Csupán tízből két fideszes fél attól, hogy Magyarország belesodródhat az orosz-ukrán háborúba

Tizenegy százalékkal kevesebben félnek attól, hogy Magyarország belesodródhat az orosz-ukrán háborúba, mint egy évvel korábban – derült ki a Publicus Intézet közvélemény-kutatásából, amit a Népszava megbízásából készített.

A felmérés szerint abban is egyre kevesebben hisznek, hogy a Magyar Honvédség jelenlegi állapotában képes lenne a NATO nélkül, egyedül is megvédeni az országot egy támadás esetén. Csupán 4 százalék bízik ennyire a magyar haderőben, miközben 2023. júliusában még ennek aránya 7 százalék volt. A kutatásból egyebek mellett a következők derültek ki:

• arra a kérdésre, hogy „lát-e esélyt arra a jelenlegi helyzetben, hogy a NATO-t támadás éri Oroszország felől, így Magyarország mint NATO tag belesodródik a konfliktusba”, most 22 százalék felelt igennel, a tavalyi 33-mal szemben. Még a kormánypártiak 23 százaléka sem tartja ezt most valós forgatókönyvnek, pedig korábban még bő harmaduk vélekedett így;
• tavaly a Fidesz-KDNP szavazóinak 14 százaléka gondolta, hogy Magyarország nem szorulna a NATO segítségére, most már csak 9 százalékuk vélekedik így;
• ennek ellenére 27-ről 33 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a honvédség harci, védelmi képessége erősebb lett a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest. Ebben a kérdésben nagy különbség mutatkozik a pártpreferenciák terén, hiszen míg a kormánypártiak 57 százaléka szerint erősödött a magyar haderő, az ellenzéki szavazók mindössze 19, a Tisza párt híveinek 18, a pártnélküliek 27 százaléka ért ezzel egyet;
• jóformán ugyanannyian vannak azok, akik szerint szükség lenne növelni a honvédség létszámát, mint azok, akik szerint nem (43, illetve 42 százalék);
• a kormányzati üzenetek ellenére még a fideszesek körében is 66-ról 57 százalékra csökkent a nagyobb hadsereget kívánók aránya;
• a magyarok 83 százaléka határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy gondolkozott-e már azon, hogy elmegy profi katonának, vagy önkéntes tartalékosnak a magyar hadseregbe. A lap szerint a kormány „Irány a sereg” toborzóplakát-kampányának kudarca különösen látványos a tavalyi számok fényében, hiszen akkor még nem 1, hanem 4 százaléka érdeklődött a hadsereghez való csatlakozás iránt;
• 63 százalék mondta, hogy nem, vagy inkább nem harcolna, ha lenne egy háború, amiben Magyarország is érintett. Ha Magyarország támadna meg egy országot, ebben az esetben az emberek csupán 8 százaléka csatlakozna a sereghez, és amennyiben hazánkat támadnák meg, ez az arány 26 százalék;
• a magyarok többsége (68 százalék) most is belépne a NATO-ba, ha újból népszavazást tartanának a csatlakozásunktól. Ennek aránya a kormánypártiak körében viszont csak 48 százalék;
• a megkérdezettek 47 százaléka szerint Magyarországnak saját biztonsága szempontjából nem hasznos, hogy az EU és a NATO pénzzel és fegyverekkel támogatja Ukrajna honvédő háborúját.

Nyitókép: Résztvevők a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján végzett honvéd altisztek eskütételi ünnepségén a budapesti Hősök terén 2024. július 13-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI