Három menedékkérő ügyében is elmarasztalták a magyar államot Strasbourgban

Csütörtökön három olyan, a magyar államot elmarasztaló ítélet is született az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol a panaszosok menedékkérők voltak, közölte pénteken a felpereseket képviselő Magyar Helsinki Bizottság.

Az Európai Unió Bírósága 2020 májusában mondta ki a tranzitzónás fogvatartás jogellenességét, addig a magyar állam a 2016-ben a déli határon kialakított konténerbörtönökben akár egy éven is túl is fogva tartott menedékkérőket, szétszakított családokat és sokszor egyedül maradt gyerekeket is, kifejezetten embertelen körülmények között, emlékeztetett a Helsinki Bizottság.

„Szöges drótok, fegyveresek és őrkutyák tartották rettegésben a kicsinyeket és szüleiket. Értelmes elfoglaltságot, értékelhető oktatást nem biztosítottak, az egészségügyi ellátás is hiányos volt. A tétlenség, a kilátástalan várakozás és a bezártság megbetegítette a sok esetben eleve betegen érkező embereket. Nyáron az elképesztő hőség, télen a hideg tovább keserítette az itt élők életét” – fogalmazott a közlemény, ami szerint gyakran előfordult az is, hogy a férfi szülőknek napokon át nem adtak enni, és ahhoz, hogy újra ehessenek, a Magyar Helsinki Bizottságnak kellett közbenjárni a strasbourgi bíróságnál.

A Helsinki Bizottság szerint a csütörtökön a strasbourgi bíróságon elbírált ügyek is azt támasztják alá – a korábbi megnyert ügyekhez hasonlóan –, hogy a magyar állam bűnt követett el a tompai és röszkei tranzitzónában alkalmazott eljárások során: a tranzitzónák, a kormány ígéretével szemben, nem kapuk voltak a magyar menedékjogi védelemhez. Céljuk a menedékkérők elijesztése, kifárasztása volt, hogy elhagyva a zónát önként menjenek vissza Szerbiába, ezzel megfosztva magukat a menedékjog lehetőségétől is.

Az első ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: egy Szíriából elüldözött 18 éves kurd fiúval szemben a magyar állam megsértette a kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalmát. A fiú nyolc és fél hónapon át volt a tompai tranzitzóna foglya. A kurd fiatalt végül 2019 tavaszán engedték szabadon, mivel addigra testben és lélekben drámaian leromlott az állapota, gyógyulásának alapfeltétele lett, hogy kiengedjék. Ő azok közé tartozik, akiket éheztettek is: volt, hogy hat napon át nem ehetett, és csak a Magyar Helsinki Bizottság közbenjárására, a strasbourgi bíróság felszólítására adtak neki enni a magyar hatóságok. A jogellenesen, jogorvoslat lehetősége nélkül fogva tartotta a fiúnak 4500 euró igazságos elégtételt kell fizetni.

A második perben egy a háború sújtotta Afganisztánból menekülő férj és feleség, 10 éves, 8 éves és 4 hónapos gyerekeik ügyében marasztalták el a magyar államot. Ők 2018. február 20-án léptek be a röszkei tranzitzónába, nagyon rossz állapotban. A 100 napos rabság különösen megviselte az egyik, súlyos pszichés betegséggel küszködő szülőt és a középső gyereket. Most az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: a menedékkérő gyerekekkel szemben a magyar állam megsértette a kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalmát. Valamint a család összes tagját jogellenesen tartották fogva, jogorvoslat lehetősége nélkül. Összesen 11 000 euró igazságos elégtételt kell fizetni nekik.

A harmadik perben egy iraki anya és négyéves kisfia ügyében marasztalták el a magyar államot. Az asszony erőszakos férje elől menekült el beteg gyerekével együtt Irakból, és maga a hosszú vándorút is erősen traumatizálta. 2017-ben négy hónapon át raboskodtak a tompai tranzitzónában, ahol nem kaptak értékelhető orvosi segítséget, kezelés. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar állam velük szemben is megsértette a kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalmát, miközben jogellenesen, jogorvoslati lehetőség nélkül tartották őket fogva. Összesen 6000 euró igazságos elégtételt kell fizetni nekik.

Egy korábbi, tavaly júniusban született strasbourgi ítéletről így számolt be az RTL Híradója:

Nyitókép: a kibővített tompai tranzitzóna 2017. április 6-án – Fotó: Ujvári Sándor / MTI