A Gru 3-ban még mindig ott tombol a minyonok lendülete?

Jelentjük, hogy az elmúlt években mi sem tudtuk kizárni az életünkből a minyonokat. Mindenhova beférkőztek, a mobilunkon játszottunk velük az unalmas egyetemi óráinkon, Agnes jutott eszünkbe akárhányszor giga cukor mennyiséget vittünk be a szervezetünkbe és egy életre megutáltuk Pharell Williams Happy című számát.

A „grúság” összes részlete beépült tehát az emberek mindennapjaiba, amit szinte nem is vettünk észre, annyira evidens volt mindegyik. Persze, mi azon kevesek közé tartoztunk, akik csak a kis sárga minyonoktól totál kiégtünk, és már bőven elég volt belőlük, azonban Gru és az örökbe fogadott lányai kapcsolata, majd a második részben behozott szerelmi szál, totál levett minket a lábunkról.

Erre az erős alapra érkezett meg szinte a semmiből a harmadik fejezet, amiről mi konkrétan lemaradtunk: azt se tudtuk, hogy terveznek egy újabb folytatást, majd tessék, itt van!

Ez pedig nagyjából mindent el is mond a harmadik részről: egy erős két rész utáni teljesen felesleges folytatás. Szomorú ezt leírni, de sajnos ebben a történetben valószínűleg már nem volt annyi kraft, hogy újra megtöltsenek vele egy egészestés mesefilmet.

Történt mindez úgy, hogy az újonnan behozott főgonosz – és jelenlegi legnagyobb ellenfél – egy igazán vicces fazon (Balthazar Bratt), aki ráadásul visszahoz minden giccset, gaget, és bulis dalt a ’80-as évekből. Konkrétan zseniális az a nyitójelenet, amikor Michael Jackson Bad című dalára lop el egy óriási gyémántot egy hajóról. Imádtuk!

És egy-egy ilyen jelenet tagadhatatlanul előfordul a mese közben, mégis inkább erőlködés szaga van az egésznek. Kezdjük ott, hogy behozzák a világ legelcsépeltebb „csavarját” a cselekménybe: kiderül, hogy az imádott Gru-nak van egy ikertestvére, Dru. Elutaznak hozzá, jön az ismerkedés, az új helyszínek, az unikornis-vadászat és persze közben még Balthazart is le kell taszítani a gonoszság trónjáról.

Ha tova lendülünk – a felnőtt szempontból túlzottan is – elhasznált fordulatokon, a cselekmény alapvetően egy igazán akciódús és pörgős mesét ígér… na, ez az a pont, ahol mindenkit átvernek! A Gru 3 egyik legnagyobb problémája, hogy unalmas! Igazából az egész sztori érdektelen, és nem tehettünk róla, de inkább a régi részeken merengtünk közben, meg persze azon is, hogy a mellettünk ülő kicsi unokatesóink kellő mennyiségű üdítőt és popcornt fogyasszanak.

Persze, utólagos közvéleménykutatást tartva, ez a folytatás lehet, hogy csak a felnőtteknek lesz csalódás, ugyanis a kicsik igazi lelkesedéssel és cukortól túltengve magyarázták, hogy ezt a részt szerették a legjobban… Nem igazán értettük, hogy mire fel pörögnek ennyire, de legyen annyi elég: a gyerekek még mindig szeretnek ebben a világban tobzódni, mi felnőttek pedig értük igazán kibírhatjuk, hogy Grúval és a lányokkal töltsük a szabadidőnket!
 

Forgalmazó: UIP-Duna Film