Uniós jelentés: jogsértő módon használt kémszoftvereket a magyar kormány

Több tagállamban is visszaéltek a kémprogramokkal és pusztán politikai célokra használták azokat a hatalmon lévő pártok kritikusai és ellenfelei ellen – állapította meg az Európai Parlament különbizottsága (PEGA), amelyet a kémszoftverek európai használatának vizsgálatával bíztak meg. 

A testület egy ajánlásokat tartalmazó dokumentumot is jóváhagyott a kormányok és a különböző uniós intézmények számára.

A Pegasus-botrány 2021. júliusában robbant ki, amikor kiderült, hogy 50 ezer telefonszámot vettek célba a Pegasus kémprogrammal. Mint kiderült, az izraeli gyártmányú kíberfegyvert az Európai Unióban is bevetették a hatalmat bíráló újságírók, politikusok, jogászok, üzletemberek ellen. A botrányt kirobbantó oknyomozók 300 magyarországi telefonszámot találtak a célszemélyek jegyzékén.

Az uniós jelentésben külön fejezet szól Magyarországról, e szerint:

• a lehallgatást engedélyező törvény Magyarországon az egyik leggyengébb Európában,
• a kémszoftvereket inkább az ellenőrzésre és a hatalomgyakorlásra használja a kormány, nem pedig a polgárok jogainak és magánéletének védelmére, 
• hiteltelenek a kormány azon állításai, miszerint a célszemélyek veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra.
• A PEGA ajánlásaiban felszólítja a magyarországi szerveket, hogy sürgősen állítsák vissza a megfigyelések intézményes és jogi biztosítékait és hozzanak létre független felügyeleti rendszert a kérelmek elbírálására és utólagos ellenőrzésére.

A parlamenti testület az európai helyzetet értékelve leszögezi: a megfigyelési szoftverek alkalmazásával több uniós kormány emberi jogi sértéseket követett el, megszegte az adatvédelemhez és a magánélet védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot, az egyesülési szabadságot, és nem biztosította a jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot. 

Nyitókép: Balogh Zoltán / MTI