Jövőre már esküt is kell tenniük a pedagógusoknak, tudásból viszont jóval kevesebbet várnak el tőlük
2023. augusztus 2. 7:24
Honvédelmet tanító érettségizett altisztek, dajkák nyolc általánossal, szakirányú képesítés nélküli gyógypedagógusok – a státusztörvény végrehajtását szabályozó tervezet alapján sokkal enyhébbek lesznek a tanárokra vonatkozó képzettségi feltételek. Viszont május 31-től már csak azok dolgozhatnak tanárként, akik esküt tesznek egy felsőoktatási intézményben. A szakszervezet szerint a tervezettel a kormány elismeri, hogy óriási a pedagógushiány, a tanárok teljesítményalapú kifizetését viszont homályban hagyja.
„A kormány a saját propagandájának is ellentmond azzal a végrehajtási rendelettervezettel, amely a pedagógusok életpályamodelljéről szóló törvényt pontosítja” – mondta az rtl.hu-nak a státusztörvény végrehajtásáról szóló tervezet első olvasata után Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Szerinte ugyanis a hétfőn este megjelent, 83 oldalas dokumentum leginkább arról árulkodik, hogy annyira kevés a pedagógus, hogy a jövőben „szinte bárkit” alkalmazhatnak majd tanárként. „A rendelettervezet rengeteg kedvezményt ad a képzettségi előírásokból, így sokkal könnyebb lesz megfelelni a feltételeknek.
A kormány folyton azt hangoztatja, hogy a gyerekek érdekében alkotta az új törvényt, de kérdem én: valóban az a diákok érdeke, hogy megfelelő képzettséggel nem rendelkezők is taníthassák őket?
– fogalmazott Gosztonyi Gábor.
Katonák a tanáriban
A PSZ alelnöke konkrét példákat is említett:
- A természettudomány óra a biológia, a kémia és a fizika órák összevonásából jött létre. Erre külön tanárképzés jött létre, aminek bevezetése olyannyira nem sikerült, hogy a tervezet alapján egyszakos (kémia, biológia, fizika) tanárok is megtarthatnák az órát. Ez nyilvánvalóan nem lenne megfelelő, hiszen a többi tudományterület esetében nem lesz elegendő ismerete az oktatónak.
- Dajka nyolc általánossal is lehetne valaki annak ellenére, hogy ez is egy önálló szakma, amelyet megfelelő képzéssel lehet elsajátítani.
- Gyógypedagógus munka végezhető lenne bármilyen tanári, óvodapedagógusi vagy tanítói képzettséggel, pedig ez olyan pálya – gyógypedagógus például a logopédus vagy a fejlesztő pedagógus – amely esetében elengedhetetlen a megfelelő szakmai tudás.
- Óvodapszichológusként, iskolapszichológusként ötéves határozott időre alkalmazható az is, aki pszichológus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, de nem rendelkezik a szükséges pedagógus vagy szakpszichológus szakképzettséggel vagy szakiránnyal.
- Gyakornokként alkalmazható az is, aki a tanári diplomáját a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudta átvenni.
- Honvédelem tantárgy tanítására pedagógus munkakörben az is alkalmazható, aki felsőfokú végzettséggel és katonai szakképzettséggel rendelkezik. De az is felvehető, aki érettségivel és honvéd altiszt szakképesítéssel vagy azzal egyenértékű képzéssel rendelkezik.
- Létrehoznák a tartós helyettesítés fogalmát, eddig ilyen esetekben a helyettesítő tanárral külön szerződést kellett kötni. A jövőben ráadásul csak a többlettanítási óradíj felét kell kifizetni számukra.
Homály a fizetéseknél
Gosztonyi Gábor azt mondta, hogy a kormány ígérete ellenére nem derült ki a rendelettervezetből, hogy az előmenetel során pontosan milyen eljárással és milyen feltételek alapján határozzák meg a tanárok fizetését. A törvény ugyanis csak intervallumokat határozott meg a béreket tekintve:
- Gyakornok esetén: a kormány által rendeletben megállapított összeg (ez 2024-ben 440 ezer forint lesz),
- pedagógus I. esetén 410 ezer forinttól 1 065 000 forintig terjedhet,
- pedagógus II. esetén 430 ezer forinttól 1 135 000 forintig terjedhet,
- mesterpedagógus esetén 520 ezer forinttól 1 365 000 forintig terjedhet,
- kutatótanár esetén 640 ezer forinttól 1 470 000 forintig terjedhet.
A tervezetben ugyan szerepel néhány szempont, hogy mit kell figyelembe venni, azt viszont például nem tudni, hogy ezek milyen súllyal esnek majd latba az elbíráláskor.
A fizetések meghatározásakor tehát szinte teljhatalma lesz az intézményvezetőnek. A szempontok között ráadásul olyanok is szerepelnek, mint például „önként vállalt túlmunka”,
amely nyilvánvalóan önkizsákmányolásra sarkall – mondta Gosztonyi Gábor.
Hozzátette: a magas összegek ráadásul vonzónak tűnnek, de egyelőre nem keresnének ennyit a tanárok, ez csak egy ígéret, amely akkor teljesülhet, ha a kormány többletforrást biztosít. A rendelettervezetben is az áll, hogy csak akkor jár magasabb fizetés, ha van rá fedezet, márpedig a hatásvizsgálati lapon az áll: a tervezetnek nincs költségvetési hatása, azaz a kormány egyelőre nem akar többet fordítani erre.
Homályos rész a tervezetnek az a mondat is, hogy a fizetések megállapításánál figyelembe vehetik, hogy mekkora a munkaerőpiaci értéke a képzettségnek. Gosztonyi Gábor szerint ugyanakkor ezt lehetetlen pontosan meghatározni, mert már nemcsak a kémia vagy matematika szakos tanárokat keresik, a HR-szektor tömegével viszi a történelem és magyar szakos pedagógusokat is.
A beígért fizetések alapján ráadásul feszültséget okozhat, hogy 410 ezer forint a pedagógus 1. és 430 ezer forint a pedagógus 2. bérsáv alja, miközben a gyakornokoknak legalább bruttó 440 ezer forintot kell adni.
Gosztonyi Gábor szerint a rendelettervezet egyik meghökkentő része, hogy 2024. május 31-től csak azok lehetnek tanárok, akik esküt tesznek a felsőoktatási intézményben. Ennél több nem derül ki erről a szabályról, így nem tudni, hogy mi lenne a pontos szöveg, valamint hogy milyen körülmények között kellene megtartani a ceremóniát. „Mire kell felesküdnünk? A NER-re? És különben is: vissza kell mennünk az egyetem épületébe esküt tenni?” – vetette fel a PSZ alelnöke, aki szerint az is érthetetlen, hogy miért pont május 31. a határidő. „Mire készül utána a kormány?” – kérdezte.
Hatásvizsgálat 1 nap alatt
A végrehajtási rendelettervezethez egy úgynevezett hatásvizsgálatot is csatoltak, ez azonban inkább csak további kérdéseket vet fel. Például mindössze 1 napot fordítottak a hatásvizsgálat elkészítésére, amely a Pedagógusok Szakszervezete szerint komolytalanná teszi az egész tervezetet. Kifogásolták azt is, hogy a hatásvizsgálat szerint a rendelet a versenyképességet sem befolyásolja, pedig az oktatást érintő változásoknak éppen az lenne a lényege, hogy javuljon az ország versenyképessége. Gosztonyi Gábor szerint az sem igaz, hogy nem jár egészségügyi következményekkel a tervezet, a rengeteg pluszmunka ugyanis rontani fogja a tanárok egészségügyi állapotát is.
Az RTL Híradó riportja:
Nyitókép: Ruprech Judit/MTI