Szoronganak, dühösek, de még így is motiváltak arra, hogy megmentsék a Földet – a szemünk előtt nő fel az eddigi legkörnyezettudatosabb generáció

Koronavírus-járvány, klímaváltozás, természeti katasztrófák, háború, gazdasági nehézségek – a Z generáció felnőtt életüket tervező tagjai nincsenek könnyű helyzetben, ha a jövőjükről gondolkodnak. Tele vannak bizonytalansággal és szorongással, ami a szüleik generációjának természetszerű volt, számukra ma már nem annyira egyértelmű. Másképp gondolkodnak a gyerekvállalásról, másképp viselkednek a munkahelyükön, és feladatuknak érzik a Föld megmentését, hogy legyen hol felnőniük az esetleges gyerekeiknek.

A klímaváltozás a mai fiatalok számára már nem elvont fogalom, amivel csak tankönyvekben, dokumentum- vagy természetfilmekben találkoznak, hatásait saját bőrükön is érzik. Tudósok évek óta kongatják a vészharangot, hogy az utolsó pillanatban járunk, de még változtathatunk annak érdekében, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát.

Szakértők szerint visszaút már nincs, de ezen a ponton az emberiség még meg tudná állítani a klímaváltozást. Ahhoz azonban radikális lépésekre lenne szükség: jelentős mértékben kellene visszafogni a nagy cégek szennyezését és szén-dioxid-kibocsátását, át kellene gondolni az üzleti modelleket, amelyek ma arra serkentik a vásárlókat, hogy minél többet fogyasszanak. 

Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora év elején a Reggeliben mondta el, hogy radikális változás nélkül az évszázad második felében „nagyon-nagyon rossz lesz itt az élet”.

A CEU professzora minél több fiatalt látna vezető pozícióban, ugyanis ők érzik igazán a bőrükön a klímaváltozást. Az ő jövőjük forog kockán, ők azok, akik látni fogják a hatását annak is, ha sikerül megállítani az éghajlatváltozást, és annak is, ha nem.

Szoronganak és dühösek

A Pew Research Center 2021-ben, amerikai fiatalok körében végzett kutatása szerint az Y (más néven: ezredfordulós vagy milleniumi nemzedék) és a Z generáció tagjai a legelkötelezettebbek a klímaváltozás ügyében. Előbbi csoporthoz az 1981–1996 között születettek, a Z generációhoz pedig az 1996 és 2010 közöttiek tartoznak. 

A kutatás szerint a korábbi generációkhoz képest ők többet beszélnek arról, hogy tenni kellene valamit a változásért, több klímaváltozással kapcsolatos online tartalmat fogyasztanak, és ők azok, akik a legaktívabban bekapcsolódnak a klímaváltozás elleni harcba: önkéntes munkát vállalnak, tüntetnek, pénzt adományoznak.

És ők azok, akik a leginkább szoronganak a jövőjük miatt. 

A felmérés szerint a klímaváltozással kapcsolatos online tartalmak 10 Z generációsból csaknem 7-et töltenek el szorongással, az ezredfordulósok közül 10-ből 6-ot. Ehhez képest a korábbi generációk körében a felhasználók kevesebb mint felét érintik rosszul ezek a tartalmak.

A megkérdezett fiatalok azt is mondták: amikor éghajlatváltozással kapcsolatos tartalommal találkoznak az interneten, akkor egyrészt dühösek, amiért nem tesznek eleget az ügyért, másrészt motivációt is éreznek arra, hogy még több ismeretet szerezzenek a témában, ugyanakkor magabiztosak is abban, hogy még csökkenteni lehet a klímaváltozás hatásait.

„Az emberiségnek lőttek”

A klímaszorongás kihat arra is, hogy a fiatalok milyen magabiztossággal vállalnak manapság gyereket. A Climatic Change magazinban publikált, 2022-es kutatás szerint a 27 és 45 év közötti amerikaiak körülbelül 60 százaléka aggódik a gyerekvállalással járó ökológiai lábnyom miatt, és több mint 96 százalékuk nyugtalan amiatt, hogy milyen élet vár a gyerekére a jövőben.

„Sokan azt mondják, hogy még csak 16 vagyok, és nem kell ilyen dolgokon rágódnom. De a barátaimmal mi egy ketyegő óra árnyékában nőttünk fel” – mondta egy brooklyni lány a kutatásról hírt adó National Geographicnak.

Ugyanakkor a 16 és 25 év közötti fiatalok fele ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy „az emberiségnek lőttek” – erről a világ legrangosabb orvostudományi folyóiratában, a brit Lancetben publikált 2021-es tanulmány számolt be, amihez világszerte 10 ezer fiatalt kérdeztek meg. 

A válaszadók csaknem fele vallott arról, hogy alvásukra, tanulásukra és kikapcsolódásukra is hatással van, hogy a bolygó sorsa iránt aggódnak. Több mint 50 százalékuk érzett már szomorúságot, szorongást, dühöt és tehetetlenséget a klímaváltozás miatt, és érzett felelősséget abban, hogy idáig fajult a helyzet. 

A válaszadók nagy része gondolja továbbá úgy, hogy a jövő félelmetes, és hogy az emberek nem vigyáztak megfelelően a Földre.

„Megdöbbentünk, hogy valójában mennyire rémültek. A gyerekek számára ez személyes ügy. Úgy érzik, hogy amit a természettel teszünk, azt valójában velük tesszük” – értékelte az eredményeket a tanulmány vezető kutatója, Caroline Hickman pszichoterapeuta.

Az amerikai gyermekorvosok társasága már 2015-ben figyelmeztetett a klímaváltozás mentális és fizikai egészségre gyakorolt veszélyeire, hangsúlyozva: ha nem történik gyors és érdemi beavatkozás, az igazságtalan minden gyermekkel szemben.

A hazai fiatalok körében tapasztalt klímaszorongásról az UNICEF Magyarország készített kutatást tavaly júliusban. 13-25 éveseket kérdeztek, egyebek mellett kiderült:

• 90 százalék valamilyen mértékben szorong a klímaváltozás miatt;
• 33 százalék erőteljesen;
• 60 százalék rendszeresen, 15 százalék napi szinten foglalkozik a témával;
• félelmet, aggodalmat, dühöt és tehetetlenséget éreznek;
• a kilátások tekintetében csak 15 százalék optimista, több mint 50 százalék nem bízik benne, hogy lehet változtatni, 20 százalék pedig erősen pesszimista.

A kutatás eredményeit az RTL Híradó is feldolgozta:

A klímaszorongás olykor igazán extrém formában is jelentkezhet. Egy 2008-as eset szerint például egy 17 éves fiú kórházba került, miután nem akart vizet inni az országát sújtó aszály miatt. De jelentkezhet ennél kevésbé akut formában is, amikor egyszerűen csak a mindennapok részévé válik a bolygónkért való aggódás.

Egyik pillanatban a jegesmedvék kihalásáról beszélgetünk, a másikban meg arról, hogy az egyik ismerősünk mit posztolt a Snapchatre

– szemléltette a helyzet furcsaságát egy fiatal a Washington Postnak.

Egy fiatal számára ez természetesen megterhelő feladat is lehet, pláne, hogy sok esetben a klímaszorongás már a kiskorúakat is utoléri, akik sokkal szívesebben maradnának meg gyerekeknek, és aggódnának inkább azért, hogy épp milyen sorozatot nézzenek a Netflixen, vagy milyen szabadidős programot szervezzenek az osztálytársakkal.

Egy nevadai pszichiáter szerint a már-már világvégi állapotokat vizionáló hírek bénító hatással is lehetnek a fiatalokra, többen úgy érzik, hogy nem tudnak megbirkózni a probléma súlyával. 

Bizakodónak kellene lennem egy reménytelen helyzetben, erőteljesen fel kellene lépnem, és tennem kellene a fenntarthatóságért, miközben a természet összeomlik körülöttem

– foglalta össze páciensei gyakori érzéseit.

Mégis úgy tűnik, hogy azoknak van a legnagyobb hitük abban, hogy a klímakatasztrófa elkerülhető, akik a leginkább szoronganak emiatt. Részt vesznek az erről szóló online diskurzusban, és tesznek azért, hogy zöldebb, tudatosabb életet éljenek – jegyzi meg a Pew Research Center társigazgatója, Alec Tyson. 

Képesek akár bojkottálni is egy-egy terméket, márkát, ha úgy érzik, hogy politikai, társadalmi vagy környezetvédelmi szempontból számukra az nem vállalható.

Tüntetnek és tiktokoznak

A Z generáció tagjai már igazán fiatal korban elkezdtek az aktivizmus felé fordulni, számukra fontos ügyekben hajlamosak utcára vonulni, tüntetni, hallatni a hangjukat. Az egyik legismertebb klímavédelmi aktivista, Greta Thunberg mindössze 15 évesen tüntetett először a svéd parlament előtt, ami dominóeffektusként hatott a kortársaira. 

A fiataloknak lett egy jó okkal dühös példaképük, aki nem tűnik mesterkéltnek, hétköznapisága és manírmentessége pedig csak növelte a báját a fiatalok körében, magyarázta a BBC-nek egy londoni egyetemi oktató, Subir Sinha.

Sokan léptek a nyomdokaiba, világszerte csatlakoztak fiatalok a Péntek a jövőért (Friday for future) mozgalomhoz, ami az ökológiai és klímaválságra akarja felhívni a figyelmet, azonnali cselekvést sürgetve. Ráadásul a Z generáció már a közösségi média világába született bele, egy gombnyomásra vannak attól, hogy egy kis tudatossággal és jó érzékkel pillanatok alatt hallattassák a hangjukat a világ bármelyik pontján. 

Íme néhány példa

Az indiai Licypriya Kangujam mindössze tízévesen sikeresen kampányolt azért, hogy a Tádzs Mahal környékéről a hatóságok eltakarítsanak minden műanyag szemetet. 2022 júniusában transzparenst tartott a magasba India leglátogatottabb turistalátványossága előtt, a figyelemfelhívó fotó pedig akkora utat járt be az interneten, hogy a hatóságok 24 óra alatt mindent eltakarítottak.

Az idén 11 éves aktivistának közösségi oldalain óriási elérése van: Instagramon csaknem 22 ezren, Twitteren több mint 165 ezren követik, YouTube-on pedig több mint 38 ezer feliratkozója van.

Alapjogunk, hogy legyen tiszta levegő, amit belélegzünk, tiszta víz, amit megiszunk, és egy tiszta bolygó, ahol élünk

– vallja a több tízezer fiatalt megszólító Licypriya.  

A 27 éves, kenyai származású Elizabeth Wathuti is a környezettudatosságra nevelést tartja fontosnak. Eddig 30 ezer facsemetét ültetett el Kenyában, és beválasztották Afrika 100 legbefolyásosabb fiatalja közé.

A 26 éves Caulin Donaldson is kiveszi a részét: ő szemetet gyűjt Florida strandjairól. A TikTokon trashcaulin néven futó fiatalt már kétmillióan követik. Köztük sok fiatal is, és mint elárulta, kapott már olyan visszajelzést, hogy a gyerekek az ő hatására kezdtek el szemetet szedni.

Itthon is találni influenszereket, híres személyeket, akik ismertségüket és platformjaikat arra is használják, hogy a klímavédelemről beszéljenek. Gondoljunk csak Pumped Gabóra, aki már a Magyar Tudományos Akadémián is járt egy fenntarthatósági verseny népszerűsítése miatt. 

Nagyot szólt az is, amikor ledobta a ruháit a Fertő tóért, ahol a Mészáros Lőrinc cége által épített Fertő Part nevű nagyberuházás ellen tiltakozott, és a Fókusz kameráinak is elmondta, miért tartja fontosnak kiállni az ügy mellett.

A szintén számos fiatalt megszólító Puskás Peti is kétségtelenül a környezettudatosságra fókuszáló magyar celebek közé tartozik. Az X-Faktor zsűrije és a Való Világ műsorvezetője Instagram-oldalán vegán aktivistaként is definiálja magát, és számos posztját lehet nevelő célzatúként értelmezni.

Feleségével, Puskás-Dallos Bogival gyakran posztolnak arról, hogy termelői piacra járnak, a Woodapest Egyesület elnökeként pedig Budapest fásítására is odafigyel, az év végén például 38 fát ültettek az Andrássy úton. 

Egyre többen érzik tehát a bőrükön, hogy ha nem lesz változás, nem lesz elkerülhető a klímakatasztrófa, és tényleg „lőttek az emberiségnek”, már csak az a kérdés, hogy az ügy iránt nagy elköteleződést mutató fiatal generációban marad-e annyi erő hosszú távon, hogy véghez vigyék, amit elkezdtek. 

Nyitókép: Klímasztrájk az olasz Torinóban 2022. március 25-én / Fotó: Stefano Guidi/Getty Images