Orbán Viktor: Kárpátalján a magyar nyelv és oktatás szempontjából a Szovjetunió idején jobb volt a helyzet

A Covid előtt sem nézett ki jól a világ, lehetett látni, hogy egyre veszélyesebbé válik, de az elmúlt időszakban folytatódott ez a trend, és két komoly tűzfészek is kialakult – mondta Orbán Viktor határon túli magyarságról szóló Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki ülésén, a Várkert bazárban. A rendezvényen mások mellett részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Szili Katalin is.

Orbán Viktor az ENSZ jelentését idézve azt mondta, hogy a világ lakosságának egynegyede él olyan területen, amelyre hatással van valamelyik fegyveres konfliktus. 

A határon túli magyarok helyzetéről szólva, valamint a szlovák választásra utalva úgy fogalmazott, hogy „amíg van etnikai alap, addig van értelme az arra épülő politizálásnak is”. Úgy vélte, a kárpátaljai magyarság van a legrosszabb helyzetben, jelenleg ugyanis Magyarország nem tud semmit sem kínálni Ukrajnának, miután az ottani politikai vezetés olyan utat követ, amely a semmibe vezet, és amelyet Budapest nem tud támogatni. 

„Nagyon nehéz segíteni egy olyan országnak, amely nemzetközileg elismert hadicél nélkül vív háborút”, márpedig Kijev nem definiálta egyértelműen, hogy pontosan miért küzd – állította Orbán Viktor. Azt javasolta az Európai Unió legutóbbi ülésén, hogy dolgozzanak ki egy B-tervet Ukrajnával kapcsolatban, mert ez jobb lenne, mint „a mostani reménytelen helyzet” folytatása, amelynek során ezrek halnak meg egy „keresztény-polgári belháború” keretében. (Szerinte az volt az Unió stratégiája, hogy támogatni kell Ukrajnát, amelynek következtében Kijev győz a frontvonalon, majd emiatt megbukik a moszkvai vezetés, végül pedig az új orosz elnökkel jobban lehet majd tárgyalni.)

Azt mondta, hogy minden segítséget megad Magyarország a kárpátaljai magyarságnak, szerinte ugyanis Ukrajna ugyanis a háború ellenére folyamatosan vegzálja a kárpátaljaiakat. 

„Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a magyar nyelv és oktatás szempontjából a helyzet Szovjetunió idején jobb volt, mint most az ukrajnai állam idején” – jegyezte meg. 

Horvátország esetében az ország Schengenhez való csatlakozását emelte ki, míg Szlovéniát bonyolult politikai helyzetű országnak festette le, ahol még egy miniszter leváltása is rendkívül nehézkes. A szerb-magyar kapcsolatokat jónak nevezte, és felajánlotta a segítséget a közelgő kampányban is, szerinte a magyaroknak nincs érdekében a kormányváltás.

Az Európai Unióról szólva azt mondta, hogy nem számít jelentős tényezőnek a világpolitikában, mert várhatóan Kína és az Egyesült Államok alakítja ki az új politikai kereteket. Ez szerinte krízist okoz Európában, mert eddig azt hittük, hogy mi vagyunk a legszebbek, a legokosabbak és a leggazdagabbak, de ebből már csak legfeljebb az első igaz. Úgy vélte, Európában két iskola létezik, az egyik szerint vissza kell térni a korábbi megbecsültséghez, míg a másik szerint zárkózzunk be és őrizzük meg az eddigi viszonyokat. 

Magyarország történelmi helyzete viszont azt indokolja, hogy az egész világgal kereskedjünk, mert a 10 milliós keresletre nem lehet olyan piacot építeni, amelyből elég pénzt tudnánk keresni – fejtegette. 

Szerinte Magyarország szuverenitását fenyegeti az Unió föderális törekvése, ebben pedig Nagy-Britannia segített Budapestnek, valamint a többi közép-kelet-európai országnak. A Brexit tehát nem segített Magyarországnak – állította. 

Orbán Viktor azt mondta, hogy Magyarország számára tabu az, hogy eltöröljék az Európai Unió egyhangú döntéshozatali mechanizmusát, azaz a vétózás lehetőségét. Ehhez pedig akkor sem járul hozzá a magyar kormány, ha bővítik a közösséget a mostani 26-ról 36-ra. A miniszterelnök szerint jelenleg egy olyan átalakítási javaslat sincs napirenden, amelyet támogatni tudna, szerinte eleve nem az intézmények átalakításáról, hanem kereskedelmi kérdésekről kellene dönteni. 

A fontos témák között említette a migrációt is. A miniszterelnök úgy vélte, hogy Európában a gazdasági fejlettség garanciájaként tekintettek a bevándorlókra, azonban nem „beszélő robotokat” engedünk be velük, hanem a munkaerővel együtt a kultúrájukat, a civilizációjukat és a gondolkodásukat is. A muszlim világ ráadásul erősebb, mint a keresztény – jegyezte meg a kormányfő, aki szerint az integrációt nem segíti a szekularizált állam sem. A nyugatiak abban bíznak, hogy ahogyan szekularizáltak minket, úgy szekularizálják majd a bevándorlókat is, de ennek valójában csekély az esélye. Erre bevándorlópolitikát építeni pedig istenkísértés – tette hozzá a miniszterelnök. 

Orbán Viktor jelezte, hogy szigorúbb migránspolitikára van szükség, az Unió tervezetét pedig a kormány nem támogatja, ebből pedig lesz egy nagyobb konfliktus a következő fél évben. 

Összegezve azt mondta, hogy a világ, amely körülvesz minket, dezintegrációs állapotban van, ami eddig stabil volt, a szétcsúszás felé tart. A folyamatnak az Európai Unió esetében nem lesz egy eposzi része, egy látványos felrobbanás vagy megszűnés, de a szétcsúszás jelei egyre többször jelentkeznek.

A 2023-as évről szólva úgy fogalmazott, hogy a már létrehozott intézményeket megtartották, de expanzióra nem volt lehetőség. A következő években ismét az erősödésé lehet szerinte a terep, ennek állítása szerint meglesz a pénzügyi fedezete is. 

Nyitókép: Fischer Zoltán/MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda