Hadházy Ákos: Egy titkos rendészeti megállapodást is kötött a magyar kormány Kínával, és az az igazán durva

Hadházy Ákos betekintést kapott nagy nehezen a Belügyminisztériumban a Kínai Népköztársasággal kötött két belügyi együttműködési szerződésbe, írja a független ellenzéki képviselő a Facebookon. Hadházy Ákos posztjából kiderült, hogy a korábbi hírekkel szemben nem egy, hanem két szerződést kötött az Orbán-kormány Kínával. Az első szerződés, amiről hetek óta szó van, tényleg csak a turisztikai helyszíneken történő kínai rendőri jelenlétről szól, van viszont egy második egyezmény is, amiről eddig nem lehetett tudni. Ennek címe:

Rendészeti Biztonsági Megállapodás.

Az első egyezménnyel kapcsolatban Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt közölte korábban, hogy a kínai rendőröknek Magyarországon intézkedési, rendőrségi jogkörei nem lesznek, továbbá önállóan nem járőröznek majd, csak magyar rendőrrel járőrpárban. Hadházy beszámolója szerint ez az első szerződés „korrektnek és ártalmatlannak tűnik”, az derül ki belőle, hogy „a kínai rendőrök csak fegyvertelenül, a magyar parancsnokság alatt és a magyarokkal járőrözve, elsősorban tolmácsként járőrözhetnek”.

Mint az Hadházy Ákos posztjából kiderül, 

a második együttműködési megállapodás azonban gyakorlatilag szabad kezet ad a magyar kormánynak ahhoz, hogy a kínaihoz hasonló, magas technológiai szintű, totális megfigyelőállamot építsen ki.

A második, mostanáig titkolt megállapodás szerint „a felek törekednek az eddigi rendészeti együttműködés folytatására, megerősítésére és fejlesztésére”, többek között „a közrend és közbiztonság, a szakképzés, terrorizmus és kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, közlekedésbiztonság és más területeken”.

A Rendészeti Biztonsági Megállapodásban az is szerepel többek között, hogy a felek együttműködnek a legjobb gyakorlatok cseréjében, a tapasztalatok megosztásában, közös projektekben és programokban, vezető szakértők cseréjében, és az együttműködés bármelyik fél által javasolt egyéb módjain. A felek megerősítik az együttműködést az „Egy övezet egy út” építési övezetek (a kelebiai vasút) biztonsága védelmében, a tengerentúli érdekek védelme érdekében és a magyar és kínai vállalatok, projektek és alkalmazottak biztonságának garantálása érdekében is.

Hadházy Ákos szerint a tágan értelmezhető és alkalmazható kitételek alapján 

a magyar kormány átveheti a totális diktatúra alapját adó kínai személyfelismerő kamerarendszert, a kínai belügy segíthet a magyar belügynek a kamerarendszer beüzemelésében. 

Mindeközben a rendeleti kormányzás miatt bármilyen hazai jogszabályt „a Fidesz bármikor három nap alatt módosít, vagy egy nap alatt egy rendelettel felülírhat”, azaz a Rendészeti Biztonsági Megállapodásban foglaltaknak különösebb hazai jogi akadálya nincs.

Hadházy Ákos külön felhívta a figyelmet arra, hogy a Rendészeti Biztonsági Megállapodás nyolcadik pontja kimondja, hogy az „egyezmény nem minősül nemzetközi szerződésnek” ezért „nem keletkeztet a nemzetközi jog alapján fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket”. Hadházy jogászai szerint ez a kitétel azért volt fontos, mert így 

nem kellett a kormánynak a parlamenttel ratifikáltatnia, vagy rendeletben kihirdetnie, azaz nyilvánosságra hoznia.   

A Rendészeti Biztonsági Megállapodással kapcsolatban kérdéseket küldtünk a belügyminisztériumnak, amennyiben kapunk ezekre válaszokat, beszámolunk róla.

Hadházy Ákos posztja:

Nyitókép: Qilai Shen/Bloomberg via Getty Images