Wim Hof sokak által rajongott hideg vizes módszere egyáltalán nem való mindenkinek

Egyre népszerűbb a hideg vizes merülést különleges légzéstechnikával párosító Wim Hof-módszer, a „Jégemberként” ismert holland extrémsportoló és motivációs előadó könyve magyarul is kapható. Hof szerint módszere csökkenti a stresszt, javítja az alvásminőséget, erősíti az immunrendszert, de még a szklerózis multiplex legyőzését is ígéri honlapján.

Bár Hof szerint módszere tudományos kutatásokon alapul, egy nemrég megjelent tanulmány, amiről a CNN számolt be, arra jutott, hogy az eljárás jótékony hatásait alátámasztani próbáló kutatások minősége messze elmarad a kívánatostól. A kifogások között szerepel, hogy a kutatások rendkívül kevés, legfeljebb pár tucat résztvevővel és főleg férfiakkal zajlottak, ami nem teszi lehetővé, hogy általános következtetéseket vonjanak le. Emellett nem vizsgálják, hogy hasonló előnyök nem érhetők-e el biztonságosabb módszerekkel, például uszodai úszással, jógázással vagy sétálással.

Nem biztos, hogy ki kell próbálni otthon

Wim Hof teljesítménye valóban figyelemreméltó, például mezítláb a hóban lefutott egy félmaratont és számos Guinness-rekordot ért el, igaz, legtöbbször saját eredményein javított. Ugyanakkor Mike Tipton, a Portsmouth-i Egyetem élettani kutatója azt mondta, nem ért egyet azzal, hogy bárki képes lenne olyasmire, mint a hideg vizes merülés. Szerinte ez számos esetben ellenjavalt, például asztma, magas vérnyomás, szívritmuszavar vagy bármilyen szívbetegség, cukorbetegség, epilepszia vagy a családban előfordult hirtelen szívhalál esetén.

A hideg víz négyszer gyorsabban von el hőt a testünktől, mint a hideg levegő, és a fellépő hidegsokk drámai változást idézhet elő a légzést, a pulzust és a vérnyomást illetően. A zihálás, felgyorsult légzés önmagában megnöveli a fulladásveszélyt még a magabiztos úszóknál is.

Mike Tipton szerint jó dolog, hogy Wim Hof mozgásra ösztönzi az embereket, de ennek biztonságosnak kell lennie. Javaslatokat is tett azoknak, akik szeretnék biztonságosan kipróbálni a hidegvizes merülést.

• Először is alapos orvosi kivizsgálásra van szükség, ugyanis egy tanulmány szerint a fulladásos halálesetek majdnem fele valamilyen meglévő betegséggel függ össze.
• Másodszor, azt javasolja, hogy ne kísérletezzünk olyan helyeken, ahol nincsenek mások és nem érhetők el vízimentők.
• Harmadszor, kezdjük el a hozzászokást melegebb időben, és ahogy hidegebb lesz a víz, lassan menjünk be. Kerüljük a légzés visszatartását és tíz percnél tovább ne maradjunk a hideg vízben akkor se, ha egyébként jól érezzük magunkat, mert ez csalóka lehet.
• Negyedszer, ha kijöttünk a vízből, gyorsan szárítkozzunk meg, öltözzünk meleg ruhába és még fél óráig ne vezessünk autót.

Wim Hof szóvivője a CNN kérdésére közölte: elismerik, hogy további kutatásokra van szükség, hogy alátámasszák a módszer hatékonyságát, és ebben együttműködnek a tudományos közösséggel.

Mentális oka is lehet

Mint arról korábban írtunk, az ember sok tényező miatt lehet fázósabb, mint mások, és ennek csak az egyik oka a hideg. Az, hogy ki hogyan bírja a hideget vagy a meleget, függhet kulturális hatásoktól, és lehet mentális oka is. Számos pszichés zavar okozhat olyan állapotot vagy elváltozást, ami miatt érzékenyebbek lehetünk a hidegre.

Két éve a Reggeliben szerepelt Váradi István, aki Wim Hof módszeréből és egy tibeti gyakorlatból alakított ki saját módszert a hideggel való megküzdésre:

Nyitókép (archív): Michael Albans/NY Daily News Archive via Getty Images