Levélben fakadt ki a félrelépő férj: Nem akartam megcsalni a feleségemet. De a gyerekvállalás tönkretette a szexuális életünket!

A DailyMailben osztotta meg gondolatait az a férfi, aki felvállalta: sorozatosan megcsalta feleségét. 

Mint írta: a gyermekvállalás elvileg a házasélet csúcspontja, azonban feltette a kérdést: 20 év házassággal a háta mögött, két lánygyermek apjaként vajon szerencsésnek érzi-e magát, amiért párból szülőkké váltak?

Röviden: nem. Megdöbbentő ezt mondani? Igen, teljes mértékben. De van még valami: az igazság az, hogy mélyen legbelül nem hiszem, hogy bármelyik férfi is szeretné elcserélni a párkapcsolat mámorító napjait a családi életre

– fogalmaz. Hozzáteszi: ki tagadná, hogy a gyerekek stresszt és viszályt hoznak egy kapcsolatba? Ráadásul a szülői lét a korábban szerető párokat a legjobb esetben kimerült harcostársakká, a legrosszabb esetben pedig ellenfelekké változtatja.

Szerinte „ez különösen a házasság azon területére nézve jelent katasztrófát, amelyet sok férfi a legfontosabbnak tart: a szexuális életre”. Ezért nem lepődött meg, amikor egy brit műsorvezető a héten bevallotta: szerinte 30 éves házassága sikerének titka az, hogy nincsen gyerekük. 

„Biztos vagyok benne, hogy nem én vagyok az egyetlen férj és apa, aki némán rázza a fejét az érem másik oldalának hallatán. Nevezetesen az olyan kapcsolaton, amelyet a gyerekek annyira korlátoznak, hogy a házastársak kapcsolata végül nem lesz sokkal több, mint az üzleti partnereké (ráadásul gyakran inkább harcoló feleké)” – írja. Az apa meg van győződve róla, hogy nem ő az egyetlen férfi, aki ezek miatt eltévelyedett, vagy legalább késztetést érzett erre. 

Húsz éve vagyok házas, és az elmúlt öt év alatt számos viszonyom és kalandom volt

– szögezi le. Hozzáteszi: nyugodtan fel lehet ezen háborodni, de nem bánta meg, amit tett. Arra is választ ad, hogy negyvenes évei közepén, sikeres HR-karrierrel a háta mögött hogyan ússza meg mindezt:

Nos, a feleségem már így is alig érdeklődik irántam, így nem igazán nehéz eltitkolni előle a dolgokat.

Feleleveníti, hogy helyzetük nem volt mindig ilyen sivár, mély szerelmet érzett felesége iránt, és feltett szándéka volt, hogy hűséges marad. 

„Tizenéves korom végén és húszas éveim elején néhány nem túl komoly kapcsolaton estem túl, utána beleszerettem a feleségembe, és négy év együttlét után összeházasodtunk. Eleinte minden nagyszerű volt. Sok közös volt bennünk, élveztük az együtt töltött időt, és nagyszerű szexuális életünk volt, mindennap szeretkeztünk. A szex vele volt a legjobb, és mindig olyan érzéssel töltött el, olyan elégedett voltam, hogy az egész világgal meg tudtam volna küzdeni. A házasságkötésünk után egy éven belül megérkezett a legidősebb lányunk, és két évvel később már négytagú család lettünk” – festette fel a kezdeti időket a férfi. A két lány nevelése alaposan megváltoztatta, kezdetben jó irányba. Sokkal türelmesebb és toleránsabb lett, és tudta, hogy a gyerekeit és a feleségét kell az első helyre sorolnia, amit szavai szerint boldogan meg is tett. 

Ugyanakkor a felesége is megváltozott, olyan irányba, ami viszont nem nyerte el a tetszését.

Hirtelen az a nő, akire vágytam, és aki korábban is vágyott rám, alig akart hozzám érni. Ha megpróbáltam kezdeményezni a szexet, akkor elhúzódott, vagy azt mondta, hogy fáradt. Ettől feldúlt és frusztrált lettem.

Kiderült, hogy a gyerekneveléssel kapcsolatban is más nézeteket vallanak. „Én úgy gondoltam, hogy nekik kell beilleszkedniük az életünkbe, nem pedig fordítva. Őt viszont jobban érdekelték az anya-baba csoportok és az úszásoktatás, mint mi vagy én. Négy évvel az esküvőnk után volt egy kétéves gyerekünk, egy kisbabánk és egy nemlétező szexuális életünk” – panaszolta a férfi.

A panaszok áradata nem állt meg, a férfi szerint felesége korábban igyekezett elcsábítani őt, sminkelt, megcsinálta a haját, a gyerekek érkezése után azonban 

minden erőfeszítése elmaradt. Nap mint nap bő pólóban és melegítőnadrágban volt. Ha őszinte akarok lenni, becsapva és megfosztva éreztem magam.

Amikor a férfi azt javasolta, hogy menjenek el randevúzni, a nő állítólag fáradtságra hivatkozva hárította el a meghívást. A férj felajánlotta, hogy bébiszittert fizet, azt is, hogy nyaralni viszi a nejét, és azt is tudtára adta, hogy a nő nyugodtan csökkentheti a munkaidejét, ha túl stresszesnek érzi az életét – de állítólag nem történt változás. Hamarosan már vitákban került elő, hogy nincs minden rendben köztük, és szerinte „ha a nőknek nehéz beszélni a szexuális életükkel kapcsolatos problémákról, akkor a férfiaknak pláne nehéz.”

Eközben nehezményezte, hogy házimunkákat kellett végeznie, illetve segítenie kellett a gyerekek körüli teendőkben. 

Az ember elvárja, hogy ezeket a dolgokat a családi élet részeként tegye meg, és ha kielégítő szexuális életet él, nem bánja. De nekem nem volt szexuális életem, és ez nagyon is zavart

– vetette fel a férfi, aki remélte, hogy a dolgok javulni fognak, ha a gyerekek nagyobbak lesznek. Nem így történt. A férj harmincas évei közepén ráeszmélt, hogy még mindig fiatal, fitt és jóképű.

A szexuális fénykoromban voltam, de nem kaptam szexet

– fogalmazott. Aztán egy éjjel, egy újabb hálószobai visszautasítás után számot vetett.

„Nem a frusztráció volt az önmegtartóztatás egyetlen mellékhatása, úgy éreztem, hogy egyre inkább elszakadtam a feleségemtől. Ez tette lehetővé, hogy a megcsalás gondolatával úgy foglalkozzak, ahogyan azt nem tettem volna, ha intim kapcsolatban vagyunk” – elevenítette fel. Végül arra jutott, hogy találhatna valaki mást, aki kielégíti igényeit.

Elment munkahelyi italozásokra, gyakrabban eljárt kollégáival, a bárokban pedig nőkkel ismerkedett. Eleinte ugyan bűntudata volt, de imádott flörtölni, ahogy fogalmaz, újra megtapasztalta a hajsza izgalmát. Próbált nem továbblépni, de elkapta a gépszíj. Külön telefont tartott, és próbált családjával olyan helyeken sétálni, ahol nem ismerhetik fel, új ruháit pedig az irodájában tartotta. Önbizalma és szexuális energiája visszatért. 

Otthon is megváltoztak a dolgok: már nem voltam annyira frusztrált a feleségemmel, és nem voltam annyira rászorulva. Türelmesebb voltam vele, valójában jobb férj voltam, de óvatosabb is voltam, hogy mit mondok. Jobb apa is lettem egyszerűen azért, mert a szexuális igényeim kielégültek.

A dolgok akkor változtak meg igazán, amikor új munkahelye lett. A jegygyűrűjét a zsebében tartva egyedülálló férfinak mutatta magát, az emberek csak akkor tudták meg, hogy házas, ha rákérdeztek. Megismerkedett egy tíz évvel fiatalabb kolléganőjével, aki iránt testileg lángra lobbant. Eljártak vacsorázni.

Mielőtt a dolgok tovább haladtak volna, elmondtam neki, hogy házas vagyok, gyerekekkel; azt akartam, hogy ennek tudatában menjen bele a dolgokba. A szeme sem rebbent.

Munka után minden nap találkoztak és szeretkeztek, egyszer egy izgalmas éjszakát töltöttek egy szállodában. Feleségének a férfi azt mondta, egy barátjánál alszik. A viszony 3 hónapig tartott, a férfi vetett véget neki, mert a nő elkezdett komolyabb érzelmeket táplálni iránta.

Nem telt el sok idő, és megkerestem egy fitneszedzőt, akit az Instagramon ismertem meg. Ő 32 éves volt, és északon élt, messze a saját otthonomtól. Egy hétvége alatt három forró éjszakán át szexeltünk.

Azóta több nővel is kapcsolata volt, de mindig csak annyi ideig, hogy partnerei ne tudjanak érzelmileg elköteleződni mellette. 

Egy kicsit küzdök a bűntudattal, mert a megcsalás rossz. De a feleségem ugyanolyan bűnös, mint én, amiért hagyom, hogy a dolgok kicsússzanak a kezemből.

Feleségével tanácsadásra is elmentek, neje pedig az egyik ülésen megkérdezte, hogy miért olyan fontos párja számára a szex. „Meg akartam kérdezni tőle, hogy miért fontos neki a légzés” – kommentálta a férfi.

Mindennek ellenére a levél írója még hisz a házassági fogadalomban, különösen, ha gyerekekről van szó. Nem akar elválni, legfőképpen azért, hogy ne csak bizonyos időközönként láthassa lányait. Levelét így zárta:

A hűtlenség az én megküzdési mechanizmusom, ha úgy tetszik. Nem vagyok arrogáns, csak olyan vagyok, mint több millió apa, akik szexmentes kapcsolatokban ragadtak, és akik rövid távú viszonyokra támaszkodnak, hogy fenntartsák a szexuális élet valamilyen látszatát. Többen vagyunk, mint gondolnád…
 

Nyitókép: Getty Images