Orbán Viktor: El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk

Június 4. a magyar nemzet elleni gyilkossági kísérlet napja, 104 évvel ezelőtt kegyetlen, irgalmatlan, igazságtalan diktátumot kaptunk a nyakunkba – mondta Orbán Viktor Geszten kedden, a felújított geszti Tisza-kastély átadóünnepségén.

Magyarok milliói váltak saját szülőföldjükön idegenné, odalett a magyar ipar és termőföld színe-java, határon túlra kerültek nagy egyetemeink, legszebb városaink, kulturális értékeink, nemzeti emlékezetünk meghatározó színterei - sorolta a következményeket. 

Magyar az, akinek a Trianonban kapott nemzeti seb a legjobban fáj

– mondta.

Ennyi év távlatából már tisztán látszik, hogy a trianoni diktátum nemzetünk halálát céloztam azonban a gyarmatosításhoz szokott nagyhatalmak nem ismerték a magyarok karakterét. 

El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk

– jegyezte meg.

Orbán Viktor azt elmondta, a 104 évvel ezelőtti országvesztést egy olyan háború hozta Magyarország nyakára, amelyet az akkori miniszterelnök, Tisza István minden porcikájával ellenzett, azonban az országnak nem volt elég ereje, hogy kimaradjon a háborúból, mert egy olyan birodalomhoz volt hozzáláncolva, amely a háború és béke kérdését megtartotta magának.

Azt mondta, Bécsben és Budapesten is tele volt a padlás háborús uszítókkal, hamis messiásokkal, külföldi ügynökökkel, Magyarországnak így egy rákényszerített háborúba kellett belemasíroznia. Szerinte azonban az első világháborún nemcsak a legyőzöttek, de a győztesek is rajta vesztettek.

„Európa békéje a trianoni diktátum napján szűnt meg, eredménye ugyanis nem a béke volt Európában, hanem újabb félelem a következő háborútól, amely aztán két évtized múlva még hatalmasabb világégést okozott” – tette hozzá.

Hangsúlyozta: a háborút lezáró diktátumok újabb dúlást hoztak a Kárpát-medencébe, hamarosan jóval nagyobb etnikai feszültségek lángoltak fel, mint korábban, és végül olyan országok alakultak, amelyek még jobban egymásra lettek utalva, mint valaha, de a történelemi sebek miatt ellenséges szemmel tekintettek egymásra. Így lett a Kárpát-medence előbb német, aztán szovjet befolyási és megszállási övezet, és szerinte ezért van az, hogy Közép-Európa nem tudja kellő súllyal hallatni a hangját a mai Európai Unióban sem. Ugyanakkor jelezte: mára eljutottunk oda, hogy a Kárpát-medence népei minden birodalmi ármánykodás ellenére is szabadok és szuverének akarnak lenni.

A kampány sem maradt ki a beszédéből, azt állította, egy újabb birodalmi érdek háborúba akar sodorni minket, ám öt nap múlva a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt, választásokon mondhatunk nemet erre.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd