Vezető nélküli, mágneses vasút épülhet Berlinben, tiltakoznak a környezetvédők

Vezető nélküli mágnesvasutat terveznek Berlinbe, a német főváros környezetbarátabbá tételének érdekében. A város új, konzervatív vezetése által előterjesztett projekt elegendő politikai támogatással rendelkezik, pártolói szerint segítene elérni, hogy a város 2045-re nettó nulla kibocsátással rendelkezzen. Az építést nem a költségvetésből, hanem egy klíma-különalapból finanszíroznák.

A mágneses lebegővasút (maglev) 5-7 kilométeres kísérleti szakasza a becslések szerint 80-85 millió euróba kerülne, két éven belül üzembe állhatna, idézi a Guardian Dirk Stettnert, a kereszténydemokraták (CDU) parlamenti frakcióvezetőjét, aki a mágnesvasút előnyeire hivatkozott a meglévő, kiterjedt földalatti és földfelszíni hálózatokkal szemben.

Kiemelte, hogy a berlini közlekedési vállalat (BVG) olyan mértékben szenved hiányt mozdonyvezetőkből, hogy mintegy 7 százalékkal ritkították menetrendjüket. Stettner szerint így előnyt jelent, hogy a mágnesvasút önvezető, valamint olcsóbb és könnyebben megépíthető, mint egy metróvonal.

A környezetvédők azonban erősen kritizálják a terveket, a mágnesvasutat pedig drágának, energiafalónak és hiábavalónak látják. A projekt az 1980-as évek úgynevezett M-Bahnjának felélesztése lenne, amely Kreuzbergtől a város nyugati részén fekvő Tiergartenig közlekedett. Próbaüzeme 1984-ben volt. 1991-ben, két évvel a berlini fal leomlása után bontották le, hogy lehetővé tegyék az U2-es metróvonal helyreállítását, amelyet a várost kettévágó fal tett tönkre. 

Stettner a tervezett mágnesvasút építészeti terveinek bemutatóján elmondta: számos ötlet született, hogyan lehetne egy új M-Bahnt a gyakorlatban hasznosítani a városban, amely még mindig őrzi a megosztottság nyomait. Ute Bonde, a Berlint és a szomszédos Brandenburg tartományt összekötő VBB közlekedési hálózat vezetője támogatta a tervet, szerinte a továbbra is erősen autófüggő Berlinnek innovatív ötletekre van szüksége ahhoz, hogy az embereket rávegyék, hogy szálljanak ki az autóból.

A környezetvédők azonban megkérdőjelezték az érvelést, hogy a mágnesvasút építése hozzájárulna a klímavédelemhez. Inkább a meglévő, kiterjedt, földfelszíni és földalatti vonatokból, villamosokból és buszokból álló infrastruktúra bővítését szorgalmazták. Tilmann Heuser, a Környezet- és Természetvédelmi Szövetség képviselője szerint az ötlet gúnyolódás azok kárára, komolyan gondolják a klímavédelmet. Nem támogatható egy ilyen, szerinte abszurd projekt finanszírozása, tette hozzá.

Heuser az éghajlati alapok átgondoltabb felhasználását sürgette:

Az éghajlati válság túl nagy fenyegetést jelent ahhoz, hogy úgy játsszunk vele, mintha csak ürügy lenne egy kis szórakozásra. A betonból készült fantáziaprojektek semmivel sem járulnak hozzá az éghajlatvédelmi célok eléréséhez.

Az M-Bahn finanszírozása kérdéses, ugyanis a német szövetségi kormány több milliárd eurós klímaalapjának jövője bizonytalan. Ennek egy részét akarta a berlini vezetés a mágneses vasútra költeni. 

Novemberben Németország legfelsőbb bírósága megakadályozta a szövetségi kormány azon tervét, hogy a Covid-időszakból megmaradt támogatásokat az éghajlati vészhelyzet kezelésére irányuló projektek finanszírozására fordítsa.

Nyitókép: A már lebontott berlini M-Bahn 1988-ban. – Fotó: Leber/ullstein bild via Getty Images