4 hónapja létező, egyetlen embert sem foglalkoztató cég százmilliókért újítja fel a kiszervezett Stefánia úti palotát
2024. március 28. 6:38
Olyan céget kértek fel ajánlattételre, amely mindössze pár hete létezett. Hogy hogyan akadtak rá, rejtély: sem telefonszámot, sem honlapot nem találtunk a VáRo-Bau Kft.-hez, amely elnyerte az egykori Magyar Földtani Intézet felújítását. Hiába kerestük a közbeszerzési tanácsadót, a cégvezetőt és a kiírót, válasz egy hét után sem érkezett.
A Stefánia út 14. szám alatti villán már egy homlokzati felirat emlékeztet arra, hogy egykor itt működött a Magyar Földtani Intézet:
Egy évvel a 2022-es országgyűlési választások előtt a kormány megszavazta, hogy alapítványokba szervezik ki a közvagyon jelentős részét. 2021. április 21-én 12 egyetem került alapítványi vagy egyházi fenntartásba, de értékes állami ingatlanokat és például Richter- és Mol-részvénycsomagokat is ingyenesen átadtak jellemzően olyan alapítványoknak, amelyek kuratóriumába a Fideszhez köthető személyeket neveztek ki:
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) a parlament kormánypárti, kétharmados többsége ugyanazon a napon hozta létre, amikor az állami vagyont kiszervezték.
Az SZTFH-ba szervezték ki például a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezését, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti felügyelet gyakorlását és szabályozását, a szerencsejáték-szervezés engedélyezését, hatósági felügyeletét és szabályozását is.
Fontos, hogy a hatóság ugyan költségvetési szerv, de papíron nem a kormány alá tartozik. Vezetőjét Orbán Viktor nevezte ki kilenc évre, személye talán árulkodó: 2021. október elseje óta az a Bíró Marcell vezeti a hatóságot, akit korábban Orbán Viktor jobbkezeként tartottak számon. Bíró a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára volt, innen került a még nagyobb hatalmat jelentő SZTFH vezetői székébe. Még ebben az évben újra harapott a kisgömböc, megszüntették a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot, annak minden jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát átruházták Bíró hivatalára. Így tulajdonképpen a bányászat felügyeletét is bebetonozták úgy, hogy egy esetleges kormányváltás esetén – amire nem került sor – se legyen gyakorlatilag semmilyen mozgástér ezen a területen.
Így került Bíró hivatala alá a fenti, Stefánia úti villa, amelynek felújítására nettó 299 883 935 (bruttó 380,8 millió) forintot költenek, beleértbe egy 5 százalékos tartalékkeretet is. Ajánlattételre öt céget kértek fel:
- a VáRo-Bau Kft.-t,
- a Nibalis Kft.-t,
- a Nagy Magasépítő Kft.-t,
- a Fülöp és Márk Kft.-t
- és az MPMPG Mérnöki Tanácsadó Kft.-t.
A nyertes a VáRo Bau Kft. lett, ami nem kis siker egy gyakorlatilag alig létező vállalkozásnak: a céget tavaly november 10-én jegyezték be, a Credit Online márciusi adatai szerint egyetlen munkavállalója sincsen, a tulajdonos Várpalotai Ronald Gyulánál pedig semmilyen korábbi céges referenciát nem találtunk. A cégnek honlapja sincsen, így aki szeretne nekik munkát adni, vakarhatja a fejét, hogyan hívja fel őket. Hogy miért éppen ezt a céget kérték fel ajánlattételre, hogyan találhatták meg, rejtély.
De a rejtélyből még akad. A VáRo-Bau Kft.-n kívül ajánlattételre felhívott cégek útjai mintha kereszteznék egymást.
- Tavaly novemberben a Fülöp és Márk Kft. örülhetett egy, az SZTFH-tól közbeszerzésen elnyert nettó 124,7 millió forintos munkának. Rajtuk kívül csak az BPMPB Mérnöki Tanácsadó Kft. adott ajánlatot.
- 2017-ben az MTA Nyelvtudományi Intézetének felújításán akadt össze a Fülöp és Márk Kft., ezúttal a Nibalis Kft.-vel versengtek két másik ajánlattevővel egyetemben. Ezúttal sem a Fülöp és Márk Kft., sem a Nibalis Kft. nem nyert.
A rejtélyek megoldásához megkerestük dr. Szilva Gábor közbeszerzési szaktanácsadót, akit az eljárásban kapcsolattartóként tüntettek fel, Várpalotai Ronald Gyulát cége elérhetőségén, illetve a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát is. Válasz csaknem egy hét elteltével sem érkezett.
116 ezer forinttal a határ alatt
A villa felújítási munkálatai esetében a Kbt. 115. §- a szerinti – nevében – nyílt, nemzeti eljárást alkalmazták, erre akkor van lehetőség, ha az építési megbízás becsült értéke nem éri el 300 millió forintot. Ekkor öt ajánlattevő közvetlen felhívásával van lehetőség megpályáztatni a munkát, tehát bárki nem jelentkezhet, hiába a bíztató „nyílt” megnevezés az eljárás nevében. Érdemes felidézni, hogy a VáRo-Bau Kft. igencsak közel célzott: nettó 299 883 935 forintos ajánlata mindössze 116 065 forinttal van a határ alatt.
Az úgynevezett 115-ös eljárások értelme elvileg az lenne, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások is labdába rúghassanak.
Az Átlátszó szerint 2022-ben az összes nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárás 23,9 százalékát a 115-ös szabályok szerint folytatták le a kiírók, összesen 118,1 milliárd forint értékben.
A közbeszerzések irányítottságára az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport egyes civil tagjai is felhívták a figyelmet. Szerintük az Integritás Hatóság fontos korrupciós kockázatokkal nem néz szembe, így ők nem írták alá a főleg állami tagok által írt éves jelentést. 24 oldalas különvéleményt fogalmaztak meg, ebben bírálják a szerintük irányított közbeszérzéseket is:
Nyitókép: Jászai Csaba / MTVA / MTI