgynevezett „hallucinációknak”, vagyis amikor a chatbotok szándékosan hazudnak, a felhasználó tudta nélkül tényként állítanak be hamis információkat, ha valamire nem tudják a választ, vagy nem értik a kérdést. A jelenség miatt az Európai Bizottság is aggódik: márciusban felszólította az érintett vállalatokat, hogy adjanak tájékoztatást arról, miként szeretnék csökkenteni az eszközök kockázatát.

„Nem kell deepfake ahhoz, hogy becsapjanak minket”

Az utóbbi években a koronavírus-világjárvány, az orosz-ukrán háború vagy a Hamász és Izrael közötti konfliktus alatt is láthattuk, hogy nagyon megszaporodik a dezinformáció mennyisége a közösségi médiában. Azt mutatják a kutatások, hogy amikor nagy a tét és az érdeklődés, akkor ez törvényszerű, és ez alól a választási helyzetek sem kivételek – magyarázta Krekó Péter politikai pszichológus, politológus, az ELTE habilitált egyetemi docense és a Political Capital igazgatója az rtl.hu-nak.

A szakember szerint ugyanakkor azt is felfedték az eddigi a kutatások, hogy általában inkább az úgynevezett „cheapfake-ek”, azaz olcsó deepfake-ek terjednek el. Ezek egyszerűen előállítható, képszerkesztésen alapuló és kontextusból kiragadott megvezető tartalmak, erre példaként említhető, amikor a Donbászból érkező orosz nőként mutatják be a valójában a szerb népirtás elől menekülő bosnyák nőket. Azt mondta, vélhetően a mostani EP-választási kampányban is ezek vannak többségben, noha pontos adatok még nem állnak rendelkezésre erről. Megjegyezte, a deepfake összességében még egy lassabban terjedő módszernek tűnik, ám ennek van egy zavarba ejtő olvasata is.

A rossz hír az, hogy nem mindig kellenek deepfake-ek ahhoz, hogy nagyon széles választói közegeket vezessenek meg a politikusok dezinformációval

– mutatott rá Krekó Péter.

Hozzátette, ettől még dokumentáltak olyan eseteket, amikor egy választás nyertese használt deepfake-eket. Hogy pusztán emiatt győzött volna valaki egy választáson, arra már az eddigi kutatások nem szolgáltatnak bizonyítékot. A fentebb említett szlovák példa mellett Krekó a törökországi elnökválasztási kampányt emelte még ki, ahol elég nagy karriert futottak be a befutó Erdogan legfőbb kihívóját lejárató deepfake videók. 

Krekó Pétert szerint a közösségi platformok tartalommoderálása egyáltalán nincsen felkészülve a választásokra, pedig a technológiai- és humánerőforrásuk adott lenne a dezinformáció elleni küzdelemre. Megemlítette a Magyarországon is létező, álprofilokból álló trollfarmokat, amiknek bár a beazonosítása pofonegyszerű, a Meta mégsem távolítja el ezeket. Megjegyezte, a közösségi médiaplatformoknak nagy szerepük van abban, hogy milyen hazugságok terjedhetnek szabadon.

De azt is felhozta, hogy Magyarországon a politikai szereplők rekordösszegeket költenek kampányhirdetésekre, különösen a Facebookon, kutatásaik szerint milliárd forintos nagyságrendben, és ezek jelentős része szerinte dezinformációt terjeszt. Mint arról április közepén a Híradó is beszámolt: csak a kormány és a Fidesz üzeneteit terjesztő, az ellenzéket lejárató tartalmakat gyártó Megafon többet költött Facebook-hirdetésekre, mint Szlovákiában az összes politikai erő, összesen, pedig ott nemrég elnökválasztás is volt. 

A Metának pedig mindez végsősoron jó, mert egy választási kampány alatt több reklámbevételt és forgalmat generálhatnak, így egyszerűen nem érdekeltek abban, hogy bármit is lépjenek. „Meglehetősen álszentnek tartom azokat a nagyon minimalista és megkérdőjelezhető hatékonyságú intézkedéseket, amiket eddig a legnépszerűbb közösségi platformok hoztak” – tette hozzá Krekó Péter.  

Hogyan védekezhetünk a manipulált tartalmak ellen?

Krekó Péter szerint fontos lépés például a TikTok múlt héten bevezetett újítása, miszerint az alkalmazás ezentúl automatikusan jelezni fogja a felhasználónak, ha a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmat tekintenek meg. De választópolgárként mit lehet tenni a dezinformáció és a manipulált tartalmak ellen? – kérdezhetnénk. Furcsának hangozhat, de a szakértő szerint már a „taktikai intolerancia” is megoldás lehet.  

Ha azt gondolja valaki, hogy a politikai pártok hirdetései nagyon nagy részben hazugságokat tartalmaznak, akkor tehet úgy, hogy egyszerűen ignorálja ezeket – mondjuk nem nézi végig, hogyha a YouTube vagy a Facebook az arcába dobja a reklámokat. A másik javaslata pedig, ha valami olyan tartalmat látunk, ami nagyon kiszámíthatóan hergelni próbál minket és felerősíti az előítéleteinket, akkor legyünk nagyon óvatosak, mert valószínűleg manipulálnak minket. 

De akkor is érdemes gyanakodni, ha valamilyen tartalom folyamatosan, visszatérően a saját világképünket tükrözi, hatni próbál vágyainkra és félelmeinkre.

Krekó Péter azt tanácsolja, hogyha valaki kicsit jobban képbe akar kerülni a választások előtt, akkor még az is jobb, ha kevesebb, de átfogóbb és a jelenségeket kontextusba helyező cikkeket olvas, minthogy kritikátlanul falja a minden irányból érkező információt. Szerinte utóbbinak általában a felszínesség az eredménye, ami a dezinformáció melegágya. „A kevesebb néha több. A mai információs közegben a fő kérdés általában nem az, hogy honnan szerezzünk információt, hanem az, hogyan szűrjük meg azt” – jegyezte meg.  

Az információk ellenőrzése és a forráskritika szerinte a közösségi médiában különösen fontos, valamint különbséget kell tudni tenni a hiteles és a kevésbé megbízható tartalmak között. „Az a helyzet, hogyha valaki minden információt azonosan megbízhatónak kezel, akkor nagy valószínűséggel meg fogják vezetni” – fogalmazott a Political Capital igazgatója. Ebből a szempontból nyilván a pártoktól származó információ általában kevésbé megbízható, mert ez egy konkrét politikai célt akar elérni és meggyőzni valamiről, a reklámokkal sem véletlenül vagyunk szkeptikusak.  

Nyitókép: Képviselők szavaznak az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. február 27-én – Fotó: Ronald Wittek / MTI / EPA