Élőhalott ló, szittyós boszorkány, kakáló farönk – összeszedtük a világ legbizarrabb karácsonyi szokásait

A karácsonyt ma már szinte az egész világon ünneplik vallástól, országtól, népcsoporttól függetlenül – ugyanakkor minden környéken más és más szokás szerint ünneplik. A bizarr hagyományokig nem kell egész földrészeket utaznunk, hozzánk viszonylag közel, Európában is jócskán akadnak érdekes, nem kimondottan szokványos tradíciók, amelyek nem új keletűek, jó részük az elmúlt évszázadokban vagy évezredekben alakult ki.

Ebben a cikkben összeszedtük a legbizarrabb karácsonyi hagyományokat, amelyek mellett a mi bevált magyar karácsonyi szokásaink szinte már unalmasnak mondhatók.

Wales és az élőhalott ló

A walesi kultúra mindig is babonákkal volt átitatott, ezért kevésbé meglepő, hogy – elsősorban a tagország déli részén – az emberek szívesen parádéznak egy élőholt lóval, hogy megünnepeljék az év legboldogabb időszakát. A kelta időkig visszanyúló hagyomány lényege, hogy fehér lepedőt leterítenek egy rúdra, aminek a végére egy lókoponyát tűznek. Ezzel bekopogtatnak a városlakók ajtaján, akik sokszor kitörő örömmel fogadják a lókoponyás vendégeket, máskor viszont igencsak megriasztja őket a meglehetősen viszolyogtató látvány.

A morbid figura hordozói ezután énekelnek a lónak, a többi résztvevőnek pedig szintén dalban kell válaszolniuk. A buli során a résztvevők végig esznek-isznak, jól érzik magukat, miközben meg is táncoltatják a Mari Lwyd névre keresztelt élőhalott lovat, aki vagy Szent Máriáról kapta a nevét, vagy egyszerűen Szürke Kancának fordítják. Hogy ez utóbbi elnevezés honnan jött, arról még vitatkoznak. 

Olaszország és a kétségbeesett karácsonyi boszorkány

Olaszországban a karácsonyt egyebek mellett egy borissza boszorkánnyal ünneplik. A babona szerint La Befana karácsony első napjáig a seprűjén repülve járja az országot, hogy megtalálja a kis Jézust. Vízkereszt reggelén, január 6-án a jó gyerekeknek apróbb ajándékokat osztogat, a rosszaknak pedig szenet visz. La Befanát úgy várják a gyerekek, hogy egy pohár bort és némi kolbászt hagynak a kályha közelében. 

A néphit szerint az idős hölgy visszautasította a Három Királyok meghívását, hogy legyen szemtanúja Krisztus születésének, azóta ezt a hibáját próbálja kijavítani, és rendületlenül keresi a kis Jézust egészen december 25-ig. Olaszországban ez idő tájt sokan beöltöznek csúf boszorkánynak, ami meglehetősen idegen a német vagy akár a magyar karácsonyi szokásoktól.

Katalónia és a kakáló farönk

A katalán régió két igazán érdekes karácsonyi hagyománnyal is rendelkezik, és valamilyen bizarr oknál fogva mindkettő a székletürítéshez kapcsolódik. Kezdjük az elsővel, a Tió de Nadallal. A Tió de Nadal lényegében egy rönk, amit a családok jellemzően az ünnepi asztal környékén vagy egyenesen rajta tartanak egész decemberben. A babona szerint ha a gyerelel finom falatokkal etetik, betakarják takaróval, és gondozzák a rönköt, annak karácsonykor meglesz az eredménye.

A babona innen lesz igazán fura, karácsony első napján ugyanis botokkal addig kell ütni a rönköt, amíg az el nem kezdi kiüríteni a béltartalmát – ami, ha rendesen etettük és szerettük egész decemberben, nem más, mint rengeteg ajándék.

A második, talán ennél is furább ürítésről szóló tradíciója a régiónak, hogy a klasszikus betlehemezést feldobják egy új elemmel, egy nadrágját letoló, szabadban ürítő alakkal. Ezt a karaktert caganernek, vagyis kakálónak hívják. A caganer túlzás nélkül az egyik legnagyobb katalán kincs, hatalmas hagyománya van karácsonykor, Barcelona ebben az időben tele van ürítő figurákkal, sokszor celebekről, sportolókról is mintáznak ilyen díszeket. A Barcelona nagy riválisa, a Real Madrid egykori klasszis kapusáról, Iker Casillasról is mintáztak saját caganert.

Ukrajna és a karácsonyi pók

Ukrajnában érdekes módon karácsonykor sok fán látni pókokat, pókhálókat. Persze ma már dísz formájában kerülnek a hálószövők a fákra, de egy legenda szerint nem mindig volt ez így. Az ukrán népmese szerint egy nagyon szegény özvegyasszony karácsony előtt elültetett egy fenyőtobozt, ami csodák csodájára fenyőfává cseperedett. Díszekre a családnak nem maradt pénze, így az otthonukban csak az üres fa állt karácsonykor. Másnap reggel, az ünnep első napján, amikor felkeltek, meglepve tapasztalták, hogy a pókok körbeszőtték a fát.

A sűrű pókhálóra úgy esett a beszűrődő fény, hogy az néhol ezüstnek, néhol aranynak látszott, így lett a családnak végül feldíszített karácsonyfája. Ma már sok ukrán háztartásban raknak pókot a karácsonyfára, emléket állítva ezzel a népmesének.

Izland és a nagyon bizarr karácsonyi koboldok

Az izlandi gyerekek nemcsak a Mikulást kapják meg a karácsonyi ünnepek alkalmával, hanem 13 huncut trollt is, akik a karácsony előtti hetekben kóborolnak az országban, hogy a jó gyerekeknek kisebb ajándékokat hozzanak, a rosszaknak viszont rothadó krumplit hagyjanak hátra. Hasonlóan a mi mikulásvárásunkhoz Izlandon is az ablakba teszik a gyerekek a cipőjüket, hogy megkapják, amit érdemelnek.

Ezek a kis lények rendszerint kifejezetten ijesztően vannak ábrázolva, és a nevük sem épp megnyugtató.

Minden koboldnak külön személyisége van, ott van például Ajtószagló, Kanálnyalogató, Kolbászlopó, Gyertyalopó, Túrófaló és a baljós nevű Ablakkukucskáló is. Ízelítőül így ábrázolják Gyertyalopót, Kolbászlopót és Túrófalót:

Nyitókép: Instagram