Magyar civil választási jelentés: Szélsőségesen egyenlőtlen feltételek mellett zajlottak a választások

A magyar választási rendszer súlyos demokráciadeficittel küszködik, ismertette kedden a Magyar Helsinki Bizottság a választásokkal foglalkozó hazai szervezetek közös jelentését. A Magyar civil választási jelentés az európai parlamenti és önkormányzati választások feltételeit és lebonyolítási körülményeit elemezte, valamint közel ezer szavazatszámláló személyes tapasztalatait gyűjtötte be.

A 20k, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és az Unhack Democracy közös és magyar szervezetek által először végzett választási elemzésének legfontosabb megállapítása, hogy az elmúlt évtizedek rendszeres nemzetközi választási megfigyelői jelenléte, a nemzetközi demokratikus normákra és szerződéses kötelezettségekre hivatkozó ajánlások ellenére

a magyarországi választások számos ponton továbbra sem felelnek meg a demokratikus követelményeknek.

Az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) elmúlt tíz évben, három különböző választási megfigyelői missziója által tett összesen mintegy 100 ajánlás közül tíznél kevesebbet, a kiemelt fontosságú ajánlások közül pedig egyetlenegyet sem valósított meg Magyarország.

A jelentés legfőbb megállapításai:

• A választási jogszabályok kizárólag a kormánypártok által megszavazott módosításának időzítése alkotmányos aggályokat vet fel.
• A választási kampányt országos szinten a kormánypártok jelentős láthatósági fölénye jellemezte, amelyben jelentős volt az állami források aránya és harmadik szereplők résztvétele.  Az állam és a kormánypártok összefonódása különösen nagy anyagi fölényt biztosított a kormánypártoknak, ami jelentősen torzította a választópolgárok kiegyensúlyozott tájékozódását és a politikai versenyt.
• Önkormányzati szinten is több településen volt megfigyelhető a helyi erőforrások bevonása a kampányba a regnáló vezetés javára, továbbá egyes településeken a választóknak anyagi juttatással vagy annak ígéretével a választási eljárásban való részvételre buzdítása.
• A helyi, nemzetiségi és EP-választásokhoz kapcsolódó kampányköltéseknek nincs törvényi felső korlátja, és a kampányfinanszírozás továbbra is átláthatatlan.
• A választási és szavazatszámláló bizottságokra egyaránt jellemző, hogy választott tagjaikat politikai testület választja meg, a tagok ki- és megválasztásának szempontjai nem átláthatóak.
• Továbbra sincsenek biztosítva egyenlő feltételek a külföldön tartózkodó választók választójogának gyakorlására: a magyarországi lakcímmel rendelkezők csak külképviseleteken, míg magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak.
• Több településen bíróság állapította meg, hogy az önkormányzati egyéni választókerületek kialakítása jogsértően,  gyanú szerint valamelyik félnek előnyt biztosító módon történt.  
• A szuverenitásvédelmi törvénnyel felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal és a Büntető Törvénykönyvnek a választásokhoz kapcsolódó módosítása dermesztően hathat az alapvető jogaikat gyakorolni szándékozó polgárokra, civil szervezetekre és a médiára. Ez torzítja a demokratikus közéletet és közbeszédet.
• A kormánypártok kommunikációja igen hangsúlyosan, szinte kizárólagosan jelent meg a kormánypárti médiumokban. A közösségi médiában kormánypárti hirdetők a teljes ellenzéki oldal sokszorosát, európai szinten is kimagasló összeget költöttek hirdetésekre úgy, hogy abban a magyar aktuálpolitikai eseményeket a Fidesz narratívája szerint keretezik.
• Változatlanul fennálló jelenség a szavazatvásárlás, a választópolgárok szavazóhelyiséghez szállítása és a voksturizmus. Továbbra is előfordul a szavazók szavazatszámláló bizottsági tagok általi befolyásolása, különösen a mozgóurnás szavazás során az idősotthonokban.
• A magyar jogrendszerben az állampolgári választási megfigyelésre továbbra sincs jogi lehetőség. Az állampolgári választási megfigyelés tiltása egyrészt indokolatlan, másrészt a választásokba vetett közbizalmat gyengítheti. 

Nyitókép: Szavazatszámlálás az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban kialakított 7. szavazókörben, 2024. június 9-én – Fotó: MTI/Krizsán Csaba