Egyre inkább elkülönítik a cégek a külföldi vendégmunkásokat a magyaroktól

Egyre több helyen gyakorlatilag buborékban tartják a vendégmunkásokat. Különösen igaz ez a minősített kölcsönzőkön keresztül felvett ázsiaiakra, akiknek a munkáltatójuk nem az a cég, ahol éppen dolgoznak. A vendégmunkásokat külön munkásszállásokon helyezik el, külön buszokkal szállítják a telephelyre, alkalmanként külön csarnokban, másik műszakban, más gyártósoron kapnak munkát – írja a Népszava.

A lap szerint egyre tudatosabban különítik el a cégek az ázsiai munkaerőt a hazai munkavállalóktól: a vendégmunkások nem egy időben étkeznek a magyarokkal, sőt egy-egy cégnél a magyar és az ázsiai munkások gyakorlatilag nem is találkoznak egymással. Mint írják, a Mongóliából, Fülöp-szigetekről hozott vendégmunkások nem vegyülnek szabadidejükben sem a helyiekkel, nem jellemző a külső párkapcsolat sem, így lakossági konfliktusok még nem igen alakulnak ki.

Az elmúlt években egy újabb vendégmunkás-hullám alakult ki. Először a szerb és az ukrán munkavállalók jöttek nagy számban, de nekik nem annyira vonzó a magyar munkaerőpiac, így sokan tovább álltak. Az újabb hullám az Ázsiából érkezőké

– mondta a Népszavának László Zoltán, a főleg feldolgozóipari munkásokat tömörítő Vasas Szakszervezet alelnöke.

Hozzátette, Jelenleg Zalaegerszegen, Sárváron, Pápán, Jászberényben és Győrben vannak a legtöbben. A vendégmunkásokat többnyire határozott időre – 2, 2+1 évre – veszik fel, ami rövid időnek tűnhet szakszervezeti szempontból, de a hazai foglalkoztatási viszonyok között ez tartósnak számít, a feldolgozóiparban nem ritka a 30-35 százalékos fluktuáció. Így az ázsiai munkások néhány éves foglalkoztatása munkaadói és szakszervezeti szempontból is tartósnak számít – magyarázta László

Az érdekképviseleti vezető állítja, a magyar munkások többsége nem fél attól, hogy a vendégmunkások elveszik a munkájukat, ehhez szerinte egyelőre kevesen vannak.

De nem tagadja, hogy bizonyos kérdésekben egészen másként gondolkodnak a magyar és néhány évre szerződő külföldiek. Az ázsiaiak szinte mind család nélkül érkeznek, így a magánélet és a munka egyensúlya számukra egyáltalán nem fontos – szögezte le.

A lap emlékeztet: a KSH adatai szerint már több mint 80 ezer vendégmunkás dolgozik Magyarországon. Az elmúlt évben a Fülöp-szigetekről, Mongóliából és Indiából érkezett a legtöbb munkavállaló, míg szlovák és az ukrán alkalmazottakból kevesebb jött. Mint arról korábban beszámoltunk, a következő években mintegy 200-300 ezer vendégmunkás érkezhet Magyarországba.

A Házon kívül nemrégiben annak járt utána, miért osztja meg a helyi közösségeket a külföldi vendégmunkások érkezése.

A vendégmunkásokról sok összeesküvés-elmélet kapott lángra, pedig az RTL Híradójának nyilatkozó pszichológus szerint az információhiány csak ront a helyzetükön és a munkásszállók megítélésén.

Nyitókép: Getty Images