Magyarországon a legalacsonyabb a hírekbe vetett bizalom

A világ lakosságának több mint felét kitevő 47 ország közül Magyarországon és Görögországban a legalacsonyabb a hírekbe vetett általános bizalom – derül ki az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Intézet 2024-es digitálismédia-jelentéséből.

A szervezet 13. alkalommal publikálta éves médiariportját, amely 47 országból csaknem 100 ezer ember bevonásával készült el. A jelentés részletes képet ad a globális hírfogyasztási trendek változásairól és arról, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe a médiavállalatok a világ különböző pontjain. Az adatfelvételt a YouGov brit piackutató cég végezte online kérdőív segítségével 2024. január végén/február elején.

A többséghez továbbra is a közösségi médián keresztül jutnak el a hírek

„Az idei jelentés egy olyan időszakban készült, amikor a világ lakosságának mintegy fele a nemzeti és regionális választásokon járul az urnákhoz, eközben Ukrajnában és Gázában továbbra is háborúk dúlnak. Ezekben a nehéz időkben a pontos, független újságírás minden korábbinál fontosabb, ugyanakkor a felmérésben szereplő országok többségében a hírmédiát egyre nagyobb kihívás elé állítja a növekvő félretájékoztatás, a dezinformáció, az alacsony bizalom, a politikusok támadásai és a bizonytalan üzleti környezet” – foglalja össze a média helyzetét Nic Newman, a Reuters Institute kutatója, a Digital News Report vezető szerzője.

Megjegyezte, a sajtótermékek a növekvő költségek, a csökkenő reklámbevételek és a közösségi médiából származó forgalom erőteljes visszaesése miatt gyakran elbocsátásokra és egyéb megszorításokra kényszerülnek, vagy teljesen be kell zárniuk. „A világ egyes részein ezek a gazdasági kihívások még nehezebbé tették a médiumok számára, hogy ellenálljanak az üzleti körök és a kormányok nyomásának, akik befolyásolni akarják a tudósításokat és irányítani a narratívákat” – tette hozzá Newman.

A szerzők szerint 

a válság már jó ideje tart, de a helyzetet csak súlyosbította a technológiai óriáscégek növekvő befolyása, beleértve a közösségi médiát, a keresőmotorokat és a videós platformokat. 

Azt írjak, ma már rengetegen tájékozódnak ezekről a platformokról, és ennek az eltolódásnak nemcsak a médiára, hanem a társadalmainkra is komoly hatása van. A helyzetet tovább bonyolítja a mesterséges intelligencia (MI) rohamléptékű fejlődése, ami alapjaiban változtathatja meg az újságírás fogalmát és a médiafogyasztás módjait is. A jelentés legfontosabb megállapításait pontokba szedve mutatjuk be.

• A többséghez továbbra is a közösségi médián keresztül jutnak el a hírek. Az összes piacon a válaszadóknak csak mintegy ötöde (22 százalék) tekint a hírportálokra elsődleges hírforrásként, ez 10 százalékpontos csökkenés 2018-hoz képest.
• Ennek ellenére számos országban, különösen Európán és az Egyesült Államokon kívül egyre kevesebben tájékozódnak a Facebookról, az elmúlt egy évben 4 százalékkal esett vissza a hírfogyasztás minden vizsgált államban.
• A videós tartalmak egyre fontosabb hírforrássá válnak, különösen a fiatalabbak körében. A YouTube-ot az emberek majdnem egyharmada (31 százalék) használja tájékozódásra, de jön fel a TikTok is: a kínai platform most először előzte meg (13 százalék) a Twitterként megismert, immáron X néven futó közösségi oldalt (10 százalék).
• Az adatok azt mutatják, hogy megtorpanni látszik azok aránya, akik hajlandók fizetni a tájékozódásért: még a 20 leggazdagabb országban is mindössze a válaszadók 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy évben fizetett bármilyen online hírért.  
• A fiatalabb, magasan képzett közönséget vonzzák a podcastok, de összességében még ez a formátum kisebbségben van: 20 országban alig több, mint a válaszadók egyharmada (35 százalék) hallgat havonta ilyen tartalmakat, és csak 13 százalékuk követ közélettel kapcsolatos műsort.
• Noha a választások néhány országban tájékozódásra ösztönözték az embereket, az általános trend ennek éppen ellenkezője. A hírek iránti érdeklődés Argentínában a 2017-es 77 százalékról mára 45 százalékra esett vissza, az Egyesült Királyságban pedig 2015 óta a felére csökkent.

Ez összefügg azzal, hogy sokan tudatosan tartják magukat távol a nagyvilág történéseitől: globálisan tízből csaknem négy ember (39 százalék) mondta azt, hogy néha vagy gyakran kerüli a híreket, míg ennek aránya 2017-ben még csak 29 százalék volt. A jelentés szerzői szerint ennek hátterében az áll, hogy sokan túlságosan nyomasztónak, lehangolónak tartják a híreket, amihez az ukrajnai és közel-keleti háborúk is hozzájárulhattak.

Ott volt a világjárvány, most meg a háborúk. Természetes reakció, hogy az emberek elfordulnak a hírektől, akár a mentális egészségük megőrzésének érdekében

– kommentálta a jelentés eredményeit Nic Newman a BBC Newsnak.

Hozzátette: akik úgy döntenek, hogy tudatosan kerülik a híreket, azok gyakran azért teszik ezt, mert „tehetetlennek” érzik magukat. Úgy látják, hogy nincs befolyásuk a világban zajló eseményekre, ezért inkább nem is foglalkoznak velük. Vannak, akiket egyre inkább „túlterhel” a rájuk zúduló hírek volumene – az így vélekedők aránya 2019 óta jelentősen, 11 százalékponttal nőtt. De olyanok is akadnak, akik éppen unalmasnak vagy repetitívnek tartják a híreket, ezért nem olvassák azokat.  

A mesterséges intelligencia tényleg szöget üthet az újságírás koporsójába?  

A jelentés másik érdekes aspektusa, hogy idén előszőr azt is megvizsgálták, milyen fenyegetést jelent a mesterséges intelligencia az újságírásra. A chatbotokat ugyanis sok más mellett hírkeresésre, sőt hírkészítésre is lehet használni, és egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy nemsokára egyre ritkábban fogják felkeresni a hagyományos hírportálokat az olvasók.

Ide kapcsolódik, hogy áprilisban amerikai lapok pert indítottak a ChatGPT-t készítő OpenAI és a Microsoft ellen. A kiadók ugyanis azt állítják, hogy a techcégek szerzői jogi oltalom alatt álló több millió cikket használtak fel bármilyen engedély vagy ellentételezés nélkül ahhoz, hogy segítségükkel fejlesszék a chatbotok képességeit.

Ahogy más szakmákban, úgy az újságírók között is akadnak, akik tartanak attól, hogy idővel elveheti a munkájukat a mesterséges intelligencia. A Google tavaly nyáron bemutatott egy MI-alapú eszközt, amely híreket készíthet a legnagyobb amerikai lapoknak, köztük a The New York Timesnak, a The Washington Postnak és a The Wall Street Journalnak. 

A jelentés szerint viszont az emberek többségének nem tetszene, ha gép írná az újságot, különösen az olyan érzékeny témák esetében, mint a politika vagy a bűnügy. 

A felmérés szerint az amerikai válaszadók 52, az európai megkérdezettek 47 százaléka mondta azt, hogy kényelmetlenül érezné magát, ha a híreket főként MI-vel állítanák elő. Az emberek viszont azzal már valamennyire kibékülnének, ha az újságírók csak segédeszközként használnák ezeket, itt már csak 26-30 százalékos az elutasítók aránya az említett régiókban.

A magyarok bíznak legkevésbé a hírekben

A jelentés külön kitér arra, hogy Magyarországon milyen alacsony a médiába vetett általános bizalom: pusztán a megkérdezettek 23 százaléka bízik a hírekben, miközben ennek átlagos aránya globálisan 40 százalék. Ez pedig azt jelenti, hogy

a vizsgált 47 ország közül Magyarország az utolsó helyen szerepel, pontosabban osztozik Görögországgal, ahol szintén 23 százalékos a hírekbe vetett bizalom.

Ezen a téren egyébként Finnországban áll a legjobban (69 százalék), míg az Egyesült Államokban (32 százalék), Franciaországban (31 százalék) és Argentínában (30 százalék) szintén kifejezetten alacsony a bizalom, ami a jelentés szerzői szerint részben a magas fokú polarizációval magyarázható. Ebben közrejátszhat az is, hogy az álírektől, a félretájékoztatástól és a dezinformációtól is egyre többen tartanak. 

A hamis hírek miatt aggódók aránya immáron globálisan 59 százalék, ami 3 százalékpontos növekedés a tavalyi évhez képest. 

Ez az arány ráadásul néhány olyan országban volt a legmagasabb, ahol idén választásokat tartanak, köztük Dél-Afrikában (81 százalék), az Egyesült Államokban (72 százalék) és az Egyesült Királyságban (70 százalék). A legalacsonyabb pedig Norvégiában és Németországban volt (45, illetve 42 százalék).

Hogy mennyire tartanak az emberek megbízhatónak egy hírportált, azt a jelentés szerint négy fő tényező befolyásolja: 

• az újságírás színvonala, 
• átláthatóság és nyitottság, 
• az elfogulatlanság 
• és a tisztességes médiareprezentáció (miként mutatja be, ábrázolja a sajtó a különböző embereket, csoportokat, eseményeket). 

Ebben pedig nincs nagy különbség az egyes országok, korcsoportok és politikai nézetek között.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a kihívások nem egyenlő mértékűek az országok között. Miközben az újságírás összességében nehézségekkel küzd, a világ egyes részein a hírmédia továbbra is nyereséges, független és az emberek szemében megbízható. A szerzők szerint ezek az eredmények egyértelmű iránymutatást adhatnak a médiavállalatoknak arra vonatkozóan, hogy miként lehet nagyobb bizalmat építeni. 

Az emberek többsége pontos, tisztességes híreket szeretne olvasni, és azt szeretné, ha a sajtótermékek elkerülnék a szenzációhajhászást, nyitottak lennének és beismernék, ha hibáznak. 

Így értékelik a magyar médiahelyzetet

A viharos 2022-es év után az az év sokkal nyugodtabb volt a magyar médiapiacon. A független médiára nehezedő politikai nyomás azonban tovább nőtt, ami a „Magyarország szuverenitásának védelmében” hozott új szabályozásban csúcsosodott ki, ami súlyos hatással lehet a médiaszabadságra – olvasható a jelentés hazánkra vonatkozó részében.

Aki uralja egy adott ország médiáját, az eldönti, hogy ki uralja az adott ország gondolkodását és ezen keresztül ki uralja az adott országot 

– idézik Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának elhíresült, januári MCC-konferencián mondott szavait.

Azt írják, noha a szuverenitásvédelmi törvény nem kifejezetten a médiát korlátozza, kritikusai szerint súlyosan sértheti a sajtószabadságot. A nemzetközi médiaszabadsággal foglalkozó szervezetek is arra figyelmeztettek, hogy bár a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nincs jogköre szankciók kiszabására, könnyen zaklathatja és megbélyegezni a sajtótermékeket, újságírókat.

A jelentéstevők kitérnek arra is, hogy 2023-ban a magyar hatóságok megkezdték a vitatott „gyermekvédelmi törvény” végrehajtását, amely tiltja a homoszexualitás népszerűsítését és ábrázolását kiskorúak számára. Megemlítik, hogy tavaly kizárták a 18 éven aluli látogatókat a World Press Photo kiállításról, mert a kormány szerint egy fotósorozat az LMBTQ embereket népszerűsítette. De felhozták azt is, hogy a Médiahatóság határozata szerint csak éjjel lehetett sugározni egy Pride-ot beharangozó kisfilmet, ami miatt korábban közigazgatási pert indított az RTL Magyarország.

Az RTL a második legmegbízhatóbb hírforrás Magyarországon a vizsgált márkák közül

A magyarok 36 százaléka nézi hetente legalább egyszer az RTL Híradót, így továbbra is az RTL a leggyakrabban a használt offline hírforrás – derült ki a jelentésből. A magyar médiumok terén nem történt jelentős változás a tavalyi felmérés óta: a vizsgált sajtótermékek közül a HVG-ben, az RTL-ben és a Telexben bíznak a legtöbben, míg a legkevésbé a Blikket, a TV2-t és a közmédiát tartják hiteles hírforrásnak.

A jelentésből kiderül az is, hogy a magyar köztévé megbízhatósága kifejezetten alacsony, a megkérdezettek fele nem tartja hiteles hírforrásnak. Az online hírportálok közül a jelentés alapján az Indexet, a 24.hu-t, a Telexet és az Origót olvassák a legtöbben hetente. Az rtl.hu is bekerült a top 10-be, heti elérésben az idei listán a hetedik helyen végzett.

Nyitókép (illusztráció): Getty Images