Kezdődik a szúnyoggyérítés, sokan a kertjükbe sem tudnak kimenni

Budapesten a III., a IV., a XIII., a XXI., a XXII. és a XXIII. kerületben, valamint végig a Duna mentén, azaz a Szigetközben, Komáromnál, a Dunakanyar településein, a Csepel-sziget, Dunaújváros, Szekszárd, Baja és Mohács térségében lépnek fel kémiai módszerrel a vérszívók ellen. Kezelések lesznek több Rába menti településen, Sopron környékén, Bács-Kiskun és Zala megye több településén, valamint a Velencei-tó és a Tisza-tó körüli helységekben.

Az árhullámot követő fokozott szúnyogártalom miatt az országos tisztifőorvos több településen is engedélyezte a légi kémiai szúnyoggyérítést, ezért a napokban a Szigetközben repülőről végeznek kémiai szúnyoggyérítést. A szúnyoggyérítés pontos ütemezése megtalálható a katasztrófavédelem weboldalán.

A Dunán, valamint a Rábán levonult árhullám nagy kiterjedésű csípőszúnyog-tenyészőhelyeket hozott létre, amelyeken tömegesen fejlődnek az ártéri szúnyogfajok. Ahol erre lehetőség nyílik, a szakemberek a lárvák ellen biológiai módszerrel lépnek fel, de a természetvédelmi területeken ez nem lehetséges, ezért egyes térségekben mostanra jelentős szúnyogártalom alakult ki.

A Szigetközben 55 településen légi gyérítés lesz, Budapesten és 267 településen pedig a települések lakott területein földi permetezéssel lépnek fel a vérszívók ellen a szakemberek. Az alkalmazott készítmény az alacsony dózisnak köszönhetően csak az érzékenyebb rovarokat pusztítja el, emberekre, háziállatokra nem jelent veszélyt.

Jelenleg a legnagyobb ártalmat az árterületeken kifejlődő szúnyogok okozzák, de sok faj számára a lakókörnyezetünkben összegyűlt vizek jelentenek ideális élőhelyet. A ház körül kialakult csípőszúnyog-tenyészőhelyek felszámolását ne mulasszuk el – hívja fel a figyelmet Mukics Dániel tűzoltó alezredes, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának szóvivője.

Rengetegen panaszkodnak a szúnyogokra

A Facebook csoportokat országszerte elárasztották a szúnyogokkal kapcsolatos bejegyzések, sokan arra panaszkodnak, hogy nem tudják használni a kertjeiket, annyi a szúnyog idén. Egy Pest megyei település csoportjában például ezt írták:

„Nekem olyan érzésem van, hogy a múlt heti gyérítés óta még rosszabb lett a helyzet. Szúnyogriasztó spray-vel fújom magam a kertben, de pont semmit nem ér.”

Vas megyében sem jobb a helyzet:

„Ha ezer szúnyog nem csípett meg április óta, akkor egy sem. A bögölycsípés jobban fáj, véresre tud harapni az a dög. Én be tudok menekülni a házba, amikor nem bírom tovább, és lekezelem a sok égő-sajgó puklit. A lovaim április óta tűrik kint 0-24-ben. Gyötrelem lehet nekik. Iszonyat pénzt elköltöttem már a vérszívó rovarok elleni védekezésre, de olyan invázió van, amivel képtelenség felvenni a harcot. Azon gondolkodom, hogy kerül, amibe kerül, menteném a lovaimat olyan helyre, ahol átvészelhetik ezt az inváziót. A sírás kerülget, ilyen durva helyzet még sose volt.”

Sokan kisgyermekeik arcán, testén látható rengeteg csípésről tettek fel fotót, a következő megjegyzéssel: 

10 perc a kertben este 8-kor. Szánalmas, hogy a kertesházban nem lehet használni a kertet 

– írta egyikük.

Egy másik elkeseredett édesanya a következőket írta: „Isten lássa a lelkem, nem akarok én senkinek, semminek rosszat, de mindenki tegye a szívére a kezét, ez normális dolog, hogy se nappal, se éjszaka nem lehet kint lenni a gyerekkel az udvarban, az utcán, mert a szúnyogcsípéstől így néz ki? Tényleg többet ér egy rovar élete, mint egy ember?”

A katasztrófavédelem oldalán azt írják, mi magunk is sokat tehetünk a kevesebb szúnyog érdekében, például a pangó vizeket szüntessük meg környezetünkben. Erről bővebb információk itt találhatók, a szúnyogok által terjesztett betegségekről pedig itt találunk bővebb információkat. 

Nyitókép: pexels.com