Újabb 70 milliárd forintot költene a kormány felzárkóztatásra, de azt nem árulják el, tételesen mire mentek az eddigi milliárdok

Újabb 70 milliárd forintot költene a kormány településfelzárkóztatásra a 2029 júliusáig terjedő időszakban – értesült az rtl.hu.

A már 2019 óta futó program óriási célokat tűzött ki: 300 rendkívül szegény településen végeznének olyan átfogó szociális munkát, amely egyebek mellett javítaná a lakhatási viszonyokat, csökkentené az oktatásban tapasztalható hátrányokat, kezelné az energiaszegénységet, valamint segítene a rendkívül rossz egészségügyi helyzeten is. Eddig nagyjából 180 településen kezdték meg a munkát.

A rendkívül szerteágazó rendszer leegyszerűsítve úgy állt fel, hogy a pénz nagy részét – különösen az utóbbi években – az Európai Unió biztosította (vagy annak megérkezéséig megelőlegezte a magyar állam), a forrásokat pályázaton keresztül odaadták a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak (MMSZ) vagy a hozzá köthető egyesületnek, majd a máltások továbbosztották a pénzt azoknak a civil és egyházi szervezeteknek, amelyek „alvállalkozóként” a településeken felmérik a szükséges feladatokat, és elvégzik a szociális munkát. Több helyen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat dolgozik terepen, de rajta kívül több tucat, zömében egyházi szervezet is visz egy vagy több települést. Falvanként általában 30 millió forintot kapnak a szakmai megvalósítók az úgynevezett Jelenlét központok fenntartására (helyileg egyebek mellett ezekben valósul meg szociális munka), de ezeken kívül központosított pályázatokkal is segítik a rászorulókat.

A pályázati portál szerint eddig egyebek mellett a következő összegekben fizettek ki előlegeket a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítványnak (ezek 2022-2023-as döntések, ezeken kívül egyéb pályázatok is voltak):

• Szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körülmények javítása: 25,6 milliárd.
• Minőségi és eredményes oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása: 5,7 milliárd forint.
• Munkaszocializáció és készségfejlesztés, a helyi gazdasági kultúra erősítése: 8,7 milliárd forint.
• Közösségi megújuló energiatermelés és felhasználás: 10,3 milliárd forint.

Ez a mintegy 50 milliárd forint tehát a pályázati portál szerint csak a már előlegként kiutalt összegeket jelenti, a szerződésekben vállalt támogatás a négy pályázatra a 70 milliárd forintot is eléri, és már korábban is folytak milliárdos kifizetések más tendereken keresztül. (Megpróbáltuk megtudni, hogy ezeket a kormányzati portálon feltüntetett összegeket valóban elutalták-e, de kérdéseinkre nem érkezett válasz.)

Az rtl.hu információi szerint ráadásul – szintén európai uniós forrásból – további 70 milliárd forintot fordítana a kormány a települések felzárkóztatására a 2029-ig terjedő időszakban,

azaz a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezette konzorcium (ennek tagjai: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület és Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány) 10 év alatt legalább 140 milliárd forintot oszthat szét erre a célra. (Az utóbbi 70 milliárd forint esetében a pályázati felhívást a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium hirdette meg, és ez egyelőre keretösszeg, ebből 66 milliárdot finanszírozna az Európai Unió.) 

A program egyik szellemi atyja Vecsei Miklós, a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos.

Titkolja a Belügyminisztérium, hogy tételesen mire mentek a felzárkóztatási pénzek

Közérdekű adatigénylésünkkel megkerestük a programért felelős Belügyminisztériumot, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot is, hogy megtudjuk: 2019 óta mekkora összeget kaptak meg és költöttek el a felzárkóztatásra megítélt forrásokból, és hogy az is kiderüljön, pontosan mire fordították ezeket a pénzeket. (Többszöri adatigénylésünk – az elsőt még 2021-ben kapta meg a Pintér Sándor vezette tárca – tehát a felsorolt, nagyobb értékű pályázatokon kívül a teljes programra, a megvalósítást előkészítő pályázatokra is vonatkozott.) 

Az MMSZ-től semmilyen válasz nem érkezett, míg a minisztérium arra hivatkozva tagadta meg az 1 millió forintnál nagyobb költéseket tartalmazó lista kiadását, hogy még nem zárták le a programot, pedig korábbi tájékoztatásuk alapján ezt egyes részfeladatok esetében már meg kellett volna tenni. Csak annyit közölt a tárca, hogy a magyar költségvetésből 12 milliárd forintot költöttek a Felzárkózó Települések programra. (Tágabb értelemben több pénz mehetett el felzárkóztatásra, legfeljebb nem nemzeti, hanem uniós forrásból. Ezt támasztják alá a kormányzati pályázati oldal adatai is, valamint a Felzárkózó Települések program honlapja is.)

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat rengeteg kiadványt jelentetett meg az eredményekről: ezekben egyebek mellett építkezésekről, kertprogramról, tanulási és álláskeresési segítségnyújtásról, valamint egyéb szociális feladatok elvégzéséről számoltak be. (A Belügyminisztérium értékeléséről keretes írásunkban olvashat.)

A pontos elszámolást azonban egyelőre az MMSZ sem osztotta meg az rtl.hu-val, ezért megkérdeztük azokat is, akik akár kívülről, akár résztvevőként rálátnak a programra. Nevüket egy helyen sem említjük, mindannyian félnek ugyanis a retorziótól, ami akár őket, akár a települést érheti. 

Attól tartanak, hogy ha a problémákról beszélnek, akkor kevesebb támogatást kap a falu, kevesebb lesz a közmunkalehetőség, és végül az amúgy is nehézségekkel küzdő helyiek járnak rosszul. 

Az idézett kritikákkal kapcsolatban megkerestük a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot is, de kérdéseinkre nem érkezett válasz.

Az rtl.hu-nak nyilatkozók azt említették az egyik legnagyobb gondként, hogy a munka párhuzamosan fut az állami/önkormányzati szférában, valamint a programon belül. Emiatt viszont rendszerszinten nem igazán tapasztalható javulás, és csak esetileg kezelik a problémákat. Jó példa erre a Válasz Online által ismertetett gyulaji eset, ahol miután nincs tanár, a gyerekeket külön busszal viszik át Dombóvárra, ahol megtartják nekik a fizika- és kémiaórát. A szándék egyértelműen jó, a probléma kezelése viszont nem segít azon, hogy nem megfelelő az oktatási rendszer vagy a közlekedés, ráadásul csak addig működőképes ez a megoldás, amíg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pénzeli az iskolabuszt. 

Ugyanígy párhuzamosan működik több más (például családsegítő) szolgáltatás is, azaz maga az állami/önkormányzati rendszer nem lesz jobb, és bizonyos eredmények csak addig tarthatók fenn, amíg érkezik a pénz.  

A programot úgy tervezték, hogy diagnózisalapú lesz a beavatkozás, vagyis a helyi viszonyokat ismerő szakmai megvalósítók feltérképezik a problémákat, majd ahhoz dolgoznak ki megoldásokat. Ehhez képest sokan panaszkodtak olyan központosított döntéshozatalra és beszerzésekre, amelyekre helyben semmi szükség. Információink szerint most új diagnózisok készülnek minden bevont településen.  

Sokan azt is megjegyezték, hogy túl ambiciózus a vállalt feladat: több száz mélyszegénységben lévő faluban kellene eredményt elérni, ráadásul ezt úgy, hogy nincs is annyi szociális munkás az országban, akikkel ezt végig lehetne vinni. „Ha csak 4-5 emberrel számolunk, ami nyilvánvalóan kevés lenne egy nyomorban lévő falu megsegítésére, akkor is legalább 1500 tapasztalt dolgozó kellene” – mondta az egyik szervezet tagja.

Többen szóvá tették a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mesterséges kiemelését is a többi szervezet közül: 

az egyesület ugyanis a szociális szférában elképzelhetetlen mennyiségű forráshoz jut, ezáltal a többi szervezet függő pozícióba kerülhet.

Információink szerint eredetileg a Hit Gyülekezete is dolgozott a felzárkóztatási programban, de már befejezték a munkát. Erre vonatkozó kérdéseinkre a szervezet azt közölte, hogy időközben megváltozott a program kiírása, uniós finanszírozású lett, ez pedig túl sok adminisztrációs munkával járt, ezért inkább úgy döntöttek, kilépnek a programból.

A BM szerint sikeres a program 

Pintér Sándor belügyminiszter tavaly szeptemberben értékelte a programot, és az MTI tudósítása szerint egyebek mellett arról beszélt, hogy érzékelhető változásokat értek el a legszegényebb falvakban felnövekvő gyerekek, állást kereső felnőttek és méltatlan körülmények között élő családok ezreinek életében. Az eredmények között említette, hogy már 8000 közfoglalkoztatott állt munkába, a helyi gazdaságfejlesztő programokban tízezer helyi lakos vett részt a munkába állásra felkészítő programokban, valamint kétezerrel csökkent a tartós álláskeresők száma. 

Beszélt arról is, hogy a romos épületek elbontásával és az évtizedek óta műveletlen porták megtisztításával 100 hektárnyi kertben indult újra a termelés. A tervek szerint a program végére 2000 szociális bérlakást építenek vagy újítanak fel, valamint az érintett települések 80 ezer háztartásából pedig 13 ezer már előre fizetős mérőórával rendelkezik, ami kizárja az eladósodást. 

Czibere Károly szerint a programért felelős Belügyminisztérium eredményeket vár el a megvalósító szervezetektől, ami azért fontos, mert az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján „az emberek már nem kíváncsiak az ígéretekre, a valós eredmények viszont felébreszthetik a hitet, hogy a nyomor generációkon át tartó átöröklődése igenis megállítható”.

Nyitókép: Czeglédi Zsolt/MTI