Miért élnek tovább a nők, mint a férfiak?

A 2018-as statisztika alapján Magyarországon a nők átlag életkora 80,1 év, míg a férfiaké 73,1 év. Joggal merül fel a kérdés, hogy ennek a közel 8%-os eltérésnek mi lehet az oka?  
A különbség hátterében számos elmélet és magyarázat létezik. Egy, a férfiak ismert, többnyire poénnak szánt magyarázata, hogy a nők a felelősek mindenért, ők azok, akik a korai halálba hajszolják a másik nem tagjait. Persze ez csak egy monda és a számok tekintetében a házas/párkapcsolatban élő férfiak kimutathatóan évekkel tovább élnek, mint az egyedülálló férfiak. 

A korábban feltett kérdésre a válasz összetett, hiszen a környezetünk és életminőségünk jelentősen befolyásolhatja az élettartamunk hosszát. A környezeti tényezők mellett azonban számos olyan biológiai folyamat is szerepet játszik, amire nem is gondoltunk volna. Magyar kutatók részvételével egy nemzetközi kutatásban kimutatták, hogy az emlősállatok esetében általános érvényű, hogy a női egyedek átlagban tovább élnek, mint a hímek.

Mi az a négy főbb biológiai különbség férfiak és nők között, amik együttesen akár éveket is jelenthetnek?

1, A több funkciójú női hormon

Az ösztrogénról, mint női hormonról már mindenki hallott. Azonban amellett, hogy fontos szerepe van a másodlagos női nemi jellegek és a menstruációs ciklus kialakításában, csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát. Bizonyított, hogy változó szintje a vérben jó hatással van a vér lipid- és koleszterinszintjére, a keringésre és a pulzusszámra is. A menstruációs ciklus utolsó két hetében a nők nyugalmi pulzusa átlagban emelkedettebb, ez pedig jobb vérkeringéssel jár. Ez az emelkedett pulzusszám egy kisebb séta egészségvédő hatásával ér fel. Az ösztrogén a férfiakban is előforduló hormon, azonban náluk a sokkal nagyobb mennyiségben képződő tesztoszteron dominál, amely növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. A hormonális különbségből adódó eltérések mellett több genetikai tényező is szerepet játszhat.

2, A nők előnye már genetikai szinten megmutatkozik?

Az ivari kromoszómák férfiak és nők esetében eltérnek: a nők XX ivari kromoszómákkal rendelkeznek (az egyik X az anyától, a másik X az apától származik), a férfiak XY ivari kromoszómákkal rendelkeznek (az X-kromoszóma mindig az anyától, az Y-kromoszóma mindig az apától származik). Az X- és Y-kromoszóma információ tartalma eltér: a X-kromoszómának nagyobb a DNS tartalma és 10x több gént tartalmaz, mint az Y-kromoszóma. Így például, ha bármilyen X kromoszómakapcsolt meghibásodás történik, a nőknél a második X-kromoszóma kompenzálni tudja a meghibásodást, míg férfiak esetében erre nincs lehetőség. 

3, Telomer, „a DNS-ünk védősapkája”

A kromoszómáknál maradva még egy jelentős különbség van a férfiak és nők között. A kromoszómák végeit egy rövid, ismétlődő DNS szakasz stabilizálja, ami megakadályozza a kompakt DNS szál károsodását osztódás során. Ezt a kromoszómavégi szakaszt telomernek nevezzük. Egy sejt öregedési folyamatát a telomer szakaszok rövidülése határozza meg, minél rövidebb a telomer egy osztódó sejtben, annál „öregebb” a sejt. A telomer olyan, mint a cipőfűzők végén lévő műanyag/fém sapka. Ahogy a cipőfűző sapka nélkül úgy a kromoszómában lévő DNS is „kifodrozódna” telomer nélkül. A szervezet folyamatosan igyekszik a telomert minden sejtosztódás során újraépíteni, azonban az idő múlásával a telomer így is egyre rövidebb lesz. Mint ahogy a fénymásolás is gyengébb, minél többször ismétlődik a másolás.  A nemek közötti különbség a telomer szakasz hosszában is rejlik: a nőknél hosszabb a telomer a kromoszómákon, mint a férfiaknál. Az evolúció molekuláris szinten bizonyította, hogy ebben az esetben a méret igenis lényeg.

4, A szervezetünket érő oxidatív stressz semlegesítése egyforma a nemek között?

Természetesen ebben az esetben is van eltérés, de előtte tisztázzuk mit is jelent az oxidatív stressz. Minden egyes sejt, a működéséhez nélkülözhetetlen energiatermelő folyamatai alatt melléktermékként ún. szabadgyököket képez. Ezek a szabadgyökök „kapcsolatot keresnek”, nagyon könnyen reakcióba lépnek más molekulákkal, hozzájuk kötődnek és károsítják azok működését. Az ilyenkor zajló folyamatok összesége alakítja ki az oxidatív stresszt. Természetesen az emberi szervezet rendelkezik védekező mechanizmusokkal (antioxidáns tulajdonságú enzimek és egyéb molekulák), melyek semlegesítik a szabadgyököket, ezzel minimalizálva az oxidatív stressz esélyét. Bizonyított, hogy a nők sejtjeiben kevesebb szabadgyök képződik, mint a férfiaknál. A hab a tortán, hogy a korábban már bemutatott ösztrogén fokozza az antioxidáns tulajdonságú anyagok termelődését a szervezetben, vagyis a nők védelmét. Érdemes megjegyezni, hogy napjainkban számos környezeti hatás és az életvitel miatt is mindkét nemnek szüksége lehet külső antioxidáns bevitelre.
A bizonyított biológiai különbségek mellett fontos azt is figyelembe venni, hogy a nők egészségtudatosabb életmódja szintén hozzájárulhat a minőségibb és hosszabb élethez.

A biológiai különbségek mellett leginkább a környezeti tényezők határozhatják meg hátralévő napjaink számát, mivel ezek befolyásolhatják a bennünk lezajló biológiai folyamatokat!

Környezetünk jelentős mértékben képes befolyásolni a bennünk zajló biológiai folyamatokat. Amikor egészséges és kiegyensúlyozott életmódot folytatunk, pont ezen biológiai folyamatok optimális működését biztosítjuk. A megfelelő ételek és étrend-kiegészítők fogyasztásával biztosítani tudjuk azokat a vitaminokat és ásványi anyagokat, melyek antioxidáns tulajdonságuk révén képesek lecsökkenteni a sejteket érő oxidatív folyamatok káros következményeit. 
A Goodwill Pharma az Életünk története kiemelt partnereként szeretné felhívni a figyelmet a mindennapi odafigyelés fontosságára, amivel saját magunk és családunk egészségére is jobban vigyázhatunk. A Szent-Györgyi Albert vitamincsalád készítményei ennek a célnak a megvalósulását támogatják.

_{Szakértő:
Dr. Kardos Mária
orvos, a Goodwill Pharma Kft. tulajdonosa}

_{Források: Wikipedia, MTA, Livescience, Tom Eskes, Clemens Haanen: Why do women live longer, than men?}