Járvány sújtja a juhokat és szarvasmarhákat, vakcinafejlesztést sürgetnek az uniós miniszterek

A holland, német és belga mezőgazdasági miniszterek is felszólították a gyógyszeripari vállalatokat, hogy gyorsan fejlesszenek új vakcinát a kéknyelv betegség ellen, mert a járvány súlyosan érintheti a juh- és szarvasmarhaexportot – írja az Euractiv.

Hollandiában 2009 óta először bukkant fel a betegség idén szeptember elején, azóta több mint 2600 esetet regisztráltak. A szúnyogok által terjesztett, a juhok és szarvasmarhák mellett kecskéket, lámákat, alpakákat is érintő járvány Németország és Belgium határmenti régióira is átterjedt.

Az uniós mezőgazdasági miniszterek hétfői luxemburgi találkozóján a holland Piet Adema azt mondta, hogy a járványnak tragikus következményei vannak az állatokra és a gazdákra nézve, az egészségügyi korlátozások feltehetően hatással lesznek az exportra.

A betegség az állatoknál magas lázzal és feldagadt, kéknek látszó nyelvvel jár, és gyakran végzetes kimenetelű a birkákra nézve. Adema szerint a gazdák tehetetlenek. Bár a kéknyelv betegség egyes típusai ellen léteznek vakcinák, a mostani járványért felelős variáns ellen nem. A holland miniszter azt mondta, rendkívül fontos, hogy a cégek aktívan részt vegyenek a betegség elleni vakcina kutatásában, fejlesztésében és gyártásában, ezért gyógyszeripari vállalatokkal is találkozni fog.

A téli hónapokban kisebb a kockázata annak, hogy rovarok terjesszék a betegséget, Adema viszont azt reméli, hogy tavaszra már elérhető lesz a vakcina. Pénzügyi támogatást vagy más ösztönzőket nem ígért, ehelyett abban reménykedik, hogy a nagy kereslet ösztönzi a fejlesztéseket.

Cem Özdemir német mezőgazdasági miniszter ugyanakkor úgy gondolja, hogy az EU-nak kellene kézbe venni az ügyet. Szerinte ez jó lehetőség egy európai kutatási kezdeményezés létrehozására. Az Euractiv megjegyzi, hogy az unió a Horizont Európa keretprogramjában és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogat állategészségüggyel kapcsolatos kutatásokat.

Az uniós élelmiszerbiztonsági hivatal szerint a kéknyelv betegség emberekre nem terjed, de az állatállományban jelentős károkat okozhat. Özdemir szerint a járványban a klímaváltozásnak is szerepe van: a felmelegedés a szúnyogpopuláció növekedését okozza.

Nyitókép (illusztráció): REUTERS/Michael Kooren